Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Halmai Róbert: Nagyapám

Egy kacatokból összepuzzlé-zott életke apró részletei

2020. október 26. - Mohácsi Zoltán

NAGYAPÁM NEKEM KETTŐ IS VOLT. Pontosabban mindenkinek volt kettő, mert ember nem lehet, akinek ne lett volna, de én ismertem is mindkettőt. Az anyai Gőzpapát és az apai Mohácsipapát. Nekem még nincsen unokám, úgy fest, a jelen állapotok szerint a fiam részéről akár ki is halhat a Mohácsi név, de a…

Tovább

Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga 4. kötet

A családi, fajkeveredéses sci-fi NAGYON családi része

A sorozat első három részében már kinyilatkoztattam: a Saga az egyik kedvenc képregényem. Tudom is miért, meg nem is. Persze, ha közhelyes is, de lehet dicsérni a történetet, ha akarom szokatlanul humánus, ha akarom, megfelelően polkorrekt, mindenesetre sci-fi a javából, vannak benne finoman beteg…

Tovább

Gőz Etelka Erzsébet: Idézetek könyve

Nemlétező könyvek 11. – Néhány gondolat egy abszolút ismeretlen könyv szerzőjéről

Gőz Etelka Erzsébet nem ismert író. Talán azért nem ismert, mert el kell mondanom:Gőz Etelka Erzsébet NEM író. Annak ellenére nem, hogy írt egy könyvet. Na, jó, füzetet. A füzetben idézetek vannak, amik Gőz Etelka Erzsébetnek valamikor, úgy tizennyolc éves kora környékén fontosak voltak. Vagyis az…

Tovább

Anna-Leena Härkönen: Köszönöm, nem

Barátaim, egy dolog kétségtelen: a világ két mozgatórugója a hatalom és a puna. De inkább fordított fontossági sorrendben. Az első soha nem érdekelt, a második mindig is, nagyon is. Az egyik az ördög eszköze, a másik azzá vált, holott az alapvetően Isten ajándéka a férfinak. És persze a nőnek is.…

Tovább

Müller Péter: Férfiélet, női sors

Rossz paszban vagyok, vagy mostanság csupán nem találnak meg a megfelelő könyvek? Avagy, mi a legjobb könyv, amikor az ember legjobb barátja éppen eltávozott ebből a világből és összefüggésrendszerből? Na jó, nem nyavalygok, hanem értékelek. Müller Péter nagyon jól ír. Müller Péternek nagyon jó…

Tovább

Méhes György: Tatárok a tengeren

Szuperlatívuszok, szuperlatívuszok, szuperlatívuszok! Könnyesre röhögtük rajta magunkat Pipevel, ki tudja hanyadik újraolvasásakor is. Hjaj, Vilmos atya, a bősz Öcsi, Vilike, a majdnem kétméteres icipici Istvánka, Mihály, meg a többiek! Igaz, kamaszok voltunk. De a Tatárok emléke olyan, mint a…

Tovább

Méhes György: Micsoda társaság!

Méhes György ifjúsági könyveinek elsője a sorban. Aztán jött még a Tatárok a tengeren, Leleplezem a casaládomat, Kilenc vesszőparipa. Mondanám, hogy családtörténet, de ez nem lenne igaz. Sokkal inkább egy család és barátikörének csetlés-botlásai, szeretettel, kedves alakokkal, derűvel,…

Tovább

Tereza Boučková: A kakas éve

Az van a könyv hátulján, a borító alatt, hogy „Nem lehet letenni!”. Le lehet. Csak újra és újra fel kell venni, és olvasni kell tovább! Lehet polémizálni az írónő rasszizmusáról. Csak nem érdemes. Nem rasszista lett az évek során, hanem realista. Ostobaság a rasszizmus emlegetése, ha kb. húsz évig…

Tovább

Szilvay Gergely: A melegházasságról

Kritika a klasszikus gondolkodás fényében

Érdekes egy világ ez! Az emberi eszet dicsőítő francia forradalom óta az eszetlenség gigantikus térhódítását figyelhetjük meg, jobbára a humanizmusra, a logikára, a jogra és az észszerűségre hivatkozva. Vagyis az eszementség nemes elvek, célok mögé bújik. Ami a Brian életében még roppan meghökkentő…

Tovább
süti beállítások módosítása