Szubjektív olvasónapló a XXI. század elejéről

Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Szőnyi Szilárd: Föltámadott a gender (Családbarát megfontolások a nemek forrdalmáról)

Szívderítő, fellélegzős életközeliség a normalitás háza tájáról

2021. augusztus 22. - Mohácsi Zoltán

Bár látszatra úgy tűnik, a téát tekintve monomániás lettem, de mindent tagadok, nincsen is így: a mindennapokban egyáltalán nem foglalkoztat ennyire az LMBTQstb jelenvalósága. Elsősorban azért nem, mert alig van élő képviselője az ismerősi körömben. Homoszexuálisok vannak, de ők is igen kis…

Tovább

Petőcz András: Születésnap

A várvölgyi kétszemélyes Domonkos-tál és Petőcz regényének mély parallelizmusa

A Napkút Kiadótól kaptam meg Petőcz András sorozatát. Idegenek a címe. Kimondottan tetszett a könyv. Amikor elolvastam, körülnéztem a két kedvenc antikváriumos oldalamon (mármint nem az enyémek az oldalak, hanem az én kedvenceim), és rögtön találtam is tőle egyet mást. Amit, mert filléres tételek…

Tovább

Alfred Alvarez: Házasság után (Jelenetek a válásból)

Történelem és történetek, avagy az élet vagy a halál forrása a válás?

2007-BEN VÁLTAM. Tizenhét év házasság után. Két gyerekkel. S tizenhét év aktív keresztény élettel a hátam mögött. Mint egy keresztény folyóirat főszerkesztője, s egy gyülekezet felszentelt vénje. 2004-ben megtudtam, hogy felülmúlhatatlan férj vagyok, remek szerető, pompás apa, utolérhetetlen társ,…

Tovább

Ross Károly: Híd az ártér fölött

Minek nevezzelek te szociografikus kortárs krimiregény?

Mindig is vonzódtam a zárt térben, zárt közösségben játszódó történetek iránt. Van valami hihetetlen bája, otthonossága és embertelen nyomasztó mivolta az összezártságnak, az egymásra utaltságnak. Gondolj bele, voltaképpen az egész cirkusz erről szól: össze vagyunk zárva itt, a Földön, osztán…

Tovább

Halmai Róbert: Nagyapám

Egy kacatokból összepuzzlézott életke apró részletei

NAGYAPÁM NEKEM KETTŐ IS VOLT. Pontosabban mindenkinek volt kettő, mert ember nem lehet, akinek ne lett volna, de én ismertem is mindkettőt. Az anyai Gőzpapát és az apai Mohácsipapát. Nekem még nincsen unokám, úgy fest, a jelen állapotok szerint a fiam részéről akár ki is halhat a Mohácsi név, de a…

Tovább

Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga 4. kötet

A családi, fajkeveredéses sci-fi NAGYON családi része

A sorozat első három részében már kinyilatkoztattam: a Saga az egyik kedvenc képregényem. Tudom is miért, meg nem is. Persze, ha közhelyes is, de lehet dicsérni a történetet, ha akarom szokatlanul humánus, ha akarom, megfelelően polkorrekt, mindenesetre sci-fi a javából, vannak benne finoman beteg…

Tovább

Gőz Etelka Erzsébet: Idézetek könyve

Nemlétező könyvek 11. – Néhány gondolat egy abszolút ismeretlen könyv szerzőjéről

Gőz Etelka Erzsébet nem ismert író. Talán azért nem ismert, mert el kell mondanom:Gőz Etelka Erzsébet NEM író. Annak ellenére nem, hogy írt egy könyvet. Na, jó, füzetet. A füzetben idézetek vannak, amik Gőz Etelka Erzsébetnek valamikor, úgy tizennyolc éves kora környékén fontosak voltak. Vagyis az…

Tovább

Anna-Leena Härkönen: Köszönöm, nem

Barátaim, egy dolog kétségtelen: a világ két mozgatórugója a hatalom és a puna. De inkább fordított fontossági sorrendben. Az első soha nem érdekelt, a második mindig is, nagyon is. Az egyik az ördög eszköze, a másik azzá vált, holott az alapvetően Isten ajándéka a férfinak. És persze a nőnek is.…

Tovább

Müller Péter: Férfiélet, női sors

Rossz passzban vagyok, vagy mostanság csupán nem találnak meg a megfelelő könyvek? Avagy, mi a legjobb könyv, amikor az ember legjobb barátja éppen eltávozott ebből a világból és összefüggésrendszerből? Na jó, nem nyavalygok, hanem értékelek. Müller Péter nagyon jól ír. Müller Péternek nagyon jó…

Tovább

Méhes György: Tatárok a tengeren

Szuperlatívuszok, szuperlatívuszok, szuperlatívuszok! Könnyesre röhögtük rajta magunkat Pipevel, ki tudja hányadik újraolvasásakor is. Hjaj, Vilmos atya, a bősz Öcsi, Vilike, a majdnem kétméteres icipici Istvánka, Mihály, meg a többiek! Igaz, kamaszok voltunk. De a Tatárok emléke olyan, mint a…

Tovább

Méhes György: Micsoda társaság!

Méhes György ifjúsági könyveinek elsője a sorban. Aztán jött még a Tatárok a tengeren, Leleplezem a családomat, Kilenc vesszőparipa. Mondanám, hogy családtörténet, de ez nem lenne igaz. Sokkal inkább egy család és baráti körének csetlés-botlásai, szeretettel, kedves alakokkal, derűvel,…

Tovább

Tereza Boučková: A kakas éve

Az van a könyv hátulján, a borító alatt, hogy „Nem lehet letenni!”. Le lehet. Csak újra és újra fel kell venni, és olvasni kell tovább! Lehet polemizálni az írónő rasszizmusáról. Csak nem érdemes. Nem rasszista lett az évek során, hanem realista. Ostobaság a rasszizmus emlegetése, ha körülbelül.…

Tovább

Szilvay Gergely: A melegházasságról (Kritika a klasszikus gondolkodás fényében)

Érdekes egy világ ez! Az emberi eszet dicsőítő francia forradalom óta az eszetlenség gigantikus térhódítását figyelhetjük meg, jobbára a humanizmusra, a logikára, a jogra és az észszerűségre hivatkozva. Vagyis az eszementség nemes elvek, célok mögé bújik. Ami a Brian életében még roppan meghökkentő…

Tovább
süti beállítások módosítása