Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Jules Verne – Korcsmáros Pál: Sándor Mátyás

2018. augusztus 10. - Mohácsi Zoltán

 Az irodalom klasszikusai képregényben 9.   Már megint egy klasszikusból lett képregény adaptáció! (Adoptáció?) Biza', és milyen kis nagyon jó! A történetről: Utána néztem, mert kiváncsi lettem. Jules Verne 1885-ben írta a Sándor Mátyás-t. Ebben az esetben bizony az a nagy helyzet, hogy volt…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre – Ervin Cooper – Sajdik Ferenc: Eltűnt világ / Timothy és a robot

Nem tudom, miért nem igazán… Hm… Nem tudja valaki, véletlenül?  Mert Sebők Imre, az Sebők Imre, persze. Adva van az ő kicsit sötét, kicsit depresszív képi világa, ami mindig is hajlott valamiféle pesszimizmusra, miközben az összhatás mégis mindig tökéletesen aláfestette a szöveg mondanivalóját.…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 14. Asterix Hispániában

ELSŐ OLVASÁSAsterix-fanok, kövezzetek meg: a hispán kiscsákó figurája zseniális benne („Olé!”), akármennyire is akarna már egy marha nagy fülest adni neki az emberfia (s én dolgozom* gyermekvédelemben, nahát!), s drukkol neki, hogy egyszer felejtsen már el végleg levegőt venni, s azért hahahehe,…

Tovább

Jean-Yves Ferri–Didier Conrad: Asterix – 35. Asterix és a piktek

Az öt csillag nem rutinszerűen érkezett, ahogyan az az Asterix-füzetek esetében lenni szokott. Az Uderzo-Goscinny páros mindig hozza a formát, a poénokat, az élvezhető történetet, nem tudnak hibázni. Csakhogy ez az Asterx-történet poszt-Uderzo-–Goscinny. Ugyanis vajmi kevés közük van hozzá. Az…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 20. Daltonok a hóviharban

S most persze, feleim, várnátok a részletes értékelést. No, de mondjátok meg nekem, voltaképpen mit lehet írni egy sorozatról, amelynek minden része hozza a színvonalat mind szövegben, mind történetben, mind képekben (mert ugye: képregényről beszélünk)? Persze, nincs benne semmi meglepő, az…

Tovább

Georgij Martinov – Zórád Ernő: Az időspirál

Zórád rajzai igen. Nagyon igen! A történet maga nagyon nem. Ebben a témában Csernai Zoltán Titok a világ tetején-je sokkal jobb. Valahogy soha nem kedveltem azokat a sci-fi-ket, amikben időutazgattak, és nagyon leragadtak az adott kor intrikáinál. Erről nem Zórád tehet. Bár nem olvastam az eredetit,…

Tovább

Georgij Martinov – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila: Támadás a Föld ellen

Szovjet sci-fi, pergősen, izgalmasan, Fazekas Attila jobb formában levő rajzaival. Nem ismertem a történetet, de megnyert magának, hamar beleéltem magamat. Volt egy pont, ahol már rötyögtem, milyen átjáróház lett a Földből a humanoid űrlények szempontjából: mint egy pesti kabaré-jelentben, ahol…

Tovább

Robert Louis Stevenson – Arthur Conan Doyle – Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: Ördög az emberben / A perdöntő ujjlenyomat

Persze a klasszikus Stevenson-történet adaptációjáról a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ról van szó. A szöveg, szokás szerint Cs. Horváth Tibor, a rajz: Korcsmáros Pál. A képregényt olvasva nem tudtam, mi az ami, furcsa benne. Aztán amikor lejutottam a második történetig, a Conan Doyle-féle Sherlock Holmes…

Tovább

Alekszandr Polescsuk – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila – Stanisław Lem – Tiszai László – Jankovics Marcell: A pergamen rejtélye / Hajtóvadászat

Gyerekkoromban Fazekas Attila rajzai jöttek be a magyar képregény-rajzolók közül második legjobbnak. Talán mert ő rajzolta a legélethűbb meztelen nőket. Zorád Ernő a harmadik befutó volt. Az első volt Korcsmáros Pál. Aztán utolsó Sarlós Endre, a komorsága miatt.  Később rajzhosszal Zorád lett a…

Tovább

Heltai Jenő – Zórád Ernő: Family Hotel / VII. Emánuel

Heltai és Zorád: micsoda páros! Ezt a két képregényt még nagypapámmal vagdostuk ki a Fülesből, vágtuk körbe és ragasztgattuk egy spirál füzetbe, hogy a heti folytatásokban megjelenő történet egyben is olvasható legyen. A spirálfüzet azóta sajnos elveszett néhány költözés alatt, de Papa ezzel a…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 19. A fejvadász

Ami a maga műfajában színvonal, ami sorozatként hozza a maga megszokott színvonalát, arról kicsit unalmas értékelést írni, olvasni. Lucky Luke történetei nem hullámzanak, maximum van, amelyik jobban sziporkázik. Nos, ez a füzet azok közé tartozik. Marha jókat röhögtem, és még a véső megoldás kicsi…

Tovább

Jókai Mór – Zórád Ernő: Névtelen vár

Jókait a kötelező Kőszívű óta nem szeretem. Valahogy soha nem fogott meg. Se előtte, se utána, se közben. Zorád Ernőt, amióta az eszemet tudom, szeretem, az pedig még a Füles képregényeinek idejéből, a ’70-es évekből való. Mármint az eszem tudása. Namost: meg nem válnék tőle, de valahogy így volt…

Tovább

René Goscinny - Albert Uderzo: Asterix és a hősök pajzsa

Na jó, persze, valójában semmi új, de ki az, aki újat vár, amikor a régitől, a beválttól is dől a röhögéstől, és még némi új ismeretre is szert tesz? S különben is: minden Asterix-füzet élmény! S valahogy itt újra sziporkázott a füzet fordítója is. Hurrá! * Sokadik olvasás. Az a jó, hogy bármikor…

Tovább

René Goscinny – Alberto Uderzo: Asterix – 09. Asterix és a normannok

Á, az elfogultság! Mennyi csillagot érhetne egy Asterix-történet, na vajon? Még akkor is, ha filmverziót láttam anno az összes gyerekemmel, akkor még kettővel, mint visszafogott Asterix-fan (azóta húszéves kangyerekem átvette a fanságot). Más a film, s ahogyan lenni szokott, a képregény jobban…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 18. A 20. lovasezred

Az a helyzet, hogy Luke -kal és Asterix-szel is pozitívan elfogult vagyok. Mindkettő hihetetlenül szórakoztató, rötyögtető, és még némi háttérinfókkal is szolgálnak. De valahogy ez a történet, azzal együtt, hogy együltőhelyes olvasás volt, és morogtam, mint a kutya, ha hozzám szóltak, „Mindjárt…

Tovább
süti beállítások módosítása