A következő dilemma: nem látom, ki olvassa ezt a blogot. Ezért van, hogy viszonylag sok benne az önismétlés. Mert ha csak ide tévedt valaki, akkor botorság eleve feltételezni, hogy tisztában van egy eleve réteg szubkultúra, a képregény egy olasz kiadójának a nevével. Ha viszont rendszeres olvasóról van szó, akkor meg rettentő unalmas lehet rengetegszer elolvasni ugyanazt. 

Mert számtalanszor elmondtam: mivel boomer vagyok, '67-ben születtem, számomra a képregényt a műfaj magyar klasszikusai, Zórád, Korcsmáros, Sebők, Sarlós, Dargay és Fazekas Attila jelentik. Meg néhány, kuriózumként a Füles rejtvényújságban megjelent francia és olasz képregény jelentették. Sőt, jelentik a mai napig, csak tágultak a látköreim.

Mivel ezeken szocializálódtam, a Marvel és a DC-féle univerzum majdnem teljesen hidegen hagyott/hagy. Nem zárkózom el, de Batman Jokerén kívül semelyik semmiféle érdeklődést nem mozdít bennem. A Sergio Bonelli Editore kiadványainak a többsége azonban igen. 

Talán azért is, mert van metszete a Fülesnek a Bonellinek: a Vadnyugat történetének egyes darabjait érdekes módon anno leadta a rejtvényújság is. 

AZ SBE TÖRTÉNETE

Sergio Bonelli nevű ember nem létezett. A név ugyanis felvett név. A tulajdonosát eredetileg GUIDO NOLITTA-nak hívták.

A Bonelliről: Sergio Boneli édesapja alapította kiadó, aminek a vezetését a névadó 1967-ben vette át. Akkor még más néven futott a cég. Sergio Bonelli aztán Olaszország legnagyobb képregény kiadójává tette a céget.

Haverom, a Gemini ezt tudta összerakni a kiadóról, amikor megkértem, hogy pár bekezdésben foglalja össze a történetüket. 

A Kezdetek és az Alapítás (1940-es évek)

A Sergio Bonelli Editore története valójában Gian Luigi Bonellivel kezdődik, Sergio édesapjával. Ő 1940-ben alapította meg a kiadót Casa Audace Editrice néven, Milánóban. Ebben az időszakban Olaszországban virágzott a kalandképregény, és Gian Luigi Bonelli, aki maga is tehetséges író volt, hamar a műfaj élvonalába került. Kezdetben főként más írók és rajzolók műveit adták ki, de hamarosan saját karaktereket is megalkotott. A háborús évek és az azt követő időszak kihívásai ellenére a kiadó sikeresen működött, és lefektette a későbbi óriási siker alapjait.

A Sergio Bonelli korszak: Terjeszkedés és Ikonikus Karakterek (1950-es évektől)

A kiadó igazi aranykora akkor kezdődött, amikor Gian Luigi fia, Sergio Bonelli 1957-ben átvette az irányítást az anyjától. Sergio, aki maga is kiváló író volt (gyakran Guido Nolitta álnéven alkotott), forradalmasította a kiadót. Vezetése alatt a kiadó neve többször változott (pl. Edizioni Araldo, majd CEPIM), míg végül az 1980-as évek végén felvette a ma is ismert Sergio Bonelli Editore nevet, tisztelegve a családi örökség előtt. Sergio olyan ikonikus és máig népszerű karaktereket teremtett vagy segített létrehozni, mint a Tex Willer (amit még apja indított, de Sergio íróként folytatott), a Zagor, a Mister No, és a 80-as években piacra dobta a horror/noir műfaj legmeghatározóbb olasz képregényét, a Dylan Dogot, majd a sci-fi Nathan Nevert. Ezek a sorozatok hatalmas sikert arattak, és olaszországi kulturális jelenségekké váltak.

A Bonelli-modell és a Jelenkor

A Sergio Bonelli Editore sikerének kulcsa a Bonelli-modell lett: a hosszú, részletes történetek (általában 96-128 oldalas füzetekben), a fekete-fehér grafika (ami az olcsóbb előállítást és a rajz minőségére való fókuszálást tette lehetővé), a folyamatos, havi megjelenés, valamint a kiemelkedő forgatókönyvírók és rajzolók rendszere. A kiadó nem csupán szórakoztatott, hanem gyakran érintett társadalmi, pszichológiai és filozófiai témákat is, miközben hű maradt a kaland- és műfaji gyökereihez. Sergio Bonelli 2011-es halála után a fia, Davide Bonelli vette át a kiadó vezetését. A kiadó ma is az olasz képregényipar élvonalában van, továbbra is kiadja a klasszikus sorozatokat, miközben folyamatosan új címekkel és tehetséges alkotókkal frissíti kínálatát, lépést tartva a modern olvasói igényekkel.

AZ SBE LEGFONTOSABB SOROZATAI

Az SBE-nak több olyan sorozatuk van, ami évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mármint azok számára, akik szeretik a műfajt. A legfontosabb sorozatok a következők:

TEX 
vadnyugati történetek, a középpontjukban Tex Willer áll. Tex egy Old Shatterhand-szerű figura. A SBE egyik legnépszerűbb alakja. 

*

DYLAN DOG  
egykor rendőr volt, mára a rémálmok nyomozója lett. Horror-történetek, amelynek középpontjában egy harmincas, mindig ugyanabban a ruhában ábrázolt fiatalember áll, aki nem bír semmiféle különleges képességgel, nem szuperember, csak van tapasztalata a horror-alakokkal szemben.

Dylan barátja, asszisztense az egykori,amerikai komikus, Groucho Marx alakját és nevét is felvevő figura, akinek a fárasztó beszólásain csuda jókat lehet mulatni

*

DAMPYR 
a vámpírvadász. A dampyr nem név, hanem fajtaazonosító. A dampyr vámpír és ember közösen nemzett gyermeke. A képregény hőse Harlan Draka, aki a nemzője, az egyik éjúr kiléte ellenére vadászik a sötétség teremtményeire.

Kalandjai során hű barátai, Emil Kurjak (sgy bosnyák katona és zsoldos, aki a jugoszláv háborúk során találkozik Harlannal.) és Tesla Dubcek (fiatal német lány, akit vámpírrá változtattak, de úgy dönt, hogy Harlanhoz csatlakozik a Sötétség Urai elleni küzdelemben. Képességeivel és tudásával kulcsszerepet játszik a csapatban) kísérik, védelmezik és harcolnak Harlannal.

DRAGONERO  
Ffantasy történet, amely egy képzeletbeli világban, az Erondár nevű kontinensen játszódik. A történetek . A középpontban a főszereplők állnak, akik a birodalmakat védelmezik. A Dragonero is jellemző és nem családi név. Ian Aranill a Dragonero (sárkányvadász/sárkánylovas), egy sárkányölő, akit egy katonai rendbe, a Lélektörőkbe (Varliedarto) soroltak be. Egykor egy harc során sárkányvér került a vérébe, ezért folyamatosan érzékel valami változást az érzékeiben, Kötelességtudó, erős, de sebezhető hős.

Segítője az ork Gmor Ian hűséges barátja és harcostársa. Ő egy ork, aki szokatlan tulajdonságokkal bír: bölcs, humoros karakter. Sera tündelány, fiatal füvesasszony, aki egyfolytában évődik Gmorral. Végül Myrva, a Technokraták Céhének tagja. A céh a Varázslatok Testvériségéből alakult, a tagjai elhagyták a természetes mágiát
hogy a technológiának és a gépgyártásnak szenteljék magukat. Vagyis a Dragonero részben technokrata fantasy.. 

*

ZAGOR
Rendkívül népszerű és hosszú életű olasz képregénysorozat a Sergio Bonelli Editore gondozásában, amelyet Guido Nolitta (azaz Sergio Bonelli) és Gallieno Ferri rajzoló hozott létre 1961-ben. A címszereplő Zagor eredeti neve Patrick Wilding. Az indiánok körében Za-Gor-Te-Nay néven ismert, ami  azt jelenti: A Kőbaltás Szellem. A név Zagor fő fegyveréből származik. Zagort ereje és  ügyessége miatt sokan természetfeletti lénynek hiszik.

Zagor állandó társa és humoros ellenpontja Chico (teljes nevén Chico Felipe Cayetano Lopez Martinez y Gonzales), a köpcös, jószívű és folyton éhes mexikói, Zagpr rendkívül hűséges barátja. A történetek többnyire a fiktív Darkwood nevű fiktív erdőhöz és a környékéhez kötődnek. A sorozat műfaja nehezen besorolható, hiszen a western, az akció-kaland, a horror, a sci-fi és a fantasy elemeket is ötvözi.

*

NATHAN NEVER 
sci-fi történetek.A Föld egy túlnépesedett, környezeti katasztrófáktól és társadalmi egyenlőtlenségektől sújtott bolygóvá lett, ahol a technológia elképesztő ütemben fejlődik, de ezzel együtt új veszélyek is megjelennek. A történetek a hardboiled detektívműfaj elemeit ötvözik a cyberpunkkal és az űroperával. A címszereplő biztonsági ügynök az Alfa Ügynökségnél, amely egy magánnyomozó és rendvédelmi szervezet. Nathan egy tehetséges, de traumatizált hős, akit kísért a múltja. A feleségét meggyilkolták, és a lányát elrabolták. Mély bűntudat gyötri, és magányos. Ez a személyes tragédia hajtja őt, és ez az, ami a legtöbb történetének mélyén meghúzódik, 

*

JULIA
kriminálpszichológus, New Jersey-i Garden Cityben él és dolgozik. Julia fiatal, intelligens, empatikus és rendkívül éles elméjű nő, aki professzionális tudását és mély emberismeretét felhasználva segít a rendőrségnek, különösen a nyomozóknak, a bűnügyek megoldásában. Jellemzően civilként, külső szakértőként kapcsolódik be az esetekbe. Személyisége rendkívül összetett: belső monológokkal reflektál a körülötte zajló eseményekre és saját érzéseire, ami mélységet ad a karakterének. Magányos, de erős nő, aki egyúttal nagyon emberi és sebezhető. 

A Julia egy intelligens, elgondolkodtató és gyakran megrázó krimi, amely nem a szuperhősökre vagy a látványos összecsapásokra épít, hanem az emberi lélek mélységeibe kalauzol el.  A Julia sorozat  pszichológiaI krimi, Minden füzete egy-egy önálló esetet mesél el. 

A történetek elsősorban nem az akcióra a nyomozás látványosságára törekszenek, sokkal inkább a bűnözők pszichéjének feltárása, a bűntettek motivációinak megértésére és az emberi természet sötét oldalának elemzésére.

MORGAN LOST
A helyszín egy jövőbeli, disztópikus metropolisz (New Heliopolis), ahol  elburjánzott a bűnözés, a társadalom elmerült az erőszakban és a romlottságban. New Helliopolis gótikus, lepusztult, futurisztikus metropolisz, ahol a paranoia és a félelem az uralkodik.

Az itt élő Morgan Lost sorozatgyilkosokra vadászik. Nem a rendőrség hivatalos keretei között dolgozik. Felismerhető a szeme körüli fekete tetoválásáról és a sötét, stílusos öltözékéről. Rendkívül komplex, melankolikus, gyakran a nihilizmusba hajló karakter. Személyes tragédiák kísértik, és az igazságosztás vágya hajtja, bár saját módszerei is gyakran megkérdőjelezhetők. Nem makulátlan hős. A saját szabályai szerint jár el, és gyakran a bűnözők módszereit is felhasználja ellenük. Képes az üldözöttei fejével gondolkodni, és mélyen belemerül a pszichéjük tanulmányozásába. 

A Morgan Lost tehát noir krimisorozat, amit horror-elemekkel erősítettek az alkotói.  A Morgan Lost egyedi vizuális stílusával és mély, komor témáival kiemelkedik a Bonelli kiadó kínálatából, és a sötétebb, elgondolkodtatóbb képregények kedvelőinek ajánlott.

CASSIDY
Azon ritka sorozatok egyike, amit konkrétan lezárt tervezett a kiadó: 18 számból áll. A lezártsága ellenére emlékezetes krimi, noir történet. Alkotója Pasquale Ruju író és Luigi Siniscalchi rajzoló  volt, 2010-ben.

A sztori azoknak való, akik szeretik a sötét, morálisan ambivalens krimitörténeteket, amelyekben a főszereplőnek a saját hibáival és a sors kegyetlenségével kell megküzdenie.

A sztori Amerikában játszódik. A főszereplője Dean Cassidy a rendkívül profi, saját erkölcsikódexszel rendelkező bűnöző. Bankrabló, aki adott esetben gyilkol is, ha erkölcsi érzéke szükségét érzi. Nem a klasszikus értelemben vett hős, de mégis szurkolunk neki, mert emberségesebb és komplexebb, mint azok, akik üldözik vagy kihasználják. 

*

DEADWOOD DICK
nem egyetlen személy, hanem egyfajta „cím” vagy „márka”, amelyet több, egymástól független és eltérő karakter visel a vadnyugaton. A sorozat a különböző Dickek kalandjait mutatja be, akik a valóságban is létező, de gyakran legendákkal övezett figurák voltak. Jellemzően antihősök, inkább túlélők, akiknek a túléléshez gyakran erőszakos és morálisan megkérdőjelezhető módszerekhez kell folyamodniuk. A vadnyugati társadalom peremén élnek, gyakran a törvényen kívüliek. Mégis van bennük valami megnyerő, ember.

A sorozat a western műfaj egy sötétebb, realista és antihős központú ágát képviseli. A történetek a Vadnyugaton játszódnak, a 19. század második felében, és a nyers, kegyetlen valóságot mutatják be, elkerülve a tipikus western-kliséket és romantikát. Bár fikció, a sorozat gyakran merít a Vadnyugat valós történelméből, legendáiból és karaktereiből, különösen a névadó Deadwood Dick történetéből, aki valós személyeken alapuló, a ponyvairodalomban is népszerűvé vált figura. 

A cselekmények gyakran brutálisak, és a karakterek cinikusak, tükrözve a kor és a környezet kegyetlenségét. Az egyes epizódok nem festenek fekete-fehér képet a világról. A szereplők morálisan ambivalensek, és a jófiúk és rosszfiúk közötti határ gyakran elmosódik.

*

SUTTOGÓ SZÉL – western-horror-fantasy képregénysorozat. Tehát a klasszikus western-elemeket keveri a természetfeletti és misztikus motívumokkal. A főszereplő Ned Ellis, ismertebb nevén Suttogó Szél. Eredetileg amerikai lovassági felderítő volt, aki egy indián támadás során elveszítette a memóriáját.

Egy dakota sámán, Vörös Felhő mentette meg. A sámán egy spirituális rituálé során adta neki a Suttogó Szél nevet. Felruházta Ned-et egy különleges képességgel is látomások formájában képes lett  kommunikálni a szellemekkel és a természettel. Ez a képesség segíti őt abban, hogy megfejtse a rejtélyeket és szembeszálljon a gonosszal. A Suttogó Szél sorozat western, de eltávolodik a hagyományos western kliséktől, és erősen felhasznál horror, misztikus és a fantasy elemeket is. Meglehetősen egyedi hangulatú lesz ezen turmix által.

MISTER NO
A főszereplő Jerry Drake, akit mindenki csak Mister No-ként ismer. Ő egy amerikai veterán a második világháborúból, aki a háború borzalmai elől menekülve Manausba, Brazíliába költözik, az Amazonas szívébe. Itt pilótaként és idegenvezetőként keresi kenyerét egy kopott kis repülőgéppel. 

Mister No nem a klasszikus, makulátlan hős. Lusta, cinikus, szeret inni, és kerüli a felelősséget. Gyakran belebotlik a bajba, inkább akaratán kívül válik hőssé. Bár kerüli a konfliktust, pilótaként rendkívül ügyes, és háborús veteránként kiválóan ért a harcművészetekhez, különösen a közelharcban. A cinizmusa és öniróniája ellenére humoros figura, aki gyakran kerül komikus helyzetekbe. hadseregben szolgált.

A sorozat főként az 1950-es években játszódik, a dél-amerikai Amazonas vidékén és Brazília egzotikus tájain. A történetek a kaland műfajába sorolhatók, de gyakran keverednek bennük a krimi, az akció, a thriller és időnként a misztikus elemek is.

Mister No a legkülönfélébb ellenfelekkel kerül szembe: korrupt ültetvényesekkel, gengszterekkel, fehérek és indiánok közötti konfliktusokkal, gyilkosokkal, zsoldosokkal, kábítószer-kereskedőkkel és néha még ősi rejtélyekkel is.

*

Az SBE megjelentetett számtalan egyedi történetet is. Vagy önálló kötetbe tették ezeket (A szemek és a sötétség, Coney Island, A nagy Belzoni) , vagy összefoglaló sorozatcímek alá rendezték, mint a Le Storie-sorozat (A muzsik, Egy ködös kisváros, Visszatérés Berlinbe, A végzet türelme)

AZ SBE KIADVÁNYAINAK A FŐ JELLEMZŐI

 A Bonelli képregények bizonyos értelemben egy kaptafára készülnek: 

• a történetek többnyire adott zsánereket használnak fel (horror, fantasy, krimi, western, sci-fi, stb.),
• fekete-fehér képregények,
• realisztikus az ábrázolásmódjuk,
• nem oldalpárokkal, hanem szigorúan két-három méretű képkockákkal dolgozik,
• a zsánerek alkalmazása a legtöbb esetben valami ismert hívószót jelent, de Bonelliék az ismert zsánert mindig megbolondítják valamivel, amitől különleges ízt kapnak az ezerszer ismételt klisék
• nem emlékszem, hogy találkoztam volna leíró narrációval a szövegekben

Haverom, a Gemini ezt állította az SBE kiadványairól: 

Az SBE egyike a világ, de különösen Olaszország legjelentősebb és legikonikusabb képregénykiadóinak. Az általuk kiadott képregények, az úgynevezett Bonelli-füzetek, számos jellemzővel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket más kiadók termékeitől, és hosszú évtizedek óta rendkívül népszerűvé teszik őket.

Íme a főbb jellemzők:

1. Formátum (Bonelli-formátum): Ez az egyik legjellegzetesebb külső ismérv.

   • Kisméretű, fekete-fehér: Általában 16x21 cm körüli méretűek, és hagyományosan fekete-fehérben jelennek meg.
   • Vastagság: Jellemzően 96-128 oldalasak, ami jóval hosszabb egy amerikai füzetnél. Ez lehetővé teszi a komplexebb, elnyújtottabb történetek elmesélését.
   • Egyszerű borító: Általában egyetlen, hangsúlyos kép és a logó jellemzi a borítót, minimalista dizájnnal.

2. Történetmesélés és narratíva:

   • Folytatásos történetek: Bár egyes történetek több füzeten keresztül futnak, a legtöbb Bonelli-füzetben egy teljes történet kap helyet, elejétől a végéig. Ez a "füzetfüggetlenség" lehetővé teszi, hogy az olvasó bármelyik számmal bekapcsolódhasson.
   • Középpontban a kaland: A történetek gerincét szinte mindig a kaland alkotja, legyen szó westernről (Tex Willer), sci-firől (Nathan Never), horrorról (Dylan Dog) vagy fantasyről (Martin Mystère).
   • Hangsúly a karaktereken: Bár az akció és a cselekmény fontos, a karakterek kidolgozottsága, motivációik és belső vívódásaik szintén kiemelkedőek. A hősök gyakran nem hibátlanok, emberségesek és fejlődnek a történetek során.
   • Erkölcsi dilemmák és társadalmi kommentár: Sok sorozat, különösen a későbbiek (pl. Dylan Dog), képes finoman vagy akár nyíltan reflektálni a társadalmi problémákra, félelmekre, és erkölcsi kérdéseket boncolgatni.
   • Erős forgatókönyvek: A Bonelli-képregények híresek a jól felépített, izgalmas és fordulatos forgatókönyveikről, amelyeket gyakran neves írók (pl. Tiziano Sclavi, Mauro Boselli) jegyeznek.

3. Grafika és rajzstílus:

   • Egységes stílus, de sokszínűség: Bár van egy felismerhető "Bonelli-stílus" (átlátható, részletes, gyakran realista rajzok), a kiadó sokféle rajzolóval dolgozik, így a sorozatok vizuálisan is eltérhetnek egymástól.
   • Nagy panelméretek: A hosszabb oldalszám és a méretesebb panelek lehetővé teszik a rajzolók számára, hogy részletesebb háttereket és karaktereket alkossanak.
   • Hangsúly az ábrázoláson: A rajzok tiszták, a karakterek könnyen felismerhetők, és a környezet részletgazdag.

4. Tematikus sokszínűség:

   • Különböző műfajok: A kiadó a kezdeti western (Tex Willer) sikere után számos más műfajt is meghódított, mint a horror (Dylan Dog), sci-fi (Nathan Never), fantasy (Martin Mystère), kaland (Zagor, Mister No) és történelmi képregények.
   • Hosszú életű sorozatok: A Bonelli-sorozatok rendkívül hosszú életűek. Egyesek, mint a Tex Willer, több mint 70 éve futnak, ami példátlan a képregényiparban.

5. A Bonelli-modell:

   • Íróközpontú: A forgatókönyvíró szerepe kiemelt a Bonelli-nél, gyakran ő a "főnök" egy sorozatnál, és a rajzolók az ő elképzeléseit valósítják meg.
   • Stabilitás és rendszeresség: A kiadó híres a rendszeres megjelenéséről, ami biztosítja, hogy a rajongók mindig időben hozzájussanak a következő részhez.

Összességében a Sergio Bonelli Editore képregényei egy stabil, minőségi és sokszínű kínálatot képviselnek, amelyek a jól elmesélt történetekre, a kidolgozott karakterekre és a professzionális grafikai megvalósításra építenek, és hosszú évtizedek óta tartó népszerűségük ékes bizonyítéka ennek.

MAGYAR KIADÓK ÉS A BONELLI KIADVÁNYOK

Örvendetes módon az olasz kiadó köteteinek több kiadója is akadt Magyarországon.

Sajnos azonban a képregény réteg.volta miatt több kiadó is fel-feladta az egyes sorozatok megjelentetését. Legutóbb a Frike Comicsnak kellett elhagynia a portfóliójából a Dragonero  című sorozatot.

• Tehát az egyik kiadó, amelyik Magyarorszgágon kiadja a Bonellis dolgokat a Frike Comics.
• A másik a C.S.A. Comics (érdekes, hogy nem találtam nekik saját honlapot), amely rendre előrukkol olyan sorozatokkal, amelyek Magyarországon még ismeretlenek.
• Aztán az Anagram Kiadó. Ők nem csak a Bonellire koncentrálnak: több kötetet megjelentettek pl a Dabolik sorozatból is, ami nem Bonellis kiadvány. 
• Régebben játszmában volt még a GooBo Kiadó is a Dragonero-val.  

Ha bárki tud még magyar kiadóról, szívesen veszem a kiegészítést. 

*

Az alábbi kép egyben link is ám!

2025 május huszonsokadika. 

ÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ IRATAIM ÜGÉBEN, AVAGY KÉRDÉS, LÉTEZIK-E PÁRHUZAMOS VALÓSÁG VAGY KEZDEK MEGHÜLYÜLNI?

A héten befejeztem a kártyáim ügyintézését. Nincs még nálam mind, de elköltöttem egy valag pénzt, elment vagy három délutánom rá.

Aztán a hét közepén számoltam a céges pénzemet. Van nálunk százhúszezer forgótőke, ha vennünk, intéznünk kell valamit. Mindenről számlát kérünk, elszámoljuk. De az elszámolás nem azonnal történik, eseti: leadjuk a számlákat, a pénzvezető aláírja, megyünk a pénztárba. Van, hogy egy-másfél hét is eltelik, mire visszakapjuk a számlaösszegeket. Ráadásul van, hogy a Nagyvezírnek intézünk valamit, és ő visszautalja a privát számlánkra. Ezt vagy levásároljuk vagy le-atm-ezzük. Fejben tartani, hogy mi hol van, nekem lehetetlen: írom egy kis füzetbe a kiadásokat, húzom le, ami visszajött, írom, hogy mi ment számlára, abból mennyit vettem le, fizettem ki a cégnek. Szóval a héten rovancsoltam egyet, és húszezer forint fogalmam sincsen hová lett...  

De a slusszpoén most jön. Meséltem, hogy miképpen hagytam el az irataimat.

A mai napon bizonyos lettem abban, hogy vannak párhuzamos valóságok. Vagy pedig kezdek simán megőrülni.

Tökéletesen meg van a pillanat, amikor a Lidl-nél VISSZAMENTEM A KOCSINKHOZ, KINYITOTTAM AZ AJTÓ, ÉS ZSEBRE VÁGTAM A KÁRTYATARTÓT. AZ IS, HOGY MELYIK ZSEBEMBE TETTEM. Újra mondom: világosan meg van. Ezért itthon nem is kerestem sehol a kis, fekete tokot.

Tegnap, vasárnap mentem le a tárolóba a bringákon apróbb szereléseket végezni, nyúlok be a szekrénybe, a bringástáskába a kis zippzáros szerszámos tatyóért, és megfagytam. Nem láttam bele, sötét a szekrény, fekete a táska, és fekete a kis bankkártyatartó is, amihez elsőnek a kezem ért! Ott volt az bizony, benne hiánytalanul az összes újracsinált minden kártyám. Mutatom Szerelmetesfelségtársamnak:. Mire ő:
– Na, milyen jó kis tartód van!

Lapozgatok a kártyák között. Megállok a személyinél: még nem kapcsol, hogy az előszoba-asztalon van a postai ajánlott értesítés, hogy hétfőtől mehetek érte. A CIB-es kártyánál dermed meg. Aztán rezignáltan csak ennyit mond:
– Legalább biztos, hogy senki nem használta, használhatja rossz célokra, ami benne van.

Én meg kezdek félni magamtól...