Azért most koppant a fejem a laptop billentyűzeten. Lustaságból ki akartam másolni a szerző nevét, a könyv címét a Molyról. Beütöttem a könyv címét a keresőbe. Erre KÉT könyvtalálatot adott ki, két különböző címen. Az egyiket már olvastam. De az nem ez a A kártyás asszony volt. A másik könyv…

„Van-e még szó, ami elmondható?” – kérdezte énekelve Cipő abban a dalban, ami szeretném, ha szólna a majdani, remélhetőleg minél későbbi temetésemen. Itt egészen másról szól a kérdés mint a Republic nótájában.  Képregények és képregényekről szóló könyvek kapcsán elég sok szó esett már a blogomon…

Könyvmegálló túra szerzeménye, 2024 áprilisiban. A könyv sorozata: Fekete Könyvek. A megszerzés oka: cseh író, krimi. Végső vélemény: zseniális, alig tudtam félbehagyni az olvasását. S az valóban igaz, hogy cseh a szerző. De még a borító is vacak. Jó, a Fekete Könyvek borítói általában vacakok…

Immár másodszor lehetek hálás Lacinak, a Bánkút utcai Olajág szakácsának. Tálalta nekem az ebédet akkor is, amikor kicsit elfogódottan megkérdezte, mi a véleményem Szilvási könyveiről? És tálalta akkor is, amikor nagyon lelkesen mondta, hogy olvasott megint egy orosz regényt, az ő rendszerváltásuk…

Írta:  GIAN LUIGI BONELLI Rajzolta:  AURELIO GALLEPPINI  Sokadik Tex képregény-értékelésem. A Classic sorozatból is a negyedik. Mit újat tud adni, mondani egy sokadik ugyanabból a sorozatból képregény? Bátran és bizton mondom: semmit.  Ez a semmi kétféle lehet. Lehet, nem is kell újat adni,…

Az úgy volt, hogy a múlt héten szabadságon voltam, és mert Szerelmetesfeleségtársam pedig nem engedte magát szabadságra, hiába, sanyarú a vállalkozói lét, hát gondoskodnom kellett magamnak programról. Az egyik az volt, hogy bebicikliztem Óbuda összes, felnőtt Könyvmegállóját. Még olyat is találtam,…

Ez is amolyan szembe-jött-a-könyvtárban-darab. Bár már nem tökéletesen ismeretlenül: két éve az első, magyarul megjelent része, a Trauma Team már a kezemben volt. Ott ezt-azt leírtam, többek között a képregény címéről, a cím értelmezéséről. Azt most nem ismétlem meg, hiszen csak egy kattintásra…

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Vagy a szemem lett élesebb, vagy feltűnőbb a változás, de ahogy kinyitottam az Asterix és a griff-et, kábé egy órája, azonnal feltűnt, hogy már nem az eredeti szerzők alkotásával van dolgom. Örömöm. Közös röhögésem.  A ténnyel, hogy megjelent az új Asterix-füzet ismét szinte véletlenül futottam…

Papírmozi = képregény. Képregények: képekben elbeszélt történetek. Amiknek, mármint a képekben elbeszélt történeteknek szintén van története. S minél több képben elbeszélt történet van, annál szerteágazóbb ez a történet.  Magyarországon a képekben elbeszélt történeteknek kezdetben és folytatásában…

HELTAI JENŐ NEVE, ahogyan azt már nem egy alkalommal leírtam a műveivel kapcsolatban, számomra összefonódott Zórád Ernő nevével. Mert VII. Emmanuel, Family Hotel és A 111-es. Ha az emlékezetem nem csal, ezek miatt kaptam rá Zórád stílusára. Az első kettő irodalmi eredetijének ráadásul volt egy…

Na, ha már alig valamire, de arra emlékszem, ezzel a könyvvel hol találkoztam első alkalommal: a moly.hu dobta fel a hirdetését. A borítója fogott meg. Mi más? Hirdetést nem szoktam olvasni. Bár nem ez a borító volt ott látható, hanem az új kiadásé. (Én azokat a borítókat pakolom a…