Ismét és nyilván nem utoljára: könyvtár. Bár vér folyik benne, de nem szuperhősös, és az ábrázolásmódja sem az teljesen megszokott. Egy lapozás után jött velem.  Kezdve ott, hogy a főszereplő megformázása még véletlenül sem szimpatikus. Nézd csak a borítót! Felcsúszott homlokú, keskeny álló…

Ez is könyvtáras találmány. Ott vékonykodott az egyre testesebbé, súlyosabbá váló Conanok. Zagorok, Thorok, miegymások között. Szinte véletlenül vettem észre. De a borítója azonnal megtetszett. S feltűnt, milyen hihetetlenül karcsú a kötet. Az, hogy magyar, csak a következő felismerés volt, de még…