Ennek a könyvnek az első részét, Az élet játékát már többször olvastam. (Ritkán olvasok egy könyvet többször. Ahogy öregszem, egyre ritkábban.)  Naiv? Az! Kicsit rózsaszín? Nem kicsit! Mégis, Eleanor H. Porter regénye olyan kedves, olvasmányos és hát igen, bájosan, didaktikusan tanulságos, hogy a…

(W_Memi figyelj!)  Tegnap este jöttem hazafelé az unokáimtól, a lányomtól és a párjától. Már sötét volt, nem volt kedvem a vonattól a Mocsáros–dűlőn átbotladozni, ezért HÉV–re szálltam. S ha már, bementen a dohánydába is. S persze megnéztem a Pethe téri könyvmegállót is. Meglepő fordulattal most…

Hát, Szabi, nem is tudom, hány éve már, hogy az egyik Toma-partin, fent, Békás felett minden különösebb magyarázat és kommentár nélkül a kezembe nyomtad ezt a könyvet, hogy akkor mostantól ez az enyém.  Nem értettem a dolgot. Kell nekem mindenben célt és értelmet kutakodnom!  De mert nem voltál…

Többször, úgy nagyjából az összes Gion-értékelésemnél leírtam: Gion Nándor írásainak olvasmányélményét Szerelmetesfeleségtáramnak köszönhetem. A Virágos katonát ő találta, olvasta kettőnk közül elsőként, és csuda lelkes lett tőle, miatta, általa. Mondjuk érdekes, hogy több Giont azóta sem…

  SzFT Könyvtára   SzFT azaz Szerelmetesfeleségtársam. Úgy az ő könyvtára, hogy azok a könyvek, amiket tőle kaptam. Vagyis nem az övé, hanem az enyém. Nem kaptam tőle sok könyvet, az utóbbi jó pár évben egyet sem. Mert, ahogy mondja, nem hord a tengerbe vizet. De kezdetben még nem volt elege…

A Rakéta Regénytár (RaRe) nevű sorozattal nem is tudom, hogyan vagyok. Volt néhány darabja, ami zseniális (Szálka hal nélkül,, A lator, A nyúl éve, A tanú), de a többség tökéletesen hidegen hagyott. Soha el nem kaptam a sorozat koncepcióját. És soha nem békültem ki a rettentően vacak, széthullós…

Szerb Antal regényeivel hadilábon állok. A világirodalom története mindent visz. Arra még kamaszkorom nagy szerelme, Ági szoktatott rá, ő középiskolában rendszeresen jegyztelgette, aláhúzogatta a saját példányát, egyfajta irodalmi jegyzetként használta.  De a regények... A Pendragon legenda majdnem…

Okkal, ok nélkül kerülöm a nagy sikerű könyveket. Van, amikor ez bölcsesség, van, amikor botorság. Ez esetben nem tudom, melyik.  A kötet tök véletlenül került a kezembe az Olajág Otthonok paskáli szabadpolcán. Hallottam, olvastam már róla. Az egész jelenség valahogy csipkés-romantikus, női regényt…

Max Frisch is vakfolt volt eddig a számomra. Amikor kivettem ezt a kötetecskét a Pethe Ferenc téri Könyvmegálló szekrényéből, a címe miatt vettem ki. Olyan kis tréfásnak tűnt. Jó, ha belegondolok, egyáltalán, ugyan mi a tréfa benne, de mondom, annak tűnt. Egyébként, ellövöm a poént, tagikomikus…

Van a központi könyvtár első emeleti termében, szemben a lépcsővel egy asztal és mögötte egy másik, a másik felett pedig két, egyenként kétszintes polc. Részben a szakmai, főleg szociológiai és gazdasági újdonságok kerülnek az első asztalra, a szépirodalmi magyar és külföldi újdik meg a…

  Ó, már hányszor elmondtam, de hátha a hányszorból egyszer sem olvastad: vannak írók, akik mindig ugyanazt a könyvet írják, ha egyet olvastál tőlük, akkor mindet olvastad. Nem ez a kunszt, hanem az, hogy mégis mindet olvasni akarod. Akkor is, ha nem mindegyik jó. Számomra ilyen író például…

Bizony ez is egy olyan könyv, amit magamtól el nem olvastam volna. Könyvtárban voltunk Szerelmetesfeleségtársammal, és mert ő vállalkozó, tudod, ő a MartAssist, hát őt most a vállalkozó-képző irodalom érdekli. Ezért hozta haza ezt a kötetet is.  Aztán két nap alatt elolvasta, nem tudta letenni. Ő…

Nyirő József is azon magyar írók egyike, akiknek az irodalmi teljesítménye nem annyira lényeges, mint az, hogy a fasizmus mindennél súlyosabb, lemoshatatlanabb, visszataszítóbb vádja egyszer, valamikor, valahol, valamiért rájuk vetült.  S ez a vád nagyjából mindent elmos. Nagyjából két író van,…

Gondolnád, hogy volt olyan írónk, akinek a könyvét, miután megnyert egy angol pályázatot, azonnal tizenhárom nyelvre fordították le, és a megfilmesítés jogáért is komoly összeget kapott. A nemzetközi pályázatot az angol Pinker Irodalmi Ügynökség írta ki. De akkor, amikor „kétszáz pengő fixszel az…

Valamelyik óbudai könyvmegállóan találtam ezt a könyvet is. Réber László rajzai miatt figyeltem fel rá, meg azért, mert remek címe van. Semmit, de egyáltalán semmit nem tudtam a szerzőről, nem hallottam eddig a könyvről sem.  Van egy olyan halmaza a könyveknek, amely halmaznak nem tudok nevet…