Ez igen! 14 elbeszélésből 7 üt, 3 nagyon jó, 2 elmegy, 1 nem tetszett, 1-et pedig tőlem lopott (A centripetális erő-t: tizenéves koromban írtam egy nagyon hasonlót; abban Grau úr felszáll a Keletinél a metróra, elmegy a Blaháig, aztán amikor kérik vigyázni, mert csukódnak az ajtók, bemondják a következő állomás nevét: „A Blaha Lujza tér következik”. Meg is érkeznek oda, az ajtók ott is záródnak, majd a kedves női hang bemondja: „A Blaha Lujza tér következik”. És így tovább…)

Nem megyek végig a novellákon, csak egy-két flash-t osztok meg. 

A Mindennap aktuálpolitikai töltettel bír, a legjobb fajtából, itt, a böszmeségek hazájában. 

A Trója kapujában, A helvétek szabadsága, a Gregor és az Igazságra éhezve és szomjazva irodalmi, történelmi parafrázisok a falóról, Tell Vilmosról, Kafka átváltozásából és Robin Hood történetéből. Egyik jobb, mint a másik. Monzó hagy nyitva történeteket, de az előzőleg olvasott könyvvel szemben, Elpusztítva, felperzselve,  ez itt nem zavar. Talán azért, mert a történetek lezáratlanságukban is zártak. S ezzel Monzó ellene mond a Könyvek című novellának.

A próféta történetéről Az elpusztíthatatlan című Bruce Willis-film ugrott be; nem tudom, van-e összefüggés? De jó nagyon! 

A szó hatalma: tegnapelőtt volt egy kis társaság nálunk. Nos, volt egy kis dézsávűm, amikor ezt olvastam. Hogy ez jó vagy rossz…?

Szóval Monzó úr: jók az arányok, határozottan nagyon jók, szeretnék még összetalálkozni az írásaival! Köszönöm Önnek!

4,5/5

(2013)