Moha olvasónaplója

Orson Scott Card: A hetedik fiú

Teremtő Alvin 1.

2018. augusztus 12. - Mohácsi Zoltán

osc_a_hetedik_fiu.jpgHa nem lenne félreérthető, azt mondanám: selyemcukor, meg azt, hogy pasztell színek. De ez csilivili, félreérthető, enyhén feminim, esetemben tehát furafiús, ezért nem mondom.

Tájolás: nem, ez nem Végjáték-sorozat akció, és még csak nem is Bűvölet-mese; visszafogottabb, jólesőn lassabb, ráérősebb.

Tehát más, de nem rosszabb. Más, mert Card világnézete lényegesen tettenérhetőbb, megkerülhetetlen. Akkor is, ha voltaképpen nem is jön át a saját vallása (mormon), pusztán csak az Amerika alternatív-valóságában is kikerülhetetlen kereszténység, illetve a kereszténység Ó- és Újszövetségében egyaránt megfogalmazott, Istentől független spiritualitás és praktikák, varázslatok elítélése. No, de kérem, ez itt úgy ítéltetik el, hogy azért jöve a marmaládé-sűrűségű kognitív disszonancia: mert ha az ember alapvetőn keresztény szempontbl olvassa a könyvet, azért van abban valami bájos, hogy drukkol azoknak, a keresztény lelkésszel és a mélyen hívő Vértezettel szemben állóknak, akik túllépnek a Biblián, és bűbájt alkalmaznak a mindennapokban!

S itt érhető tetten OSC mormonizmusa. Mert azt nem tudom, nem találkoztam ilyen forrással, hogy mormonék alkalmaznak-e bűbájt, bár nem hiszem, de az tény, hogy a Biblia kizárólagosságán a Mormon könyvé-vel jócskán túlléptek.

Egy darabig szimpatikus volt, hogy OSC a kereszténységet és a bűbájt fej-fej mellett futtatja, de nem ám narrációban, hanem a szereplők, naná, hogy a női szereplők viszonyulásaiban; aztán a bűbáj persze a könyv végére kifricskázta a kereszténység mély-követőin keresztül a keresztény vallást is. Azért sem tántorodom el! :-)

Nem tudom, minek is olvastam, sci-finek kezdtem, de erről egy-kettőre letettem, aztán fantasyként folytattam, de leginkább bájos, izgalmas mesekönyvként fejeztem be. Meggyőzetve az alakok és a történet megformálásától.

Kérdés: 
Van különbég a Delta Vision és a Kalandor-kiadás között? Én az utóbbit olvastam, de úgy fest, az előbbi könyebben beszerezhető.

P.S.: Szerelmetesfeleségtársammal rávetődtünk a 2014-es, A hetedik fiú című filmre. Hiba volt. Nagyon nagy. Köze sincsen semmihez, ami OSC. De tényleg. (Legalábbis őszintén remélem, hogy a folytatásokhoz sincsen!) Ellenben gyalázatosan rossz film. Még Lebowsky, akarom mondani Jeff Bridges sem menti meg, hiába játsza a laza sárkányboszimindengonosz-gyilkost az alkoholizmus alapállásából.

4/5

(2015)

Kalandor, Budapest, 2002, ISBN: 9638627158 · Fordította: Horváth Norbert

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr7414176523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.