Moha olvasónaplója

Francis S. Collins: Isten ábécéje

Egy tudós érvei a hit mellett

2019. május 04. - Mohácsi Zoltán

collins_isten_abaceje.jpg„Aki nem hisz, az még nem tud eleget.”
(Szerelmetesfeleségtársam)


Privát út

A családom nem volt hívő. Annyira nem, hogy engem meg sem kereszteltek. Nem csupán azért, mert '67-ben ez nem volt túl divatos cselekedetet, sokkal inkább azért nem, mert nem tulajdonítottak semmi jelentőséget a keresztségnek.

Huszonnégy éves voltam, amikor egy kis protestáns közösségben bemerítkezéses keresztséggel szövetséget kötöttem Istennel. Majd' húsz évig tagja is voltam ennek a közösségnek. Méghozzá meglehetősen aktív tagja: Biblia-köröket, Isten-tiszteleti előadásokat tartottam, folyóiratot szerkesztettem, írtam két könyvet, vénné szenteltek egy helyi gyülekezetben.

Aztán egy magánéleti tornádó nagyon sok mindent felforgatott. Szembe kellett néznem önmagammal, egykori hittestvéreim, barátaim hitének irányomba való megnyilvánulásaival, a közösség hivatalos hozzámállásával, és főleg a hitem bizonyos vetületeivel. Úgy tizenkét éve nem fordultam meg e közösség, de semmilyen más közösség háza táján sem. A hitem nem lett teljes mértékben semmivé. Úgy szoktam mondani, valamiféle posztkeresztény állapotban vagyok. 

S úgy vettem észre, nem én vagyok az egyetlen, ebben az állapotban levő ember. Csak a régi hittestvéreim közül való barátaim közül minimimum ketten vannak valami nagyon hasonló hithelyzetben. Nem mondanám magamat vonalas, dogmatikus kereszténynek, de úgy gondolom, nagyon valószínű, hogy van Isten, és az is, hogy a Fia itt járt ezen a Földön. Még afelől sincsen kétségem, hogy a Bibliában a hetedik nap a szombat. És afelől sem, hogy a világnak ez a rendszere véget fog érni, és lesz egy második visszajövetel. Előtte pedig nagyon rossz lesz. 

A vallás és a vallásellenesség

Úgy általában is szekuralizálódik a világ. Vagyis szakadnak el az emberek Istentől, az Egyháztól és az egyházaktól. (Segítség: az Egyház alatt Krisztus általános, minden közösségben meglevő hiveit értem, az egyházak pedig a szervezett, egy-egy adott struktúra alá tartozó keresztényeket.) Isten természetesen nem azonos semelyik egyházzal sem
Itt Európában voltaképpen egy vallás van, amivel szabad akár a hittaposásig is gúnyolódni, tréfálkozni: ez a kereszténység. 

Másfelől azonban a vallásnak van egyfajta komoly reneszánsza is. Főleg a rendszerváltás utáni Kelet-Európában, még így harminc év után is. S a vallás alatt most nem csupán a kereszténységet értem, hanem úgy általában az Istenben való bármilyen hitet. Sajnálatos módon a látszat-kereszténység, vagyis a külsőkhöz valamelyest ragaszkodó, de a kereszténység lényegét meg nem élő, vlamint a politikai célú kereszténység is egyre nagyobb teret hódít. 

collins_pocs_1.pngA vallás viszonylagos reneszánsza miatt az agnosztikosuk és az ateisták is újra meg újra felfrissíthetik a munícióikat.
Van egy egykori hittestvérem, ő agnosztikusnak vallja magát, de valójában vérateista, vallásellenes aforizmákat posztol és készített egy blogot, hogy bebizonyítsa, Jézus nem volt történelmi személy.
Az egyik aforizmája úgy szólt, ahogyan jobbra, a képen látod. Nem tudom, le kell-e fordítanom vagy érted, mit is kérdőjelez meg a mondat? Biztos, ami biztos: ha valaki kellő nyitottsággal (értsd: ateista megközelítéssel) vizsgálja mélyen és átfogón a legfontosabb, legmodernebb tudományos eredményeket, egészen biztos, hogy hátat fordít a kereszténységnek. Az e bejegyzés alatti beszélgetésben a reakciómra, miszerint bizony vannak keresztény tudósok, (Werner Gitt, Alister McGrath, Arial A. Roth nevét említettem neki), annyit reagált, hogy: „Sorolhatsz neveket, de ha egy kicsit mélyebben megvizsgáljuk őket, akkor a két vonás közül az egyik érvényesül - vagy nincs átfogó tudományos ismeretük vagy csak látszat-kultúr keresztények - erős érvek szólnak azon személyek esetében is, akiket felsoroltál. Tehát, az állitásom helyes!” Már akkor gondolkodtam rajta, hogy mekkora bátorság kell laikusként mások tudományos ismeretének és hitének a megítéléséhez, de hamarosan

érkezett egy újabb, hasonló mémaforizma. Az meg így festett:collin_pocs_2.jpg

És ezen gondolatok hátterén immár mélyen eltűnődhetünk, Francis S. Collins melyik kukába való: a vacak keresztény, vagy a még vacakabb tudós kukájába?

Collins, a vallásos tudós

 Mivel személyében az emberi géntérkép-projekt vezetőjét tisztelhetjük (vagy a kereszténysége miatt fikázhatjuk), az, hogy nem eléggé tudós, meglehetősen egyértelmű ostobaság kijelenteni. Minden kétséget kizárón az egyik legtudósabb tudós a világon.

Az, hogy mennyire keresztény, azt valószínűleg ő tudja, meg a jó Isten (már, ugye, ha van). Collins ráadásul nem csak a tudományos képzettségével és a kereszténysége megélésvel fut szembe az ismerősőm idézeteivel, hanem azzal is, hogy keresztényként az egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy összeegyeztesse, amit az ismerősöm második idézete szerint nem lehet összeegyeztetni: a kereszténységet és az evolúciót.

Francis S. Collins (StauntonVirginia1950április 14.) orvos-genetikus, az Amerikai Nemzeti Egészség Intézet igazgatója. Ebben a szerepben ő felügyeli a világ legnagyobb orvosbiológiai kutatásait, legegyszerűbb klinikai kutatástól a legbonyolultabb projektekig. Dr. Collins aki az ő vezetésével zajló nemzetközi Human Genome Project-et mérföldkőnek nevezte betegség gének felfedezésében és amely végül 2003 áprilisában a befejezte az emberi DNS használati utasítás kész sorrendjét. Ő volt az igazgatója, a Nemzeti Humán Genom Kutatóintézetnek, a NIH-nek 1993-2008 között. Mielőtt Dr. Collins a NIH, a Howard Hughes Medical Intézet kutatója lett, tanulmányait a Michigani Egyetemen végezte. Választott tagja a Nemzeti Gyógyszerész Intézetnek és a Nemzeti Tudományos Akadémiának, ahol 2007 novemberében elnyerte az Elnöki Szabadság díjat, 2009-ben a Nemzeti Tudományos díjat.

Szóval az ismerősöm minden bizonnyal csak csóválja most a fejét, hogy mennyire lehetetlen alak ez a Collins. Mindenesetre egy drukkerének az erről a könyvről szóló véleményét megosztotta a saját Facebbok-oldalán: „Meddig süllyed még az akadémia???” (sic!) Vagyis Collins Isten-érveinek könyvben való kiadása az Akadémia Kiadó mélyrepülésének a része. (Talán, de ezt már csak én mondom, amolyan ha lúd, legyen kövér-alapon, nyilván sokan gondolhatják, az egyértelműen képmutató mód „keresztény” Orbán Viktor nyomásának a hatása, hogy Collins könyve magyarul is megjelent, és az lett a kiadója, amelyik lett; manapság mindenről is, meg az ellenkezőjéről is Orbán Viktor tehet, tehát túl nagyot nem tévedhetek! :-D)

Nos, akkor ebben a hosszú bevezetőben el is mondtam egy csomó mindent. Aminek a lényege, hogy van itt egy nemzetközi hírű, elismert tudós, akit a tudományos munkája nem vezetett el sem az agnoszticizmusra, sem az ateizmusra, sőt, egy hatalmas, méltán világhírűvé lett projekt befejeztével nem restelt egy könyvet írni arról, hogy milyen érvek szólnak Isten léte mellett. Nem egy adott egyház érveit ismétli, hanem a saját véleményét fejti ki. Amely érvek, legalábbis az általánosak, C. S. Lewis okfejtésein alapszanak. Ráadásul, az ismerősöm szerint azt sem tudja, mit beszél, mert simán és nagyon összeegyezteti a kereszténységet és az evolúciót. 

A ZÁRT RENDSZER FOGLYAI

Nincsen olyan elmélet, amelyiknek ne lennének ellenzői, kritikusai, ellenlábasai és nincsen olyan érvelés, amelyik ellen ne lehetne ellenérveket felsorakoztatni. Azt, hogy van-e Isten vagy nincsen, vitákkal egészen bizonyosan nem fogjuk soha eldönteni. Bármelyiket oldal nézeteinek az a maximuma, hogy az érvek alapján csak valószínűsíteni tudja a végeredményt. 

Ahogy Ofi barátom szokta mondani: egy zárt rendszerből ne akarjunk már a rendszeren kívüli dolgokról megdönthetetlen ítéletet mondani! Egyik kedvenc könyve Edvin Abbot Síkföld című szösszenetnyi sci-fi-je. Ami valószínűleg hatással volt a Mézga Aladár különös kalandjai című zseniális sorozat első epizódjára, amelyben Aladár egy kétdimenziós bolygón jár, A kétdimenziós bolygólakók a megjelenésének a hatásait érzékelik ugyan, ám mert a harmadik dimenzió számukra felfoghatatlan, megérthetetlen, el nem tudják képzelni, Aladár honnan szól hozzájuk, és mi lehet igazából a zseblámpájának a fénye? Amikor a világegyetemről olvasok, nem tud nem eszembe jutni a Galaktika 27. számában megjelent, számomra kamaszkorom óta meghatározó Kaszás István-novella, A modell. (Itt elolvashatod.) A novella tudósai egy szobában létrehozzák a Nagy Bumm-ot, végigkövetik az evolúciót, és a mini Föld történelmét. Vagyis a történetben a Világegyetem egy szoba, aminek a falain túl az Intézet van. Matrjoska-világegyetem. Lehet játszani a gondolatokkal, a szavakkal, lehet gyártani az elméleteket... Egy dolog biztosnak tűnik: hatalmas elbizakodottság bizonyítottnak tekinti, hogy van/nincs Isten. Collins könyvében azt olvassuk, hogy vannak érvek amellett, hogy van. (Amire persze a harcos ateista ismerősöm azt mondja, hogy vacak, régen megdöntött érvek, hatalmas csalódás volt számára Collins könyve, egy ekkora tudóstól sokkal többet várt.)

Akkor lássuk az Ábécét!

ISTENÉRVEK

Collins Istennek tulajdonított ábácéje nem kiegyensúlyozott iromány. Ám nem is ez volt a célja. Istennel kapcsolatban nagyon sok kérdést fel lehet tenni. Az általános kérdésekre, ahogy arra mát utaltam, Collins nem sok időt fordít. És ebben a nem sok időben sem túl széles látókörű, ráadásul erőteljesen C. S. Lewis-ra támaszkodik. Ez nam baj, csak tény. A bevezető fejezet gyakorlatilag kedvcsináló Lewis írásaihoz és az alapvető Isten-érvekhez.
A személyes hitéről szóló vallomásából kiderül, hogy számára kardinális kérdés volt az általánosan létező morális törvény megmagyarázatatlansága. Ennek a kérdésnek a vizsgálata során lett ateistából kereszténnyé. 

AZ EMBERI GENOM-TÉRKÉP

Collins saját projektjének, illetve elsősorban a projekt történetének a bemutatása. A DNS-t felfedő egyik tudós, Watson után, saját legnagyobb  meglepetésére is ő, Collins lett az emberi genom-térkép projektjének a vezetője. Több mint kétezer tudós dolgozott a végül teljessé és sikeressé vált munka érdekében. A céljuk elsősorban orvosi volt: annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében dolgoztak, vajon génszinten bele lehet-e avatkozni az emberi szervezet működésébe, lehet-e gyógyítani gyógyíthatatlannak tartott betegségeket? 

A projekt során végzett munka, illetve a végeredmény Collins-t megerősítette abban, hogy van Isten. S nem csupán egyfajta deizmusban, teizmusban lett erősebbé, hanem gyakorló kereszténységében. Ennek érdekében írta ezt a könyvet. Illetve elsősorban azért, hogy bemutassa, bebizonyítsa, hogy a vallás és a tudomány nem ellenségei egymásnak, csupán a képviselőik teszik azzé őket. Illetve hogy felhívja arra is a figyelmet, hogy rengeteg-rengeteg tudós hívő keresztény. (Püff neki, fenti kép-mondat!) 

Ahogy kivettem Collins számára az egyik legmeggyőzőbb érv az evolúció igazsága mellett az alábbi volt. Az emberi géntérkép megfejtése után út nyílt az állati géntérképek elkészítésére is. A tudósok legnagyobb döbbentére a géntérkép egyes részei hihetetlen azonosságot mutattak a legkülönfélébb életformák esetében. Igen, még az ember és például az orsóféreg esetében is. Collins példának hozza az ember és az egér génjeit és a következőt mondja.

collins_isten_abaceje_embereger.jpg

A gének elhelyezkedése a kromoszómákon gyakran követi ugyanazt a sorrendet az egerekben és az emberekben, habár a gének közötti pontos távolság némileg változhat. Tehát ha az emberi A, B és C géneket ebben a sorrendben találjuk az emberi kromoszómán, akkor jó esélyünk van arra, hogy az A, a B és a C gének egérmegfelelői ugyanebben a sorrendben fognak megielenni az egérkromoszómán. Mivel most már az emberi és az egérgenom teljes szekvenciája rendelkezésünkre áll, azonosítani tudjuk a gének közötti szakaszokban az úgynevezett , ugráló gének" sok maradványát. Ezek a transzpozonnak is nevezett elemek képesek voltak bemásolni magukat a genom véletlenszerű pontjaira – és ezt ritkán még ma is megteszik. A DNS-szekvencia elemzése kimutatta, hogy a transzpozonok némelyike az eredeti ugráló génekhez viszonyítva számos mutációt gyüjtött össze az idók során, vagyis igen idősnek tűnnek. Ezeket gyakran hívják ősi ismétlódő elemeknek (ancient repetitive elements, ARE). Érdekes módon ezek az ősi elemek gyakran hasonló helyeken találhatók az egér és az ember genomjában – mint a fenti példán az A és a B gén között helyet Különösen érdekesek azok az esetek, amikor az ARE egy szakasza levágódott a beépülés pillanatában, Ezzel elvesztette DNS-e egy részét és minden esélyét arra, hogy működhessen a jövőben (amint azt példánkban a B és a C gén között látjuk). Amikor olyan megrövidült, ősi elemeket találunk az ember és az egér genomjában, amelyek pontosan ugyanannál a bázispárnál vágódtak el, és ugyanoda épültek be a kromoszómába, ez meggyőzoen bizonyitja, hogy a beépülés az ember és az egér egy közös ősében ment végbe. (154.)

Azt hszem, ez volt az első olyan érv, amely az evolúcióval kapcsolatban erősen elgondolkodtat. Holott a könyvet messzemenően nem ezért vettem a kezembe. :-)

HITETLENSÉGEK ÉS HITEK

A harmadik nagy falat Collins könyvében az ateizmus, a kreacionizmus és az intelligens tervezettség kritikája. Nagy falat mindegyik, ám Collns elegáns, célratörő és érthető kritikáját nyújtja mindháromnak. 

Az ateizmussal elsősorban az a baja, hogy végleges kijelentéseket tesz Istenről, miközben önmaga is csak egy filozófiai elmélet. Ahogyan tisztáztuk: az ateizmus nem bizonyítja, mert nem bizonyíthatja Isten nem letétét, csak valószínűsítheti, hogy nincsen Isten. Collins szerint az olyan tudósok harcos ateizmusa mint például Richard Dawkins, nem tesz jót a tudomány megítélésének. Dawkins-szal kapcsolatban megismétli McGrath néhány legalapvetőbb érvét, amelyet a Dawkins Istene című könyvben írt. Dawkins érvelés Collins szerint is meglehetősen jellemző ateista érvelés: olyan dolgokat cáfol, amiket a kereszténység nem is állított, vagy nem úgy állította. 

Dawkins állításainak legfőbb és legkevésbé megbocsátható tévedése, hogy szerinte a tudomány megköveteli az ateizmust, holott erre semmiféle bizonyiték nincs. Ha Isten a természeten kivül létezik, akkor a tudomány sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudja a létezését. Ebben az értelemben magát az ateizmust kell a vakhit egy formájának tekintentünk. Hiszen az ateizmus olyan hiedelem rendszer, amelyet nem lehet megvédeni a tiszta logika módszereivel. Ennek a nézőpontnak a legszínesebb megnyilvánulását meglepő helyen találjuk: Stephen Jay Gouldnál, aki Dawkins mellett talán az elmúlt generáció legszélesebb körben olvasott ismeretterjeszt evolúcióbiológusa. Egyik, egyébként nem túl nagy feltűnést keltett recenziójában Gould a földbe döngöli Dawkins nézópontját

„Akkor most valamennyi kollégám nevében – nem is tudom, hányadszorra megpróbálom újra elmagyarázni: a tudomány egyszerűen képtelen arra, hogy szokásos módszereivel döntésre jusson Isten lehetséges természetfölöttisége ügyében. Nem tudjuk ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni, erről tudósként egyszerűen nem tudunk véleményt mondani. Ha valamelyikünk esetleg óvatlan kijelentéseket tett arról, hogy a darwinizmus cáfolja Isten létezését, ak-kor el fogok menni Mrs. McInerney-hez [Gould harmadikostanítónője], és meg fogom kérni, hogy adjon egy körmöst az illetőnek.. A tudomány csak a naturalisztikus magyarázatokkal tud mit kezdeni. Ezért nem alkalmas arra, hogy megerősítse vagy egyéb fajta létezők (például Isten) valóságosságát, illetve megválaszolja egyéb szférák (például a moralitás) kérdéseit. Felejtsük el egy pillanatra a filozófiát, most elég lesz nekünk az elmúlt száz év empirikus ismeretanyaga. Maga Darwin agnosztikus volt (legkedvesebb lánya halálakor vesztette el a hitét), de Asa Gray, a nagy amerikai botanikus, a természetes szelekció híve, aki könyvet is írt Darwiniana címmel, hithű keresztény. Menjünk előre ötven évet az idoben: Charles D. Walcott, a Burgess-pala fosszíliáinak felfedezóője elkötelezett darwinista volt, egyúttal ugyanilyen elhivatott keresztény is. Hitte: Isten rendezte el úgy a természetes kiválasztódást, hogy az ő terveinek és céljainak megfelelóen felépítse az élővilág teljességét. Ugorjunk előre megint fél évszázadot, egészen nemzedékünk két legnagyszerübb evolúcióbiológusáig, a humanista agnosztikus G. G. Simpsonig és a hívő ortodox keresztény Theodosius Dobzhanskyig. Vagy kollégáim fele elképesztóen hülye, vagy a darwinista tudomány tökéletesen összeegyeztethető a tradicionális vallásos hittel – és ugyanennyire kompatibilis az ateizmussal. kizárja Vagyis azoknak, akik úgy döntenek, hogy ateisták lesznek, más okot kell találniuk.”

Vagyis azoknak, akik úgy döntenek, hogy ateisták lesznek más okot kell találniuk. Az evolúció nem alkalmas erre. (185–186.)

A agnoszticizmus tarthatatlanságát elég röviden elintézi. 

Ahhoz, hogy jól védhetó legyen, az agnoszticizmust meg kell előznie az Isten létezése ellen, illetve mellette szóló bizonyitékok mélyreható értékelésének. Kevés olyan agnosztikus van, aki vette volna a fáradságot. (Néhányan – és meglehetősen hosszú azoknak a listája, akik nem voltak restek végiggondolni az összes lehetőséget – saját maguk számára is meglepő módon a folyamat végén istenhívők lettek.) Továbbá, habár az agnoszticizmus talán sokak számára kényelmes alapvetés, intellektuális nézópontból nyilvánvalóak a gyengeségei. Önök képesek lennének tisztelni valakit, aki ragaszkodik hozzá, hogy az univerzum kora megismerheteten – miközben nem vette magának a fáradságot, hogy megis merje a bizonyítékokat? (188.)

Ehhez a témakörhöz ajánlott olvasmány: Alister McGrath: Az ateizmus alkonya

A kreacionizmus, vagyis a bibiliai teremtéstörténet szó szerinti ételmezése Collins szerint a kereszténység legnagyobb öngólja: olyan, mintha a hívők ragaszkodnának ahhoz, hogy kétszer kettő az mégsem négy. Collins elmondja, hogy a kreacionisták legfőbb érveit (nem találtak még semmiféle fajok között fosszíliát, a szénkarbonos kormeghatározás hamis eredményeket szül, mert a szénizotóp felezési ideje nem minden korban volt azonos) simán túlhaladták a tudományos ismeretek, így ezek az érvek egyszerűen nem igazak. Vagyis a kreacionisták permanensen a saját kapujuk ellen fociznak. Különösen akkor, amikor azt mondják, hogy Isten a hatnapos teremtés során mintegy belekódolta a teremtésbe a megtévesztést akkor, amikor például a rendelkezésünkre álló tudományos módszerek alapján (szénkarbon kormeghatározás, kozmológiai távolságszámítások, táguló világegyetem, stb.) sokkal régebbinek vélhetjük a világegyetemet. 

Az intelligens tervezettséggel is meggyűik a baja a szerzőnek. Az inteligens tervezettség mozgalma 1991-ben indult útjára. Képviselői jobbára nem annyira önálló elméletet hoztak létre, sokkal inkább az evolúció ellen sorakoztatnak fel érveket. Collins azt mondja, hogy ez az irányzat semmiképpen sem tudományos, és mára (értsd: a könyv megjelnésének idején, 2006 körül) a legfőbb érvei tudományosan meghaladottá váltak. Collins elmondja, hogy a intelligens tervezettség legerősebb érve, a tovább nem csökkenthető komplexitás elve (amikor bármilyen összetevőt kiveszünk egy meglevő biológiai rendszerből, és az műkdésképtelenné válik) már régen túlhaladott, tudományosan bizonyított, hogy voltaképpen nincs is olyan bioógiai összetevő, ami ne lenne nem csökkenthető. 
Talán az a tény, hogy mostanság több könyvet is olvastam a témában (Tudomány felfedezi Istent, Darwinizmus és intelligens tervezettség, Az intelligens válasz), ezért Collins nagyon tömör összefoglalója nem győzött meg, de nagyon elgondolkodtatott. 

collins_arckep.jpgA COLLINS SZERINT JÁRHATÓ ÚT

Collins voltaképpen nagyon egyszeerűen vágja át a gordiuszi csomót. tudósként Collins a evolúció elméletét bizonyítottnak vallja. Kifejti azt is, hogy az evolúcióval, a darwinizmussal és általában a tudományos témákkal kapcsolatban az elmélet szó nem azt jelenti, hogy valami bizonytalan (lásd pl. a Heisenberg-féle határozatlansági elmélet). Így az evolúciót tudományos tényként kezeli. Ahogy azt is tényként veszi, hogy Isten létezik.

Az az evolúció az övé, amelyben Isten indította el a Nagy Bumm-ot, annak minden következményével, előre, pontosan kiszámítva és precízen, a legapróbb részletekig belőve minden kozmológiai, kémia, fizikai, biológiai, stb. tényezőt,  beleértve a természetes kiválasztódás majdani (illetve számunkra egykori) minden apró, nüansznyi lépését. 

A vélemény szerint ezzel rögtön feloldódik a több évszázada tartó, de indokolatlan ellentmondás a vallás és a tudomány között, a helyükre kerülnek a mozaikok, összeillenek a részletek. 

S most az a helyzet, hogy műveletlen és tanulatlan énem azonnal fel tudna tenni néhány tétova kérdést a Collins-féle szemlélettel kapcsolatban, ám csak azért sem teszi fel. Tudatában vagyok, hogy a Collins által vallott elméletnek is régen van már komoly kritikája (a legismertebb: Werner Gitt: Teremtés+evolúció=?), de úgy gondolom, mégsem ez a jelen kötet leglényegesebb vonatkozása és főleg nem az üzenete. A lényeg abban áll, hogy a tudomány és a vallás semmképpen sem ellenfelei egymásnak, és voltaképpen a múltban sem voltak azok. Tudom, Galilei, de vele Collins is foglalkozik pár gondolat erejéig, itt egy link, hogy kb. miért. Ráadásul rengeteg egyházi személy tudós volt, mint például  (például ebben a könyvben olvashatsz erről többet, vagy itt), emez meg egy meglehetősen könnyen áttekinthető, impozáns lista. Collins azt mondja, számára a tudomány és a vallás simán kiegészíti egymást. Valahogy úgy, ahogyan az egyébként egyáltalán nem keresztény Einstein is állította: 

A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.

S voltaképpen ez Collins legfőbb üzenete. 

Bevallom nem értek mindenben egyet Collins következtetéseivel, ennek minden bizonnyal oka a tudatlanságom és a műveletlenségem, de a könyv mégis roppant szimpatikus a számomra. És az olvasása után megértem, hogy harcos ateista ismerősöm ugyanannyira harcos ateista ismerőse miért kommentálta mélyrepülésnek az Akadémia Kiadó ötletét, hogy magyarul pont ők jelentessék meg a könyvet. 

 

Akadémiai, Budapest, 2018, ISBN: 9789630599252, fordította: dr. Molnár Csaba
4/5
(2019)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr3614777032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marcipán89 2020.01.16. 11:36:54

Köszönöm a bejegyzést! A fenti gondolatok elég jól egybevágnak az alábbi "filozófikusabb", és az európai igényeknek megfelelően nagyobb "merülési mélységű" kötetnek a gondolatmenetével: www.magyarkurir.hu/hirek/parbeszedben-termeszettudomany-es-teologia Számomra minkettőt élmény volt olvasni, különösen ahol kiegészítik egymást!

Mohácsi Zoltán · https://mohabacsi-olvas.blog.hu 2020.01.16. 14:54:39

@Marcipán89:
Hát nagyon szívesen a bejegyzést! :-)

Az ajánlót pedig én köszönöm! A linket megnéztem, elolvastam, s próbáltam fel is fogni. Úgy hellyel-közzel sikerült. A kívancsiságomat felkeltette, a könyvtárban pedig ott van a polcon... :-)