Megint az történt, hpgy a Pethe Ferenc téren megállított még a fagy előtt a könyvmegálló. (Értsd: akkor még voltak benne bőven könyvek, azóta megtörtént a könyv-holokauszt, mert pénteken majdnem üres volt a szekrény.) Ha már megállított, körülnéztem benne. Bármilyen meglepő, szoktam ilyet csinálni.…

Azt a pepita mindenit: elsuhant 2025 is. Ezen évszázad a második negyedének első éve. A jelenlegi esélyek szerint nem biztos, hogy lesz még egy teljes év... Megőrült a világ. Mi, kisemberek mit sem tudunk tenni, csak imádkozhatunk, reménykedhetünk. S közben olvashatunk.  Aktívan nem napi…

FELHÍVOM A KEDVES FIGYELMEDET, HOGY   VIGYÁZAT!!!  EZ EGY CSALÓKA, BECSAPÓS, LUSTA BEJEGYZÉS! Vélem, magyarázatra szorul a fenti figyelmeztetésem Arról van szó, hogy ez a bejegyzés jórészt már létezik. Itt ezen a blogon. Is. Mivel ez a második olvasása a könyvnek, és lettek új gondolataim róla,…

Ezen a héten valahogy nem találtam a helyem az olvasmányaim között. Soha ne legyen nagyobb bajom! Nyúltam ehhez, kaptam ahhoz, de egyik sem fogott meg, jóformán csak lapozgattam, legyen az ír tündérmese vagy a világ egyik legnagyobb hálózatszakértőjének olvasmányos kötete, de akár a városi…

Ez a könyv nagy. Úgy értem NAGYON nagy. Vagyis NAGYON NAGY. Egyelőre mindössze a döbbenetes fizikai méretéről beszélek.  Annyira nagy, hogy tárolhatatlanul hatalmas. Mondjuk meglepődtem, hogy Szerelmetesfeleségtársam hátizsákjába befért tegnap, amikor cuccoltunk összefelé a könyvtárban: nem hittem…

Ennek a könyvnek az első részét, Az élet játékát már többször olvastam. (Ritkán olvasok egy könyvet többször. Ahogy öregszem, egyre ritkábban.)  Naiv? Az! Kicsit rózsaszín? Nem kicsit! Mégis, Eleanor H. Porter regénye olyan kedves, olvasmányos és hát igen, bájosan, didaktikusan tanulságos, hogy a…

(W_Memi figyelj!)  Tegnap este jöttem hazafelé az unokáimtól, a lányomtól és a párjától. Már sötét volt, nem volt kedvem a vonattól a Mocsáros–dűlőn átbotladozni, ezért HÉV–re szálltam. S ha már, bementen a dohánydába is. S persze megnéztem a Pethe téri könyvmegállót is. Meglepő fordulattal most…

Hát, Szabi, nem is tudom, hány éve már, hogy az egyik Toma-partin, fent, Békás felett minden különösebb magyarázat és kommentár nélkül a kezembe nyomtad ezt a könyvet, hogy akkor mostantól ez az enyém.  Nem értettem a dolgot. Kell nekem mindenben célt és értelmet kutakodnom!  De mert nem voltál…

Többször, úgy nagyjából az összes Gion-értékelésemnél leírtam: Gion Nándor írásainak olvasmányélményét Szerelmetesfeleségtáramnak köszönhetem. A Virágos katonát ő találta, olvasta kettőnk közül elsőként, és csuda lelkes lett tőle, miatta, általa. Mondjuk érdekes, hogy több Giont azóta sem…

  SzFT Könyvtára   SzFT azaz Szerelmetesfeleségtársam. Úgy az ő könyvtára, hogy azok a könyvek, amiket tőle kaptam. Vagyis nem az övé, hanem az enyém. Nem kaptam tőle sok könyvet, az utóbbi jó pár évben egyet sem. Mert, ahogy mondja, nem hord a tengerbe vizet. De kezdetben még nem volt elege…

A Rakéta Regénytár (RaRe) nevű sorozattal nem is tudom, hogyan vagyok. Volt néhány darabja, ami zseniális (Szálka hal nélkül,, A lator, A nyúl éve, A tanú), de a többség tökéletesen hidegen hagyott. Soha el nem kaptam a sorozat koncepcióját. És soha nem békültem ki a rettentően vacak, széthullós…

Szerb Antal regényeivel hadilábon állok. A világirodalom története mindent visz. Arra még kamaszkorom nagy szerelme, Ági szoktatott rá, ő középiskolában rendszeresen jegyztelgette, aláhúzogatta a saját példányát, egyfajta irodalmi jegyzetként használta.  De a regények... A Pendragon legenda majdnem…

Okkal, ok nélkül kerülöm a nagy sikerű könyveket. Van, amikor ez bölcsesség, van, amikor botorság. Ez esetben nem tudom, melyik.  A kötet tök véletlenül került a kezembe az Olajág Otthonok paskáli szabadpolcán. Hallottam, olvastam már róla. Az egész jelenség valahogy csipkés-romantikus, női regényt…

Max Frisch is vakfolt volt eddig a számomra. Amikor kivettem ezt a kötetecskét a Pethe Ferenc téri Könyvmegálló szekrényéből, a címe miatt vettem ki. Olyan kis tréfásnak tűnt. Jó, ha belegondolok, egyáltalán, ugyan mi a tréfa benne, de mondom, annak tűnt. Egyébként, ellövöm a poént, tagikomikus…

Van a központi könyvtár első emeleti termében, szemben a lépcsővel egy asztal és mögötte egy másik, a másik felett pedig két, egyenként kétszintes polc. Részben a szakmai, főleg szociológiai és gazdasági újdonságok kerülnek az első asztalra, a szépirodalmi magyar és külföldi újdik meg a…