Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Korcsmáros Pál: Életműsorozat 2. – Sherlock Holmes nyomoz

Lássuk, mit tud az egyik legjobb képregényes rajzoló és a krimiklasszikus együtt!

2025. szeptember 03. - Mohácsi Zoltán

Nem is tudom, hány Korcsmáros Pál képregényről írtam már. Igencsak sokról.  Megnéztem, hát valóban rengetegről. Nem is ide, hanem a bejegyzés végére másolom a listát, hogy kedvedre mazsolázgathass belőle.  S amíg odáig el nem jutsz, elmondok ezt-ezt erről a kötetről . Legelébb azt, hogy ez a Képes…

Tovább

Bognár Péter: Hajózni ​kell, élni nem kell (Oktáv 1.)

A hivatali körmondatos, vidéki polgárőr csonkolt és ragasztott hullák gyilkosa után nyomoz

Mire jó, hogy nyár van, meleg, sokat kell inni és a nők hólyagja kisebb mint a férfiaké? Hát arra, hogy a nyaralás alatti bevásárlás közben Szerelmetesfeleségtársamé telítődött és a gyulai Tescoban el kellett rohannia a mosdóba. Én addig az üzletsoron vártam rá. Történetesen, hogy-hogy nem, egy…

Tovább

Gion Nándor: Műfogsor ​az égből (Összegyűjtött novellák) (SzFt könyvtára 2.)

Az emberszeretet, az élet hatalmas apróságainak vajdasági írója. Meg a novellái.

Többször, úgy nagyjából az összes Gion-értékelésemnél leírtam: Gion Nándor írásainak olvasmányélményét Szerelmetesfeleségtáramnak köszönhetem. A Virágos katonát ő találta, olvasta kettőnk közül elsőként, és csuda lelkes lett tőle, miatta, általa. Mondjuk érdekes, hogy több Giont azóta sem…

Tovább

Feleki László Selgas

A diktatúra csak egy jó álom... Legalábbis a diktátornak.

A Rakéta Regénytár (RaRe) nevű sorozattal nem is tudom, hogyan vagyok. Volt néhány darabja, ami zseniális (Szálka hal nélkül,, A lator, A nyúl éve, A tanú), de a többség tökéletesen hidegen hagyott. Soha el nem kaptam a sorozat koncepcióját. És soha nem békültem ki a rettentően vacak, széthullós…

Tovább

Tóth Gábor Ákos: Édesvízi mediterrán (Édesvízi mediterrán 1.)

Egy tősgyökeres kanadai, aki magyar, örököl egy kúriát a Balcsin

Okkal, ok nélkül kerülöm a nagy sikerű könyveket. Van, amikor ez bölcsesség, van, amikor botorság. Ez esetben nem tudom, melyik.  A kötet tök véletlenül került a kezembe az Olajág Otthonok paskáli szabadpolcán. Hallottam, olvastam már róla. Az egész jelenség valahogy csipkés-romantikus, női regényt…

Tovább

Rubicon: Privatizáció – Elveszett illúziók (2025/3.)

Egy ország tervezett lenyúlása, avagy fizessen, akinek nincsen pénze!

Nem veszek meg minden Rubicon lapszámot. Sőt, az az igazság, hogy már elég régen nem vettem meg egyet sem. Semmiféle elvi, ideológiai megokolása nincsen a passzivitásomnak: Sokkal inkább anyagiak és az idővel való gazdálkodás miatt alakult így. Rengeteg olyan témát vet/vetett fel a lap, ami…

Tovább

Botond-Bolics György: Ha ​felszáll a köd… (Vénusz-trilógia 1.)

A kötelező hurráoptimizmus korában egy meglehetősen pesszimista űrgyarmatosítás története

Van egy csomó könyvem, amit nem azért tárolok itthon, mintha feltétlenül meg akarnám tartani, hanem csak azért, hogy egyszer szeretném elolvasni, és akkor ne kelljen megvennem, könyvtárba mennem érte. Tulajdonképpen szerintem a könyveim kétharmada ilyen.  Botond-Bolics könyveit is ide soroltam…

Tovább

Fehér Boldizsár: Vak ​majom

Utálok hasonlítgatni, de ez a magyar Vonnegut tud valamit. Mondom: „valamit”!

Szép lassan hét éve dolgozom az Olajág Otthonokban, az újpalotai intézményben, és képzeld, még nem jártam a könyvtárában! Magam sem értem, miért nem.  Viszont a minden emeleten, öt van belőle, előforduló konyvespolcokat, ebből meg kettő van emeletenként, úgy havonta végignézem. Találtam már…

Tovább

Nyírő József: Halhatatlan élet

A székely mindennapok kikényszerítette furfang a második világháború előttről

Nyirő József is azon magyar írók egyike, akiknek az irodalmi teljesítménye nem annyira lényeges, mint az, hogy a fasizmus mindennél súlyosabb, lemoshatatlanabb, visszataszítóbb vádja egyszer, valamikor, valahol, valamiért rájuk vetült.  S ez a vád nagyjából mindent elmos. Nagyjából két író van,…

Tovább

Csatári Bence: Kóbor – Az utolsó interjú

Az Omega története, ahogyan az énekes látta, s ahogyan a riporter szerkesztette

A BLOGOMON MÁR MEGJELENT EGY ÉRTÉKELÉS ERRŐL A KÖNYVRŐL. AZT NEM ÉN ÍRTAM, HANEM BALOGH JÓZSEF, AKINEK AZ ÉLETE VOLT AZ OMEGA. Ő VOLT AZ OMEGA FAN-KLUB MEGALAPÍTÓJA, MÉLY, SZEMÉLYES KAPCSOLATA VOLT AZ EGYÜTTES TAGJAIVAL. AHOGY KIVETTEM A SZEMÉLYES BESZÉLGETÉSEINKBŐL, FŐLEG MECKÍVEL.  VAGYIS AZ Ő…

Tovább

Kertész Sándor: Buborékban beszélők (A magyar képregény 150 éve)

Ugyan a cím átvág, bár kérdés, ki az alany, de maga a könyv egy remek összefoglalás

KERTÉSZ SÁNDOR a magyar képregényműfaj egyik vagy inkább legfőbb kutatója (ha lehet és érdemes egyáltalán az ilyesmit rangsorolni), s mint ilyen, szakírója. Több könyve is megjelent már a műfajról, az egyiket égen-földön nem lelem, illetve horror-áron árulják (Comcs szocialista álruhában).  De…

Tovább

Csernus Imre: A ​magyar

Mondanivalójában nem meglepő, állásfoglalásaiban, nézőpontjában viszont de

Doktor Csernus Imre iránt csuda lelkes voltam, amikor A nő című könyvét olvastam. Tetszett a stílus, a mondanivaló, a kemény őszintesége, az egész úgy, ahogyan volt.  Csernus többi könyve iránt nem voltam ennyire lelkes. Úgy éreztem, a veleje ugyanaz mindnek. Most gondolkodom, mi is a többi könyv?…

Tovább

Révész Sándor: Ezt ​én választottam

Taoista, vegán rockikon, egyszerűen, természetesen rokonszenves ember: Révész Sándor

Az úgy volt, hogy a nálam mindig egy fejjel magasabb H. Katival tizenkét éves korunkban heves vitákat folytattuk a Piramis együttes muzsikájáról. A zenekarnak akkoriban jelent meg a harmadik lemeze. Én még csak a rádió által leadott nagy slágereiket hallottam, igaz, azokból is volt egy pár.…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Sváb József: Sherlock Holmes 1–2.

Nem üt nagyot, de nagyon kellemesen szórakoztat, minden olyan kis korrekt

Sherlock Holmes 1. – A ​táncoló figurák / A magányos biciklista Sherlock Holmes 2. – A ​pettyes pánt / Botrány Csehországban Pedig esküszöm, hogy legalább az első rész volt már a kezemben! De sehol semmit írott nyomát nem találom magamnál, hogy így lett volna. Na, sebaj, most, hogy a könyvtárban…

Tovább

Lakatos György – Szűts István: Hogyan ​születtek? (A legendás magyar slágerek)

Tényleg slágerekről van szó, amikor szó van róluk. S ez nem a szerzőkön múlt

A bejegyzés rövidített formában eredetileg itt jelent meg: Ha ezt a könyvet nem a zenei könyvek között találom, tutira születéstörténetekről szóló beszámolók gyűjteményének néztem volna. Különös tekintettel arra, hogy a könyvtárban talált példánynak még a balra látható külső borítója sem volt…

Tovább
süti beállítások módosítása