Moha olvasónaplója

Zórád Ernő: Könyves király

2018. augusztus 14. - Mohácsi Zoltán

zorad_konyves_kiraly.jpgSzeretem, mert Zorád Ernő. Ezzel nagyjából mindent elmondtam.

De nem ám: az kimaradt, hogy a történet, logikusan, a magyar történelemről szól. Egy rövidke szakaszáról. S voltaképpen nem is annyira Könyves Kálmán, a művelt, olvasott, értelmes, de testileg nyomorék (ez még polkorrekt szó) a főszereplője, hanem egy Zoltán nevű ifjú, akit Kálmán felemel alacsony származásából, és főemberré tesz a seregében. S persze Kálmán testvére, Álmos herceg az irígy kavarógép, s persze a szerelem, amiből a királynak csak a hivatalos forma adatik meg, a másik kettőnek meg a szenvedély része is, de ami végső soron, korrektsége folytán mégis a királyt viszi a sírba.

Jó történet. Azon gondolodtam, miközben szeretem azt is, persze, de amíg ilyen valós alapú történeteink vannak kiaknázatlanul, minek foglalkozunk mi egyéb trónok harcával? Ja, a kérdésemben benne a válasz: kiaknázatlanok a történetek. Szerencse, hogy vannak ilyen fehér hollók is. Ebben az esetben ráadásul Zorád Ernő rajzaival.

4,5/5

(2015)

Táltos, Budapest, 1983, Illusztrálta: Zórád Ernő

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr8414179741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zórád Katalin 2020.05.13. 23:11:08

Nagy örömöt szerez hogy “mohabacsi-olvas” és érti, szereti a Zórád képregényeket

Mohácsi Zoltán · https://mohabacsi-olvas.blog.hu 2020.05.14. 07:01:23

@Zórád Katalin:
Részemről a megtiszteltetés, kedves Katalin! :-)
Éppen a napokban volt szerencsém az "Egy lány a fény szigetéről" című adaptációhoz. A pontos okát nem értem, de valamiért hihetetlenül megfogott a képi megfogalmazás és a történet. Fogalmam sincs mi a titka annak, hogy miközben Zorád Ernő mindig ugyanolyan, közben mégis mindig más. Részemről valóban nem tudok betelni a művészetével.

Tegnap vettem hatvan darab régi, Füles képregényt... Természetesen nemcsak Zorád-ok, de vagy tíz darab, hál' Istennek, az. :-) Könnyű szeretni!

Nagyon köszönöm a megkeresését!