Most, 2019 késő őszén újraolvastam a könyvet. Nem volt feltett szándékom, hogy ezt tegyem, csupán némely idézeteket kerestem benne, amikre úgy emlékeztem, benne vannak. Nem voltak benne.  Máshol olvastam őket. Ellenben a könyv a kezembe ragadt, újra végigolvastam. Ezért a tavalyi értékelést kicsit…

Amikor olvastam, éppen beszélgettem valakivel a Facebbok-on. Feltett egy Kertész Imre-idézetet, arról. Ott merült fel bennem Finkelstein jelen könyve, belinkeltem neki, és döbbenten konstatáltam, hogy még nem értékeltem a moly.hu-n Annyira nem volt új, amit Finkelstein mondott, írt ebben a…

A könyv arról szól, ami a címe. S ahogyan a címében, a tartalmában sem köntörfalaz. Százhúsz oldal tömény liberalizmus-kritika. Élvezettel, bólogatva olvastam a gondolatmeneteit. Akkor is, ha egyértelműnek látszik, hogy gyakorlatilag néhány, úgy fest, alapmű zanzásítása, könnyen fogyaszthatóvá…

Szerelmetesfeleségtársam ajánlotta. Meg a lányom, Szamóca. Hallgattam rájuk. Vélem, Orwell és Huxley nagyjából mindenkinek, aki csak olvasta ezt a könyvet, eszébe jutott. Csak könnyedebben, kamaszba hangnemben. Nincs ezzel baj. Jó a könyv, Lightos utópia, jó jellemekkel, jól felépített világgal,…

Nem olvastam el az előző két könyvéről írt értékeléseimet. Lehet, hogy ismételni fogom önmagamat. Scalzi jól ír. Izgalmas, gördülékeny, fantáziadús. Az is tény, hogy nem nagyon kedvelem a sorozatokat, tisztelet a kivételeknek, s azoknak, amelyek eleve sorozatnak íródtak, de azok közül is olyannak,…

FIGYELEM! Különösen közízlést sértő fallokrata, homofób és antileberális értékelés következik! Aki elolvassa, az magára vessen! (Ne engem!) Aszlányi regénye(i) nem akar több lenni, mint ami: szórakoztató, nevettető irodalom. Azonban ennek az Emmi-nek vannak olyan pillanatai, amiken át-átsejlik…

Ez a könyv így értékelhetetlen. Mégis értékeltem. Azt, amit tudtam. Lássuk csak! OSC az előszóban elmondja, hogy milyen hihetetlenül sok temetési beszédeket hallott már életében: nyomokban tartalmazta az elhunytak valóságát, de ha a nevük nem hangzott volna el, senki fel nem ismerte volna őket.…

Ami a maga műfajában színvonal, ami sorozatként hozza a maga megszokott színvonalát, arról kicsit unalmas értékelést írni, olvasni. Lucky Luke történetei nem hullámzanak, maximum van, amelyik jobban sziporkázik. Nos, ez a füzet azok közé tartozik. Marha jókat röhögtem, és még a véső megoldás kicsi…

Emmi_Lotta értékelésének a hatására szereztem meg a könyvet a Rukkoláról. Köszönöm az ajánlással felérő értékelést! Az összbenyomásom vegyes. Még azon is gondolkodtam, hogy mit írjak, írjak-e róla egyáltalán. Mert számomra a könyv a „válámi ván, de nem áz igázi”-kategória. Nem tettem le végleg, de…

Tegnap leltem a csillaghegyi könyvmegállóban, s bár nem volt elég csere könyv nálam, nem álltam ellent becsületes embör valék, visszaviszem úgyis a tartozást. Az összes gyerekünk távol lévén, csak Nagyi kornyadozik a meleg lakásban, belecsobbantunk másfél személyes fürdőkádunkban, kávé, tegnapi,…

Lelőhely: óbudai gyerek -könyvmegálló. Véletlenül találtam, semmit nem mondott sem a címe, sem a szerző, sem semmi, csak nagyon megtetszett a könyv. A grafikái különösen zseniálisak, kedvesek, ötletesek, tréfásak (elkövette Viktor Csizsikov). Történet: életképek a Babér utcából. Nem összefüggő…

De erről nem beszélünk. Pedig kellene! Megérdemli. Méltatlan a nem beszélés. Mert Jeremy Taylor könyve olyan könyv, ami méltatlanul tűnt el a süllyesztőben. Jeremy Taylor ismeri a diktatúrákat. Az Illetőről és rendszeréről naná, hogy eszünkbe jut a Kelet-Európai múlt, jelen, jövő. Jeremy Taylor…

Jobban tetszett, mint a párja, a Királylány születik. Van történet, nincsenek megválaszolatlan kérdések (vajon ki a csudák voltak amott a boszorkány-tündérek, beszédes-e a nevük?), s kerek egész itt minden. Mivel a másik könyv esetében valamiért kitiltattam egy róla szóló, internetes párbeszédből,…

Szintén könyvmegállós példány. Amikor beleolvastam, akkor kapcsoltam, hogy én ezt már egyszer, tán a dinoszauruszok idejében, de legkésőbb a teremtéskor, valahol egy messzi-messzi galaxisban már olvastam. Most meg újra.  Jót szórakoztam. Nem tudom másképpen mondani, bár félreérthető, de egy olyan…

A Szívtől szívig volt az első Picoult-könyv, amit olvastam. Meggyőzött. Nem volt elementáris, de többször olvashatónak találtam. Ami Picoult-könyvet olvastam azóta (nem az összes, magyarul megjelentet), az olyan kis hullámzó volt számomra, de az első hatását egyik sem érte utol Ami tény: Picoult…