Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Kurcz Ádám István: Gion Nándor művei és műhelytitkai

avagy vajon miért olvasunk/olvassunk monográfiákat?

2021. január 22. - Mohácsi Zoltán

  Kezdjük az alapokkal!    Gion Nándor jó író, érdekesen, izgalmasan, szépen ír   Jó pár hónapja Göbölyös N. László azt írta nekem a pompás Yes-monográfiát író Vasváry-Tóth Tiborról, hogy amit ő nem tud a Yes együttesről, az nem is történt meg. Egy alkotóról tudni valamit, pláne sokat tudni,…

Tovább

Gion Nándor: Keresünk egy jobb hajót (Életmű / 7.)

Drámai művek, filmvázlatok, reflexiók – vagyis amit még a sublód alól ki lehetett söpörni

(Csak a rend kedvéért mondom: megint önismétlés következik.)– Morzsám, tényleg nem ismered Giont? Ezt el kellene olvasnod! – Hallottam már róla, de nem olvastam még semmit tőle. Csináltak filmet is az egyik könyvéből, a Sortűz egy fekete bivalyért címűből. – Jó, de ezt olvasd el! Tetszeni…

Tovább

Kurcz Ádám István - Horváth Futó Hargita (szerk.): Gion Nándor

Hang–Kép–Írás

Gion Nándorra szerelmetesfeleségtársam talált rá. Konkrétan a Latroknak is játszott első részére, a Virágos katoná-ra. Őt lenyűgözte, engem pedig megfertőzött a lenyűgözöttségével, azonnal folytattam a folytatásaival együtt, majd iparkodtam az összes regényét elolvasni. Egyelőre az elbeszéléseit…

Tovább

Fodor Sándor: Nehézvíz

A Fodor Sándor, akkor, ugyebár, Csipike és persze Rusz Lívia rajzaival, mert bármi mással piszkosul nem az igazi (hiába tett ki magáért szegény Pászthohy Panka, túl nagy a fa, ekkora fejszéje nem lehet). Aztán ha Fodor Sándor, akkor Büdösgödör. Egyértelműen. Részemről még, ha Fodor Sándor, akkor A…

Tovább

Sipos Bella: Ágrólszakadt rokonság

Ismét az óbudai Könyvmegállók egyikében, konkrétan a Pók utcaiban találtam erre a kötetecskére. Egyfelől mert Kriterion, másfelől, mert a borító Méhes György családos sorozatára (pl: Tatárok a tengeren) emlékeztetett. Még akkor is, amikor belelapoztam, beleolvastam. Sípos Bella erdélyi, brassói…

Tovább

Mács József: Adósságtörlesztés / Szélfúvásban

Ahogy írtam már, Mács Józseffel a véletlen hozott össze, egy óbudai könyvmegállóban. Számomra is továbbra is hihetetlen, hogy a Moly-on az egyik legelismertebb felvidéki magyar írót senki nem olvasta. Pedig nem is olyan „patetikus” (hogy egy élő, Moly-os klasszikust idézzek), nem is annyira…

Tovább

Wass Albert: Se szentek, se hősök

Emlékszem, nem sokkal a módszerváltás után Örök Sógorom nyomta a kezembe életem első Wass Albert könyvét, A funtineli boszorkányt. Hihetetlenül lelkes volt, azt mondta, inkább semmit nem mond a könyvről, az majd magáért beszél. Akkoriban protestáns keresztény liberális korszakomat éltem, de…

Tovább

Gion Nándor: Véres patkányirtás idomított görényekkel

Szedett-vedett a könyv, de nem a szó rendetlenség értelmében, hanem azért, mert nem összefüggő mű, hanem a gioni hagyaték összegereblyézése, Gion gondolatainak nem koherens, de érzékletes, értékes asztalfiók és hagyaték túrkálása, kutakodása. Nehéz róla véleményt formálni, hiszen vannak benne…

Tovább
süti beállítások módosítása