Írta:
LUCA ENOCH – STEFANO VIETTI
Rajzolta:
LORENZO NUTI
A Frike Comics nem nyugszik. Hála Istennek! Sorra jön kifelé az újdonságokkal. Most sajnos rossz hírrel is érkezett.
Az általa megjelentetett Sergio Bonelli Editor egyik sorozata a Dragonero. Fantasy képregény. Ami műfajt, a fantasyt személy szerint én annyira nem kedvelem.
De a Bonelli már csak ilyen, képregényben sorra megetet velem olyan műfajokat, amiket amúgy majdnem biztos, hogy hanyagolnék: élőhalottas, vámpíros, démonos marhaságokat, westernt és lám, a fantasyt is.
De úgy fest, nem vagyunk elegen, akik ilyen kis etethetők. A Frike azt mondja, egyszerűen a Dragonero-t nem sikerült eladnia, be kell fejeznie a sorozat kiadását. Pedig az utolsó Dylan Dog-kötet, a Fekete horror, csupán 500 példányban került magyarul forgalomba. Ez a mostani, amiről jelenleg beszélünk, szintén annyiban. Vélem, hogy a Dragonero sem haladta ezt meg, és ennyi példányban nem sikerült eladni. :-(
Nagyon sajnálom! De komolyan.
Viszont ez a búcsúkötet több szempontból is faramuci.
Conan messze nem Bonelli-gyermek. Nagyon nem. Bár kétségtelenül fantasy alak ő is. Ebben a nyúlfarknyi kiadványban, nyúlfarknyi, mert még füzetnek is vékonyka, a szerzők elmesélik az ötlet és a képregény születését, és annak a nehézségeit, hogy összehozzák a két alakot.
Conan határozottan földi, bár egy elképzelt földi korszakban él, Dragonero, azzaz Ian Aranill egén két hold ragyog, semmi köze a Földhöz. Conan, barbár, bár eszes, de alapvetően túlélőgép. Aranill művelt, arisztokrata család gyermeke.
Conan erővel, Aranill elsősorban ésszel dolgozik. Conan világában nincsenek sárkányok, a Dragonero név sárkányölőt jelent.
Arról nem is beszélve, hogy Conan már klasszikusnak számító figura, hozzá képest Dragonero nagyon fiatal alak.
*
A füzetke összesen, mindenestül harminckét oldal. Ebből a harminckettőből tizenkét oldal háttérinformáció. Tény, hogy informatív, nagyon érdekes információ. De háttérinformáció.
Vagyis a képregényre magára marad húsz oldal. Ami semmi se... S ez a húsz oldal olyan kis se füle, se farka bemutató így önmagában. Egy trailer, előzetes, hogy milyen lesz, ha a kezembe lesz a teljes történet. Dragonero konkrétan az utolsó két oldalon jelenik meg. Három mondata van összesen.
A füzetke belső címoldalán a kiadó elárulja, hogy hamarosan megjelenik egy „bombasztikus” kiadásban a történet befejező része. S innentől semmi sem értek. Elsősorban azt nem, miért lett leválasztva a teljes történetről ez a húsz oldal, miért nem egyből a teljes történet látott „bombasztikusan” napvilágot, mire volt jó így külön ez a bevezető „előszó”? Szóval kicsit olyan WTF az egész, s hogy mire volt ez így jó, na arra nincsen válasz. Mármint a kiadványban nincsen.
*
Tény, ami ziher: amit kapunk és látunk felkelti a kíváncsiságot a folytatás iránt. Annyit megtudunk, miként kerül Conan Anarill világába. Ahová alig lép be, máris küzdenie kell a helyi „mások”, a szipolyok ellen, és oda is veszne, ha nem lennének Aranill emberei.
Vagyis a történet máris felcsigáz, a rajzok meg több mint rendben vannak. Hogy mi sül ki az egészből, azt meg majd a „bombasztikusból” megtudjuk. Reméljük nagyon!
Vagyis egyik miközben értetlenkedem, és az agyam sír, a szemem közben gyönyörködik és élvezkedik. Nézd csak, miben!
Frike Comics, 2024, 32 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155891717 · Fordította: Nagy-Mihály Ágnes
?/10
2024, még mindig Gyula. Nem múlik a hőség. Tegnap késő délután bementünk Békéscsabára, hogy megnézzük az ottani strandot. Nem tudom, mikor fordultam el lélekben a strandoktól, a vízben pancsolástól, de valami hihetetlenül semmit nem mozdít meg bennem.
Bár kétségtelen, ahogy SzFT fogalmazott, amikor feküdtünk egymás mellett az élménymedencében, pezsgett alattunk az izomlazító fürdő, felettünk az égen egy SzFT-t alakját formáló felhő mögül bágyadtan próbálkoztak a Nap sugarai, és semmit nem csináltunk, csak voltunk, nos abban tényleg volt valami, amit életnek hívhatunk.
