Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 35. Digedagék a kalózok szigetén

2018. augusztus 26. - Mohácsi Zoltán

A Digedag-sorozatról. Folytatódik a dél-amerikai kalandok sora. Digedagék a botcsinálta spanyol nemes, önjelölt kalóz, Don Manuel di Tornados „vendégei”, nem kicsit barátjuk, az erőművész Pedro szerelembe esésének következményeképpen. Don Manuel figurája nekem folyton-folyt Loius de Funés-t…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 34. Digedagék Panamában

A Digedag-sorozatról. Digedagék a Vadnyugatról délebbre kalandoznak, eljutnak Dél-Amerikába, egészen Panamáig. Kamaszkoromban ekkor már vadul gyűjtöttem a sorozatot, minden hónap elején rohantam az újságoshoz, le ne maradjak róla. Annak ellenére, hogy itt valahogy változott a sorozat, a hangnem. A…

Tovább

Hannes Hegen: Digedagék és az aranykincs (Mozaik – Digedag 33.)

A Digedag-sorozatról. Abszolút retró-feelinget hozott ez a kötet, de most komolyan! Ebből a könyvből minden füzet a birtokomban van, alaposan ismertem az összes kockáját, Coffins elmúlását, a kincs megszerzését, a kínai negyed kalandjait, Doc és Jack aljas bénázását. Valamit nagyon tudott ez a…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 32. Digedagék és a gőzorgona

A Digedag-sorozatról. Erről a kötetről Ez valahogy nagyon élvezetes volt! Egyfelől a döntő része ismeretlen volt számomra, másfelől nagyon szórakoztatott, harmadfelől azért volt benne ismerős füzet is, de a környezetét, előzményét eleddig nem ismertem. Viszont az a böhöm tolték szobor már…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 31. Digedagék a Missourin

A Digedag-sorozatról. Ebben a könyvben volt az a füzet, Az Ég Királynője, ami gyerekkoromban erős marokkal ragadta meg a fantáziámat. Azok a régi, gyerekkori érzések, hű-k, meg ha-k a képeket látva, nézve azonnal visszatértek. S itt volt még A nagy üveggyöngy üzlet, ami hasonló hatással volt rám…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 30.Digedagék St. Louisban

Digedagékról. Ebben a könyvben van az a két füzet, amit először kaptam papától. Vszont mivel ismert képekről van szó, itt nagyon feltűnő volt, hogy vagy az eredeti képek feldolgozása, vagy a nyomdai kivitelezés, de valamelyik nem sikerült. A könyv egészét nézve és a digitalizálásra gyanakszom, mert…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 29. Digedagék New Orleansban

A Digedag sorozat egészéről itt olvashatsz. Ebből a kötetből semmi nem volt/nincs meg eredeti kiadásában, vagyis az egész újdonság volt számomra. Nem tudom, hogy a fordító vagy a szerző, Hannes Hagen hibája, a rengeteg grafikai poén mellett itt tűnt csak fel nyelvi lelemény is, amitől szakadtam*.…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 26. Digedagék az indiánok között

Mivel azért, be kell látnunk, itt egy gyermekeknek szóló képregény-szappanoperáról van szó, nehéz minden részhez külön értékelést írni. Így ezentúl belinkelem majd az egészről szóló értékelésemet. Meg ha van külön véleményem, azt persze leírom. A Digedag-sorozatról itt olvashatsz. Erről a…

Tovább

H. Nagy Péter (szerk.): Ütköző világok

Tanulmányok Philip K. Dick műveiről

Felmerül a kérdés, mi csudáért érdekli az embert egy író (színész, zenész, festő, akárki) élete, miért nem elégszik meg a produktummal magával? S na jó, kíváncsi arra, mik lehettek a motivációk, hol vannak a gyökerek, milyen volt akkoriban a társadalom, s milyen volt az alkotó, mint ember? Elismerem…

Tovább

Wolf Haas: Halottak feltámadása (A Brenner nyomozó történetei 1.)

Wolf Haas könyvei azok a könyvek, amelyek elolvasása után az emberek minden erejét meg kell feszítenie, ha érékelést ír, nehogy automatikusan felvegye a stílusát. Még az is roppant nehéz, hogy ne úgy kezdje: „a” Wolf Haas.  Büszke vagyok magamra: ellene álltam! Csak azt nem bírtam ki, hogy…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 25. Digedagék a kalózok között

A sorozatról magáról ezt írtam, így most csak egyből bele a közepébe nekije! Ebben a kötetben csupa olyan füzettel találkoztam, amivel a saját mátrixomban még soha, ezért nagy élmény volt. Mondjuk a címét nem értem, mert egy fia kalóz elő nem fordult benne… Nem tudom, a német eredetiben is ez…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 24. Digedagék a Mississippin

Akkor még a nyóckerben laktunk, a Szerdahelyi utcában, a Mátyás tér mellett. Nem ház volt az, csak egy udvar, ahol kis kulipintyókat húztak fel a lakóknak. Az egyenetlen, durván összedobált macskakövek az udvaron csuda izgalmasan vezették ki a lejtős udvar vizét az utcára, bár csöppnyi kis kertünk…

Tovább

Raymond Chandler: Asszony a tóban

Philip Marlowe 4.

Nem olvastam még Chandlert. Néhány könyve itt van a polcon mögöttem, de eddig valahogy kimaradt az életemből, sőt tudatlan is voltam felőle. Csak annyit tudtam, hogy Philip Marlowe a hőse, magánnyominger. S akkor lőn, már nem vagyok szűz Chandler-ből. Sőt, mi több, nem egyéjszakás kaland volt,…

Tovább

Erle Stanley Gardner: A harcias nagymama esete

Perry Mason 10.

Olyan tizenkettő körül voltam, amikor Apu és Nagyi kiadott gebinbe két hétre Nagyi szomszédjáéknak, Földiéknek, hogy vigyenek ki magukkal, az azt hiszem, ráckevei telkükre. Úgy maradt meg bennem, hogy délelőttönként olvastam rengeteget, délután meg Tibivel, Földiék nálam pár évvel nagyobb fiával…

Tovább

P. G. Wodehouse: Betty és a herceg

Teljesen véletlenül találtam az óbudai Cseriti boltban ezt a kis könyvet. Hihetetlenül megörültem neki, s ráadásul csak százötven forintba került. Sejtheted! 1928-as kiadás. Szóval igazi kuriózum. Ráadásul azt tudni, hogy Wodehouse kedvenc írója volt például az alábbiaknak: Rudyard Kipling, Douglas…

Tovább
süti beállítások módosítása