Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Mark Waid – Alex Ross: Kingdom Come – A Te országod

Szuperhősök szuperhősök ellen avagy Watchmen újratöltve

2019. szeptember 22. - Mohácsi Zoltán

Azért is jó olvasni, mert az ember egyre többet ismerhet meg a világból, egye több mindent tudhat. Azért rossz olvasni, mert az ember, ha becsületes, igen hamar rájön, hogy nem tud fittyfenét sem, és soha utol sem fog érni semmit. Akkor sem, ha mondjuk csak a kortárs irodalom érdekli. Ha emellett…

Tovább

Albert Uderzo: Asterix 27. – Asterix fia

Asterix 27.

Vannak könyvek, zenék, illatok, színek, hangulatok, amik egy-egy pillanathoz, személyhez kötődnek. Nekem az Asterix történetekről mindig a már bőven felnőtt Gergő fiam jut az eszembe. Nem tudom, mi mindent sikerült neki átadnom azokból a dolgokból, amiket valamiért értéknek tartok, amiket szeretek,…

Tovább

Brian W. Aldiss: A rendszer ellenségei

Bulicsov nomádjainak ellenpontja, csak sokkal gyengébb minőségben

Brian Wilson Aldiss angol író volt. Tisztes kort, kilencvenkét évet élt, 2017-ben hunyt el. A sci-fi szeretők és a kritikusok azt mondják, az egyik legtiszteletreméltóbb sci-fi szerzők egyike. S akkor máris egy ellentmondás: magyarul összesen nyolc könyve jelent meg. Ebből az egyik nem regény, hanem…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 12. – Idegenek között

The Walking Dead 12.

Ahogy már írtam valahol, valamikor, ezt a sorozatot, pontosabban nem ezt, hanem a film-verzióját Ofi becenevű barátom tukmálta rám. Tukmálnia kellett, mert a zombis frincfrancoktól zsigerből idegenkedem, már csak teológiai alapokon is. (Meggyőződésem, hogy az ember számára adott az életre az a…

Tovább

Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos osztály (1987 – Reagan-nemzedék)

Kamasz Sin City nem kamaszoknak

Teljesen ismeret-szűzen emeltem le a könyvtárban a képregényes polcról. Úgy, hogy egyszer már otthagytam. Most, hogy megvárt, másodszorra már elhoztam. Akkor is, ha a képregény címe, és ez a bugyi-Barbie rózsaszín (manapság pink, mert állítólag a kettő nem ugyanaz) borító teljesen üti egymást. Ha…

Tovább

Kir Bulicsov: Kettészakított élet

A hard sci-fi szovjet klasszikusa novellában is óriási

Kuczka Péter igen biztos kézzel szerkesztette a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatot. Kezdetben még a sorozat formátuma is egyedi volt. Nekem sokkal jobban tetszett, mint a későbbi, „nagyított” változat. Ahogy a Galaktika magazinnak is az első formátuma volt az egyedibb és praktikusabb. Hogy egyik…

Tovább

Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga – 3. kötet

Az űrcsalád még családabb bonyodalmai, mert a család fontos még sci-fiben is

Bárhogyan is lesz a továbbiakban, a Saga-sorozat első két kötete mindenképpen az egyik legfigyelemreméltóbb  képregény, amivel eddig találkoztam, mind hangvitelében, mind kivitelezésében, mind mondanivalójában. Ahogyan azt mind az első, mind a második kötetnél írtam. Amit annál a két kötetnél írtam,…

Tovább

Kir Bulicsov: Túlélők

Nem eldöntött, hogy robinzonád-e vagy sem – és ettől jó

Kir Bulicsov (az íróról itt és itt írtam már, nem ismétlem magamat) neve már kamaszkoromban kedves volt a füleimnek, holott csak Az utolsó háború című könyvét olvastam. Az utolsó háború közvetlenül ott volt a kedvenceim között, A sehollakók, A szerény zseni és a Láncreakció mellett. Rögtön a…

Tovább

Donászy Kálmán: A Borkman-villa titka

Amit megszépített az idő avagy egy naiv ifjúsági sci-fi

Refrén: ismét Könyvmegálló, ezúttal a Rákos úti rendelőben levő. Hatalmas örömmel kaptam le a polcról, mert bár az égvilágon semmire sem emlékeztem belőle, annyi megmaradt, hogy kiskamasz koromban nagyon szerettem. Nagyjából azonnal bele is fogtam, amint a munkám engedte. Kezdetben hatalmas elánnal…

Tovább

Morris, Fouché & Léturgie: A Daily Star

Lucky Luke 36.

A Lucky Luke-ot rajzoló Morris-nak magyarul négy füzete jelent meg Jean Léturgie-zsal és kettő Xavier Fauche-val. Léturgie összesen nyolc, Fauche összesen kilenc Lucky Luke képregény szerzője volt, mondja a Wikipedia megfelelő szócikke. Az urak így festenek (csak, hogy tudjuk, kiket…

Tovább

Adam Wisniewski-Snerg: A lator evangéliuma

A könyvet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban vettem, kiselejtezték. Ugyan baja nincsen, csak úgy fest, nem túl sokan olvasták. A hely meg kell, ugye.  A SZERZŐRŐL Az 1937-ben született szerzőnek magyarul összesen két könyve jelent meg. A róla írt egyoldalas bemutatás szerint eredeti nyelvén sem…

Tovább

Philip K. Dick: Az utolsó tréfa

Azt olvastam, hogy ez volt PKD első regénye. Pedig lehetett volna a második, a tizedik vagy a huszadik is. Mert ha csak úgy a kezembe nyomják, és nem olvasok róla semmit, meg nem mondom, hogy Az utolsó tréfa egyfajta prototípus. De komolyan nem. Magyarul most jelent meg először.  PKD, ÚGY…

Tovább

James S. A. Corey: Abaddon kapui

A Térség 3. kötete egyre nagyobban játszik

ABADDON Az Abaddon szónak, ahány helyen néztem, annyi jelentése van, de tény, hogy bár vannak eltérések a jelentések között, azok nem nagyok és nem ellenmondók. Az Abaddon szó az ókorból származik, héber eredetű szó, a Bibliában is előfordul. Az Arcanum weboldala a következőt mondja (nagyjából…

Tovább

James S. A. Corey: Kalibán háborúja

Térség 2., avagy a protomolekula újabb kalandjai az emberiséggel

NYÁRI BEVEZETÉS Mondhatnám, hogy tudatos ember vagyok, meg azt is, hogy következetes, de elsősorban azóta, hogy megismertem szerelmetesfeleségársamat tudom, hogy tök simán übereli nálam a logikát és a józan eszet a szenvedély. Itt vagyunk Kimlén, a Szigetköz hatvanhét kilométerének Budapest felől…

Tovább

Réti László: Panda

Cameron Larkin harmadszor is újra röhögtet és nem mellesleg ismét nyomoz is

MARCUS RÉTI AVAGY LÁSZLÓ MEADOW Réti László nevével, akkor még mint Macus Meadow-al a nagykőrösi Coop kis forgatható könyvespolcán találkoztam először, a bal oldalt látható könyv borítóján. Természetesen nem a Marcus Meadow név keltette fel a figyelmemet, hanem a rajta levő hölgy arca és elsősorban…

Tovább
süti beállítások módosítása