Megkapó kis könyvecske! A szerzőjéről ezt olvasom a neten: „Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett 1948-ban. 1948-tól 1951-ig a Belvárosi Színház tagja volt, ahol 1949. november 11-én volt az első bemutatója. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházának tagja lett. (A színház korábban,…

Novelláskötet. Ezáltal nagyon nehéz értékelni. Voltaképpen csak darabokban lehet részletesen, vagy összefoglalva általánosan. Én jobban szeretem az utóbbit. Most mégsem ezt teszem. De nem is részletezek, hanem középutazok. ACC a klasszikus sci-fi generáció jelese. Ahogy fogalmaz: ahhoz a…

Ez nagyon jól esett!  A Kozmukus főnyeremény-ből indultam ki, de többet kaptam, mint amit vártam. Sokkal többet! Van valami Sheckley stílusában, ami erősen Lemre emlékeztet, és ez nagyon jó pont a számára. Az elbeszéléseiből is átütő irónia, a mosolyrakésztetés, és közben elgondolkodtatás, igen, a…

Megvezettettem. Bradbury a könyvtárban minden bizonnyal a közelgő (akkor még) Solaris koncert miatt jutott eszembe (MÜPA, Marsbéli krónikák 2.; fergeteges volt és nagyon jó, és nem csupán múltidézés, hanem ZENE), úgy tudat alatt. Mert eddig csak az Európa Kiadós Marsbéli krónikák–at olvastam tőle. A…

Ez igen! 14 elbeszélésből 7 üt, 3 nagyon jó, 2 elmegy, 1 nem tetszett, 1-et pedig tőlem lopott (A centripetális erő-t: tizenéves koromban írtam egy nagyon hasonlót; abban Grau úr felszáll a Keletinél a metróra, elmegy a Blaháig, aztán amikor kérik vigyázni, mert csukódnak az ajtók, bemondják a…

Nos, A nyugalom -mal ellentétben ez a Bartis meggyőzőtt. Ez a Bartis mesél, de úgy mesél, hogy lehet szeretni a szereplőket, úgy mesél, hogy nem abberáltak a hősök, úgy mesél, hogy élvezetes olvasni, ahogy mesél. S nem csupán a stílus miatt, a szóképek miatt, hanem mert érdekes is, amit mond. Akkor…