Szubjektív olvasónapló a XXI. század elejéről

Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Dylan Dog 9. – Morgana – A halálon túl

Egy zombi-álomtörténet és egy Halál-alkus sorozatgyilkosos líra

2021. augusztus 29. - Mohácsi Zoltán

A Dylan Dog előző száma, a nyolcadik, azzal a Boszorkányüldözéses, konzervativizmus gyűlölttel, a tömbösített lefasiztázással eléggé kiakasztott, kedvemet szegte a sorozattal kapcsolatban. De ha már kihoztam a könyvtárból ezt a kilencedik füzetet, úgy voltam vele, legyen, hátha ez igazi rémálmas…

Tovább

Dylan Dog 8. – Éjfél után – Boszorkányüldözés

Egy roppant szórakoztató és egy nagyon buta ideológiai történet

Ja, aha, megint a rémálom-nyomozó. Az előző füzet mássága után kíváncsi voltam, milyen az, amikor valóban rémálom-nyomoz. A helyzet az, hogy ezzel a kötettel ismét sikerült némileg mellényúlnom a könyvtárban. A két történet közül az első sorozatgyilkosos, semmi túl-, más- és egyéb világ, de a…

Tovább

M. Eller: A láthatatlan professzor

Az, hogy ez az ötödik újraolvasása e könyvnek, önmagáért beszél!

Most tényleg, semmi okom nincsen rá, miért vágnálak át? Egyáltalán nem mondok valótlant, ha azt mondom, nagyon ritkán olvasok el könyvet többször. Nem állítom, hogy ne lenne rá példa, de egyáltalán nem hemzsegnek a duplaolvasásos kötetek körülöttem.  Gondolkodtam egy kicsit, mi az, aminek a minimum…

Tovább

Mauro Boselli – Stefano Andreucci: Zagor 1. – A mélység istene

Túl a valóságon, az időn, a realitáson és az érdekességen

Ismét könyvtár, ismét random választás. És ismét kétszer visszatettem a polcra. Azt mondják, a legtöbbször az első megérzés az igazi. Nagyon úgy fest, van benne valami. S nem csupán azért, mert valami olyan képregényre vágytam, ami nem öldöklős, vérfröcsögős, világmegmentős. Na, ez meg az. De még ez…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Roberto Recchioni – Val Romeo: Vörösszürke fények Londonban

Morgan Lost és Dylan Dog közös kalandja az alternatív valóságban

(Sokadszorra is önismétlés következik. Nem unalmas még?) Mivel ÖTVENNÉGY LESZEK HAMAROSAN, adja magát az információ, hogy képregényileg a Füles-ben és a... hm... talán a Népszavá-ban megjelent 3-5 kockányi képregényeken szocializálódtam. Meg a Pajtás újságon. Evégett képregényben nagyjából…

Tovább

Alessandro Bilotta – Matteo Mosca – Stefano Simeone: Mercurio Loi – Prológus

A Maximum Bonelli egyik sikere, avagy HolmesJonesBondHunt nyomoz

A Maximum Bonelli, ahogy erről egy másik helyen már írtam, egy olasz képregény kiadó. Amott ezt írtam: „...a GooBo kiadó, amely ráfeküdt például az olasz képregények kiadására. A balra látható borító narancssárga felső sávjában olvasható felirat, a Maximum Bonelli erre utal. Tudniillik, ahogyan…

Tovább

Alfredo Castelli – Giancarlo Alessandrini: Martin Mystére 1. – Titokzatos fekete ruhások

A lehetetlenségek nyomozójának legnagyobb rejtélyei – továbbra is titkok maradnak

Tudom, marha nagy közhely, de minél többet olvasok, annál inkább rájövök, hogy nem ismerek és nem tudok semmit sem. Az már csak hab a tortán, hogy minél több mindent tudok, annál több mindent felejtek el, és annál kevésbé vagyok meggyőződve arról, hogy megy-e előrébb a könyvek által a világ. S…

Tovább

Mogyorósi Edit – Tóth Gyula – Lunczer Gábor (szerk.): Bud Spencer & Terence Hill krónikák

Igen ambivalens a viszonyom a Spencer-Hill páros, vagy egyéniben végrehajtott teljesítményéhez. Alapvetően kedvelem őket. S néha van igényem a filmjeikre. De amikor megnézem valamelyiket, mindig, újra és újra megállapítom, hogy a pillecukor mázsás súllyal bír hozzájuk képest, s főleg, hogy igazán…

Tovább

Umberto Eco: A prágai temető

Minden tiszteletem Eco mester agyának, ahol az élete során összegyűlt információkat tárolja, rendszerezi, és ahonnan a kellő időben elő is tudja azokat venni! Ha csak ezt a könyvet írta volna, akkor is sok-sok főhajtás járna az ismereteinek. Nem csak ezt írta, de a hihetetlen tudásanyag minden…

Tovább
süti beállítások módosítása