Moha olvasónaplója

Hihetetlen! magazin - Isteni kőgúlák (2015. június-szeptember), különszám

Tegye fel a kezét az az ország, ahol nincsen piramis! Ne hidd, nálunk is van!

2020. május 27. - Mohácsi Zoltán

hihetetlen_isteni_kogulak.jpgAz úgy volt, hogy több dolog van most. A következők.
Az egyik, hogy nem abban az ütemben olvasok, ahogy a könyvek, kiadványok a birtokomba jutnak. A mostani téma, ásd a címet, egy ötéves magazin. 
Másfelől mindig figyelmeztetnem kell magamat, hogy bár a moly.hu-ról érkeztem, de ez nem a moly.hu, itt bátran írhatok bármiről, amit olvastam, nem kell, hogy ISBN-száma legyen, mint amott. 
Harmadfelől: valószínűleg el lett volna még egy darabig olvasatlanul ez a magazin a polcon, ha nem juttatja eszembe Várkonyi Nándor Sziriat oszlopai című könyve (a teljes kiadás), azt meg egy értesítés az antikvarium.hu-tól, hogy jött egy teljes kiadás az Elveszett paradicsom-ból. Lám, minden mindennel összefügg. Igazából csak a dél-amerikai piramisokról akartam képeket nézegetni. Aztán a kezemben maradt ez a 191 oldal.

Tisztázzunk valamit már itt az elején! Bár kedvelem a Hihetetlen! magazint, legalábbis a különszámait, eszembe sincsen mérvadó, tudományos kiadványként kezelni. Akkor sem, ha bizonyos, hivatalosan tudományosnak tartott nézetekről is van különvéleményem. Az is tény, hogy a Hihetetlen! magazin meg sem kísérel forrásokat felsorakoztatni, csak ex cathedra közöl általa ténynek tartott adatokat, összefüggéseket. Amin az ember vagy elgondolkodik vagy jókat mosolyog. 

A magazin különszámai tematikusak, vagyis egy-egy téma köré csoportosított cikkeket tartalmaznak, mint jelen esetben a Földünkön megtalálható piramisok garmadájáról írottakat. A lap szerzőgárdája a különszámok esetében viszonylag szűk, bár ebben a számban meglepően sok nevet találhatunk. A szerzők a következők: Körösztös György, Erőss Diána, Horváth Gyula, Zavaczki János, Kriston Endre, Gazdag László, Berta Krisztina, Fodor Zsolt, Szűcs Róbert és Simon Gergely. 

Némelyikükről kicsit részletesebben:

  • Bár nem számoltam össze pontosan, de a megírt cikkek számában Erőss Diána viszi a pálmát. Most is, meg általában is. A hölgy „álneve” Avatara. Ami név viszont egyértelművé teszi, hogy Erőss Diána azonos Bácsfi Dianával. Ami név nem hangzik szeplőtlenül azok számára, akik kicsit is figyelték a magyar közéletet. De Bácsfia Diana ma már Erőss Diana vagy Avatara, netán Erőss Boglárka, megbánta a barna inget, az egykori karlendítést, és az ezoterikus tanítások, s lám az újságírás felé fordult. Illetve írt, legalábbis elkezdett egy fantasy-sorozatot, Nimród vére címmel. Vallástörténészként, mítoszkutatóként aposztrofálja magát. A Hihetetlen magazinba sokat és jól ír. 
  • Körösztös Györgyről szemérmesen hallgat legjobb barátunk, a Gugli. Voltaképpen csak a könyveit leltem meg. Igaz, abból van jó pár. Az újságosoknál is árult Összeesküvés elméletek sorozata önmagában huszonnyolc részes. A magam részéről csupán egyet olvastam közülük. Hm...
  • Kriston Endre elsősorban ufókról írt, szerkesztett könyveket, a legtöbb A világ leg...-sorozatban jelent meg. 

hihetetlen_isteni_kogulak_2.jpg

A Hihetetlen magazin TÉMAMEGKÖZELÍTÉSE következetesen egységes. A Különszámokra gondolok. A választott főtémával kapcsolatban egy csokorba gyűjtenek minden kapcsolódó, kapcsolható témaelágazást, néha az egymásnak ellentmondókat is, és mindet lehetséges alternatívaként tálalják. A főtéma általában valami vitatott, misztikus, ezoterikus, nem egyértelmű terület, ami jobbára nagy érdeklődésre tarthat számot. A melléktémák kifejtésénél a hivatalos álláspontokat erőteljesen megkérdőjelezi a lap, legyen szó nagyjából bármiről. A megfogalmazások valamiféle susmust, összehangolt eltusolást, elhallgatást, elhallgattatást látnak a lap által képviselt véleménnyel szembeni álláspontokban, ami vagy a szakemberek egyéni vagy sokkal magasabb összeesküvés(ek) céljának érdekeit szolgálja. A lap általában lerántja a leplet az összeesküvésekről, legalábbis kicsit elhúzza a függönyt, hogy rámutasson összefüggésekre. (A nagy számok törvénye alapján nem lehet azt mondani, hogy soha nincsen igazuk.) Egy-egy különszám kétszáz oldal körül van, egy-egy cikk pedig egy-négy oldal. Mivel minden cikk más és más oldaláról közelíti meg a főtémát, mire az olvasó a lapszám végére ér, kicsit zúg a feje, amit nem győzött olvasás közben kapkodni, ezért még szédül is. 

Azt azonban hazugság lenne állítani, hogy unalmas a lap. Sőt, még azt is, hogy meghökkenés, némi töprengés nélkül le lehet tenni egy-egy számot. Ezért van, hogy bár a lapot nem veszem szinte soha, a Különszámokat viszont szinte mindig. Ha meglehetősen szkeptikusan is olvasom őket. 

hihetetlen_isteni_kogulak_1.jpg

A magazin szóban forgó számának témája A FÖLDÖN TALÁLHATÓ PIRAMISOK SOKASÁGA. Mert a közhiedelemmel ellentétben, ami hiedelem gyakorlatilag csak az egyiptomi piramisokat ismeri, maximum a közép-amerikaiakról tud még valamit, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy földrész egész biztosan nem létezik, ahol ne lennének piramisok, de még ország is elvétve. Igen, még itt, Kelet-Európában is van, és igen, nagy valószínűséggel még hazánkban is fellelhető (csak nem lelik fel, elhallgatják). 

A különszám, összefoglalva a következő elméletet képviseli. A független kormeghatározás szerint a feltárt piramisok, zikkuratok, piramis-szerű épületek, halmok sokasága legalább 10.000–15.000 éves. Ami lehetetlen, mert a hivatalos történészek szerint ebben a korban az ember még nagyjából hordákban járt, gyűjtögetett, vadászott, és éppen megpróbált kulturálttá válni. 

Azonban komoly nehézségekbe ütközünk, ha a pirafmisok építését a fáraók korába helyezzük. Szűcs Róbert, a magazin főszerkesztője nagyon szellemesen a következőt írja e szám bevezetőjében. 

Hogyan készítsünk el egy piramist? Nos, a válasz roppant egyszerű. Legalábbis az elvakult régészek és történészek szerint... Mert mit is kell tenni? Először is szükséges né- hány zseniális építész, aki képes megálmodni egy 150 méter magas építményt. Honnan vegyünk ilyeneket? Semmi gond, Egyiptomban – 4500 esztendővel ezelőtt – bizonyára könnyen lehetett találni olyan szakembereket, akik megbirkóztak egy olyan feladattal, ami még napjaink mérnökeinek és kivitelezőinek is óriási kihívást jelentene!. Így hát e remek szakemberek gyorsan kidolgozták a szükséges technológiákat, legyártatták a tömérdek szerszámot és műszaki eszközt, megszervezték az összes munkafolyamatot és természetesen gondoskodtak a népes építőkompánia teljes körű ellátásáról. Minden tökéletesen működött, minden nyersanyag elérhető volt, semmi sem állhatott a grandiózus munka elkezdésének útjába. Azt írtam: semmi?. Nos, ez ebben a formában talán nem igaz... Kezdjük a legfontosabbal. Ha összetrombitálták Egyiptom összes iparosát, akkor azok néhány hónap alatt elkészíthettek pár ezer rézszerszámot. Igen, azok az eszközök ebből a fémből készültek, hiszen a Kr. e. 2500 körüli időszak a rézkorhoz tartozik. Kíváncsi lennék, mit szóltak a munkások, amikor a „művezető" elmondta nekik, hogy az elkövetkezendő években úgy 2.5 millió követ kell kitermelniük, és azokból kell felépíteniük egy 230 méter élhosszú, és 150 méter magas kőgúlát. Tehát minden készen állt, kezdődhetett a nagy munka! Mindenki tudta a dolgát, pontosan meghatározták, hogy kinek mikor és hol kell lennie, és milyen feladatot kell elvégeznie. Egy órával a munka elkezdése után azonban több tucat munkás jelezte, hogy a rézszerszámok bizony máris kicsorbultak, azokkal nem lehet tovább köveket megmunkálni. Pedig akkor még csak az első 100 kövön kezdtek el dolgozni, és hátravolt még 2 499 900 darab.. A főépítész a fejét vakarta, mert sajnos ezzel a dologgal nem számolt. Ez roppant mód aggasztotta, hiszen a szerszámok a viszonylag puha mészkő esetén mondták fel a szolgálatot, és arra gondolt, mi lesz a százszor keményebb gránit megmunkálásakor. Közben „statikus" kollégája jelezte, hogy jobban át kellene gondolni a 80-100 tonnás gránittömbök szállítását és felemelését 60-80 méter magasságba. A főépítész lerogyott egy székre, de nem maradt ideje összeszedni magát, mert az egyik vezető építőmester közben behozott egy papirusztekercset, amin ott álltak a számításai. Ezek szerint az építéshez szükséges homokrámpához úgy 13 millió tonna homok kellene, ami ugyan a sivatagban megtalálható, de mintegy 50 évet venne igénybe a rámpa felépítése és lebontása, A főépítész ekkor omlott össze, hiszen rájött, a rendelkezésükre álló szerszámokkal és eszközökkel legfeljebb egy 15 méter magas építményt tudnának összeeszkábálni.

S akkor még csak az egyiptomi magas kultúra idején és területén épült piramisok építéséről tűnődtünk el , és ügyet sem vetettünk a Föld egyéb tájain, a Közép-Amerikában, Távol-Keleten, Kelet-Európában található piramisokra...

hihetetlen_isteni_kogulak_4.jpgA magazin piramis-témái közül számomra kettő magasan kiemelkedett a többi közül Az egyik a KELET-EURÓPAI PIRAMISOK kérdése. Mert igen és hogyne, persze, hogy errefelé sem mentesültünk tőlük. A leghíresebb és legtanulságosabb a Boszniában található visoko-i piramis története  Egy abszolút amatőr kutató, Semir Osmanagič lelkes és kitartó munkájának köszönhető, hogy a feltárás egyáltalán megindult. Osmanagič , a bosnyák Indiana Jones sejtését a hivatalos szakma, történészek, régészek egységesen eszement butaságnak tartották. A szkepticizmus a mai napig tart a bosnyák piramissal, a rajta, benne folyó kutatásokkal szemben.*

Külön érdekessége a visoko-i feltárásnak, hogy a magyarságot is érintő felfedezéseket is tettek: olyan feliratokat találtak, amelyeknek írásjelei jórészt megegyeztek a magyar rovásírás jeleivel. Igaz, a tény, hogy magyar rovásírást találtak a járatokban, csak összefüggéseiben bizonyít bármit is. Vagyis igen, ha a járatok 10.000-30.000 évesek, ha valóban közvetlen közük van a piramisnak tartott hegyhez, és maguk a feliratok kora is megegyezik a járatokéval, nos akkor el kell gondolkodni. Ám ha a járatok kora régi is, nem mellékes körülmény, hogy egykor bányajáratnak használták, s vajon egy régi bányajáratban miért ne lehetne rovásírás, amikor Visoko a Magyar Királysághoz tartozott? Vannak kérdések. A Hihetetlen! magazinban nincsenek.

hihetetlen_isteni_kogulak_8.jpg

Nos, és igen: hazánkban is vannak piramisok! Csak nálunk is elhallgatják őket. De már a Képes Krónika is tele van velük. Valóban érdemes alaposan megnézni az alább képeket! 

Illetve egy Dobogókőről egy pillantást vetni a Duna-kanyarra. 

hihetetlen_isteni_kogulak_7.jpg

A másik igazán döbbenetes információ a hetvenes évekbeli MARS-SZONDÁKTÓL származik. A fotók valóban döbbenetesek. 

Egy szó mint rengeteg, a magazin nem rest levonni a „magától adódó” következtetést: a piramisok valamiféle energiagépek, csillagkapuk, de mindenképpen annak bizonyítékai, hogy az emberen kívül más, tudatos életforma is járt már itt a Földön. Ufók, na! Amik a piramisokat használták valamire, amire mi már nem tudjuk. 

ÖSSZESSÉGÉBEN mi a véleményem? Vegyes. Egyfelől a szerkesztők és a cikkírók egy pillanatig sem tétováztak, minden ellenérvet figyelmen kívül hagytak, amit pár perc guglizás után bárki megtalálhat. A cáfolhatóságnak az árnyéka sem vetülhet rájuk. Ahogyan egy fia forrás sincsen feltüntetve a lapban. Ahogyan sosincs. Ezzel együtt érdekesek a felvetések, ha mást nem, legalább utána-olvasást gerjesztenek. Meg egy kicsit szélesebbé teszik a látókört. (Például a Mars-képződményekről, épületekről még nem is halottam.) Az is tény, azonban, hogy az elolvasás után azért maradt bennem egy olyan érzés, hogy minden és az ellenkezője is igazzá válhat, ha a tényeket megfelelően csoportosítjuk. Az igazság meg úgyis mindig odaát van. De szórakozásnak nem rossz. 

A lap egyébként világosan, áttekinthetőn tördelt, tele van képekkel, illusztrációkkal, vagyis pofás és kellemes a szemnek. 



* Például Horváth Zoltán kétrészes cikkeTényleg? honlapon vagy az urbanlegendshu írása.

A MAGAZIN E SZÁMÁNAK RÉSZLETES ISMERTETŐJE itt olvasható
A képek forrása jobbára a fenti link. 

6/10

2020, május, oldódik a vírus-feszültség, már a Trófea is nyitva van

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr9015717404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.