Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Stephen King: Újjászületés

Kisujjból kirázott, a szokásos profizmussal megírt közhelyregény az utolsó ellenségről

2023. május 22. - Mohácsi Zoltán

Ez a bejegyzés nem született volna meg, ha nincsen fiam, és nem az a Geri a fiam, aki az én Geri fiam. A maga kerek harminc évével. (Basszus, az a kis tökös, aki volt egykor, már harminc éves! Ez is megdöbbentő, de az is, hogy én is pont ugyanannyi évvel lettem érettebb mint ő!) Gerivel…

Tovább

Dylan Dog – 6. Cagliostro (+ Johnny Freak)

A leggyengébb és a kétségtelenül a legerősebb, legszebb történet egy kötetben

 CAGLIOSTRO Írta: Tiziano SclaviRajzolta: Luigi Picatto  JOHNNY FREAK Írta: Mauro MarchaselliRajzolta: Andrea Venturi Morogtam már a Dylan Dog borítói miatt. Ezzel annyira nem tudok mit kezdeni, hogy elmondani sem tudom. Semmi sincsen a helyén rajta. Sem az ábrázolás módja, sem az alakok, sem a…

Tovább

Daniele Misischia – Cristiano Ciccotti – Stefano Cardoselli: A holtak nem nyugszanak

Olasz „Sin City”-képregény, aminek a rajzai, hm, hm, khm...

Ez a képregény tavaly jelent meg. A Frike Comics adta ki, és ez a kiadó kivételei közé tartozik, mert nem Bonelli-istállós alkotás. Rögtön mondom, sajnos nem az előnyére, meg is látszik rajta!  Éppen mert nem Bonelli, nem is kattantam rá a megjelenésekor. Mostanság akcióssá vált, írtam hát a…

Tovább

Janne Teller: Semmi (újrahasznosított bejegyzés-változat)

A nihilizmus és a fogyasztói társadalom diadalának sikeres megfogalmazása. Immár filmen is.

BLOGBEJEGYZÉS REMASTED, AVAGY AHOJ KONJUNKTÚRA: MERT FILM KÉSZÜLT A REGÉNYBŐL   (Megírás időpontja: 2012. Átszabás: 2022 novembere) A Semmi világszerte óriási siker volt. Olyan siker, ami a megjelenése óta máig tart. Lett színházi bemutatója is, élő színészes és bábos is. A könyvet jobbára…

Tovább

Dylan Dog – 2. Anna Never kísértete – Teliholdas éjszakák

Az első olyan „Dylan Dog”-képregény, amire azt mondom: pazar!

     TELIHOLDAS ÉJSZAKÁK  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Montanari & Grassini   ANNA NEVER KÍSÉRTETE  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Corrado Roi A Dylan Dog is a Sergio Bonelli Editore istállójának egyike. Eredetileg a könyvtárban futottam össze vele, és kalandvágytól űzötten magamhoz…

Tovább

Duncan Shelley: Az elme gyilkosai – Az áruló (Kunoichi-trilógia 1.)

Beavatottaknak és avatatlanoknak az egyetlen, hiteles, megbízhatón tutimegmondó valóság

Na, van itt minden, lehet töprengeni, szilajan tapsolni, szektásan keblünke ölelni, pfújolni, árnyaltan gondolkodni és persze simán legyinteni is. Miközben szkanderozhatunk, hogy mit is olvastunk: háttérinfók oszlopára szilárdított valóságbemutatást vagy üldözési mániás konteóbaromságot? Miközben…

Tovább

Dylan Dog – 9. Morgana – A halálon túl

Egy zombi-álomtörténet és egy Halál-alkus sorozatgyilkosos líra

A Dylan Dog előző száma, a nyolcadik, azzal a Boszorkányüldözéses, konzervativizmus gyűlölttel, a tömbösített lefasiztázással eléggé kiakasztott, kedvemet szegte a sorozattal kapcsolatban. De ha már kihoztam a könyvtárból ezt a kilencedik füzetet, úgy voltam vele, legyen, hátha ez igazi rémálmas…

Tovább

Dylan Dog – 8. Éjfél után (+ Boszorkányüldözés)

Egy roppant szórakoztató és egy nagyon buta ideológiai történet

Ja, aha, megint a rémálom-nyomozó. Az előző füzet mássága után kíváncsi voltam, milyen az, amikor valóban rémálom-nyomoz. A helyzet az, hogy ezzel a kötettel ismét sikerült némileg mellényúlnom a könyvtárban. A két történet közül az első sorozatgyilkosos, semmi túl-, más- és egyéb világ, de a…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Giuseppe Liotti: Morgan Lost 5. – Az élet órája

Milyen az élet a halál előtt, avagy a kajmán arcú sorozatgyilkos

A Morgan Lost azon ritka képregények közé tartozik immár, amit megjelenésükkor, látatlanba, olvasatlanul megveszek. Ha jól belegondolok, az Asterix, a Lucky Luke, a színezett Rejtő-képregények és a Sin City tartozik(na) ide. Meg a Kockás magazin, bár a legutóbbi szám, a 94. nagyon nagy csalódást…

Tovább

Sándor Anikó: Hamis profil

Semmi sem az, aminek látszik, avagy életre kel a Facebook

Kétszer mentem el mellette a könyvtárban, kétszer vettem kézbe, lapoztam bele, kétszer tettem vissza. Aztán tettem egy nagy kört, félemelet, emelet, nagy ez a könyvtár, aztán vissza a pulthoz, mert volt raktári kérésem is. S csak utána mentem vissza a Hamis profil-ért. S amilyen bizonytalan volt a…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Val Romeo: Morgan Lost – 4. A fekete rózsa

A csodásan rajzolt képregény főhőse egy nagyon beteg pszichopata nyomában

Ez a füzet a könyvtárban a mintegy véletlenül talált képregény immár negyedik része. Az első háromról írtam már értékelést, az azokban írtakat most nem ismételem meg. (A linkeket lásd alább.) Ám azoknak, akik nincsenek képben egy tömör összefoglaló engedtessék meg! (S ha nem engedtetik meg, akkor…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Giovanni Freghieri: Morgan Lost 3. – Mr. Sandman

Bevadul a sci-fi vonal, de egyáltalán nem bánjuk

Mielőtt bármibe is fognék az egyik kedvenccé lett képregényem harmadik részével kapcsolatban, el kell mondanom, hogy egy friss és meglepő felfedezést tettem az alkotókkal kapcsolatban. Az első részt két alkotó rajzolta, Michele Rubini és Giovanni Talami. A második részt az utóbbi úriember. A…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard – Stefano Gaudino: Élőhalottak 23. – Suttogások és sikolyok

The Walking Dead 23.

Kezdjük azzal, hogy az epizód címe ezúttal nagyon rosszul sikerült. Nem önmagában, hanem az asszociáció miatt: valószínűleg ember nincsen, legalábbis egy bizonyos életkor fölött, akinek ne Bergmann ugyanezen című filmje jutna eszébe. Viszont Bergman filmjének semmi köze nincsen zombis kedvencünkhöz.…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Giovanni Talami: Morgan Lost 2. – Ne hagyj el!

Egy gyönyörűen rajzolt sci-fi–thriller második része

AMI VAN Ez a magyarul megjelent második rész gazdagabb, mint amilyen az első volt. Abban az értelemben biztosan, hogy a szürketónusos rajzok mellett itt a vörös, vagy inkább rozsdabarna szín is szerepet kapott. Mint utólag kiderül, azért, mert a főhős, Morgan Lost színvak, csak a vöröset…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Michele Rubini – Giovanni Talami: Morgan Lost 1. – Az ​utolsó éjszaka embere

Idén nagyon sok képregényt olvastam. Semmi fogadalom, vagy csoda nagy elhatározás nem volt ennek hátterében, pusztán csak így alakult. Elsősorban azért, mert a FSZEK-ben (tudod, a központi Szabó Ervin, a Kálvin térnél) egyre több képregény van.  Ez a Morgan Lost is úgy jött velem a legutóbb, két…

Tovább
süti beállítások módosítása