Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Daniel Pennac – Tonino Benacquista – Achdé: Lucky Luke – 17. Magányos lovasok

2018. július 31. - Mohácsi Zoltán

Szóval volt csavar ebben a füzetben! Elsősörban az, hogy bár minden olyan, mintha, de közben nem is, és de mégis! A legnagyobb megletés, hogy nem a megszokott, megszeretett szerzőpáros, René Goscinny – Morris követte el ezt a Lucky Luke-ot, hanem egészen mások. A másik meglepetés, hogy ez semmit le…

Tovább

Gárdonyi Géza – Korcsmáros Pál: Egri csillagok

Az irodalom klasszikusai képregényben

Gárdonyi.  Korcsmáros.  Egri csillagok  Rossz nem lehet. Nem is az. A könyvet viszonylag kisiskolásként, még mielőtt kötelező lett volna, elolvastam. S nagyon szerettem. (A Török Bálint szabadítási-kísérlet már akkor is kilógott a történetből. Meg most is.)  Korcsmáros meg, ugye, „hivatásos”…

Tovább

Sarlós Endre: Szigetvár ostroma – 1566

Szeretem Sarlós Endre rajzait, festményeit. Amikor anno-anno a Füles-ben megjelentek a képregényei, nem ő volt a kedvenc rajzolóm, Korcsmáros, Zorád, Dargay beelőzték, de aztán idővel rákaptam az ő kifejezésformájának az ízére. Gyönyörű ez a kötet! Rukkolán csaptam le rá. Autókáztam érte kicsit, de…

Tovább

René Goscinny: Asterix – 5. Asterix galliai körutazása

Az ember nagy újdonságokat ne várjon az Asterix-történetektől! A zseniálisan kitalált szereplők, az eszközeik, kifejezéseik statikusak, változatlanok, kiszámíthatók. Újdonság ebben a füzetben sincsen. Azonban kérdés, hogy hiányoznak-e bárkinek az újdonságok? Egyáltalán nem: a megszokott képi és…

Tovább

Stanisław Lem – Sam J. Lundwall – Csernai Zoltán – Cs. Horváth Tibor: Visszatérés a Földre / Titok a világ tetején / Doktor Diagoras

A címadó képregény gyerekkoromban az egyik kedvencem volt, még a Füles újságból kivágva gyűjtögettem négy, azóta, valamelyik költözésnél eltűnt spirálfüzetbe ragasztgatva. Komolyan meghatódtam, amikor a Rukkoláról megszerezve nézegettem a jól ismert képeket. Ráadásul immár színesben. Az eredeti…

Tovább

Mark Twain – Cs. Horváth Tibor: Tom Sawyer kalandjai és Szalonta falai

No, igen, Mark Twain és Dargay Attila, ha találkozik. Én meg Twain-nel először Dargayn keresztül, alsó tagozatban, a Fülesből kivágott és füzetbe ragasztott képregényen keresztül randiztam.A képek nagyon-nagyon jól hozzák nekem a regény hangulatát és a cselekményt is. Dargay rajzai kedvesek,…

Tovább

Alan Moore – Dave Gibbons: Teljes Watchmen – Az Őrzők

              Ennek a képregénynek története van a saját történetemben. Vannak könyvek, amikre részletesen emlékszem, olvasás után évekkel is. Nagyon-nagyon kevés, de van ilyen. Vannak könyvek, amiknek a hangulata marad meg bennem nagyon erőteljesen, bár a cselekményre nem emlékszem. Vannak…

Tovább

Geoff Johns: Zöld Lámpás – A kezdet titka

Ritkán olvasok képregényt. Nem azért, mert nem szeretem, de én Korcsmáros Pál, Zorád Ernő, Dargay Attila, Sarlós Endre, Fazekas Attila rajzain, s persze Asterix-en, meg a Mozaik sorozaton szocializálódtam. A szuperhősök kalandjai igazán soha nem fogtak meg: nyilvánvaló, hogy az elleneknek egyre…

Tovább

Robin Furth – Peter David: A Setét Torony – A harcos születése

Alapvetően nem szeretem Stephen King-et. Alapvetően kicsit unom már az egyébként tiszteletre méltó komplexitású képzeletbeli birodalmakat is (Tolkien, Asimov, Majipoor és Westoros után). A „Setét torony" mégis megnyert magának. Regényben valószínűleg nem érdekelne, de a rajzok precizitása,…

Tovább

René Goscinny - Albert Uderzo: Asterix és a Gótok

Asterix kalandjai 3.

ELSŐ OLVASÁS Astereix-ről vagy jót vagy semmit – tartja a mondás. Bár van, aki azt mondja, a mondás eredetije így fest: vagy IGAZAT vagy semmit. (Hiszen a történelemről amúgyan nem lehetne objektívan írni, mert ha mondjuk a diktátorokról vagy jót, vagy semmit…) Ha igazat írok: akkor is az egyik…

Tovább
süti beállítások módosítása