Moha olvasónaplója


Erle Stanley Gardner: Perry Mason és a hosszú combú énekesnő esete

Perry Mason 58. – Pisztolyok és kavarodás majdnem követhetetlen mennyiségben

2020. június 08. - Mohácsi Zoltán

A jó Isten tudja, hogyan van ez, én biztosan nem: azok a könyvek, szerzők, amik és akik a kedvencemmé váltak, egészen biztosan nem pusztán irodalmi erényeik miatt lettek kedvenccé. Ez egészen biztos. Már csak azért is, mert fogalmam sincsen, mik azok az irodalmi erények. Lila gőzöm nincsen az írás…

Tovább

Raymond Chandler: Hosszú álom

Philip Marlowe első nyomozása a szereplők dzsungelében

Nos, ilyenkor vagyok igazán zavarban: amikor olyan könyveket olvasok, amelyek már irodalomtörténeti közhelyek, közismertek, filmfeldolgozásaik vannak, és így tovább! Mert vajon micsuda érdekességet, pláne újdonságot lehet elmondani az ilyen szerzők ilyen könyveiről? Nyilvánvalón semennyit sem. S…

Tovább

Olasz eredti nyomán Cs. Horváth Tibor – D. Németh Jenő: Sztrippi mint mesterdektív

Nemlétező könyvek 6. – Egy kedves, angol , szélkisasszony-diáklány nyomoz

  Gyermekkorom két kedvenc filmsorozatai nagyjából ezek voltak: Az Angyal, Minden lében két kanál, Arséne Lupin. Na, jó, volt még egy másik csomó is (Egy óra múlva itt vagyok, A négy páncélos és a kutya, A Tenkes kapitánya, Tüskevár stb.), de most ezek illenek ide. Úgy tudtam izgulni egy-egy…

Tovább

Örkényi Ádám: 2068 – Éld az életem!

Budapesti realista sci-fi krimi egy írótól, aki nem létezik

Na, nem mondom, hogy mindennapos eset, hogy írók megtalálnak, írjak a könyvükről, de azért három esetben már megtörtént, és a három elsőkönyves mellé felsorakozott egy kiadó is. Nem dicsekvésből mondom, eszemben sincsen ilyet tenni, annyira nem olvasott ez a blog. De annak, hogy leírom, oka van.…

Tovább

Sándor Anikó: Hamis profil

Semmi sem az, aminek látszik, avagy életre kel a Facebook

Kétszer mentem el mellette a könyvtárban, kétszer vettem kézbe, lapoztam bele, kétszer tettem vissza. Aztán tettem egy nagy kört, félemelet, emelet, nagy ez a könyvtár, aztán vissza a pulthoz, mert volt raktári kérésem is. S csak utána mentem vissza a Hamis profil-ért. S amilyen bizonytalan volt a…

Tovább

Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

A 72. Perry Mason-történet

Erle Stanley Gardner-rel kamaszkoromban kezdődött a szimpátiám. Nagyjából mit sem tudva arról, hogy ki méltán híres és ajánlottan olvasandó krimiszerző, egyedül Agatha Christie neve mondott valamit, egyszerre csak belevettem magamat az Albatrosz és a Fekete Könyvek sorozatba. Szinte válogatás nélkül…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Val Romeo: Morgan Lost 4.: A fekete rózsa

A csodásan rajzolt képregény főhőse egy nagyon beteg pszichopata nyomában

Ez a füzet a könyvtárban a mintegy véletlenül talált képregény immár negyedik része. Az első háromról írtam már értékelést, az azokban írtakat most nem ismételem meg. (A linkeket lásd alább.) Ám azoknak, akik nincsenek képben egy tömör összefoglaló engedtessék meg! (S ha nem engedtetik meg, akkor…

Tovább

Réti László – Vanicsek Olivér: Aranylövés

Nem minden arany, ami annak látszik, avagy egeret szültek a hegyek

A SZERZŐK Réti könyveiből viszonylag sokat olvastam már. Az írásaival való debütáló találkozás nem volt szerelem első látásra, de a második már igen. Mint a házasságaim: az elsőben valami volt, nem volt cefet, ahogyan volt, de a második megmutatta, milyen egy igazán működő kapcsolat. Aztán ahogyan…

Tovább

Alessandro Bilotta – Matteo Mosca – Stefano Simeone: Mercurio Loi – Prológus

A Maximum Bonelli egyik sikere, avagy HolmesJonesBondHunt nyomoz

A Maximum Bonelli, ahogy erről egy másik helyen már írtam, egy olasz képregény kiadó. Amott ezt írtam: „...a GooBo kiadó, amely ráfeküdt például az olasz képregények kiadására. A balra látható borító narancssárga felső sávjában olvasható felirat, a Maximum Bonelli erre utal. Tudniillik, ahogyan…

Tovább

Jodi Picoult: Egyszerű igazság

Amisok, halott gyerek, leányanya, szingli ügyvédnéni, vallás, tárgyalás

Jodi Picoult amerikai írónő. (Egykor nagyon szép volt, de hát a kor őt sem kímélte. A mellékelt fotó egy köztes állapotát mutatja az egykor és a ma között.) Ha jól számoltam, eddig tizenkilenc könyve jelent meg magyarul a huszonháromból. Ötéves kora óta ír, és nagyjából egyidős velem, 1966-ban…

Tovább

John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete

Esetem a sznobizmussal Amikor rászoktam az olvasásra, vagy legalábbis pár évvel később, hamar sznob lettem. Azt olvastam, hogy a krimi az egy olyan műfaj, amit mindenki olvas, de aki művelt, az tudja, hogy valójában nem szépirodalom, mindössze ponyva. Kikapcsolásra való írás. Nem irodalmi nyelven.…

Tovább

Alfredo Castelli – Giancarlo Alessandrini: Martin Mystére 1. – Titokzatos fekete ruhások

A lehetetlenségek nyomozójának legnagyobb rejtélyei – továbbra is titkok maradnak

Tudom, marha nagy közhely, de minél többet olvasok, annál inkább rájövök, hogy nem ismerek és nem tudok semmit sem. Az már csak hab a tortán, hogy minél több mindent tudok, annál több mindent felejtek el, és annál kevésbé vagyok meggyőződve arról, hogy megy-e előrébb a könyvek által a világ. S…

Tovább

Stephen King: Halálos árnyék

Egy se füle, csak farka történet

EZERSZER ELMONDTAM MÁR: NEM SZERETEM STEPHEN KING KÖNYVEIT. Nem azért, mert nem jó író. Jó író. Nagyon jó. Tudom, mert több helyen kifejtette: szeret mesélni. S ha mesél, akkor azt is elhisszük, hogy egy Röjtökmuzsajon megszűnt telefonfülkének a bosszúálló telefonkönyve átzabálja magát az óceánon…

Tovább

R. J. McGregor: A kis detektívek (Delfin Könyvek)

Egy könyvismertetésben már részletesen írtam a DELFIN KÖNYVEKHEZ fűződő, többször több évtizedes kapcsolatomról. Mivel feleslegesnek tartom újra leírni (így is volt már előzménye önmagamnál), ezért inkább csak idézem a Delfin-szerelem kezdetét. Így festett, amit írtam:  DELFIN-INTERMEZZO Apuék…

Tovább

Réti László: Budapest Boulevard

Ami Magyarországon akár meg is történhet

RÉTI LÁSZLÓ MINT OLYAN Réti Lászlóról már többször írtam. Róla is, a regényeiről is. (A könnyebbség kedvéért a bejegyzésem végén belinkeltem az eddigi Réti-értékeléseimet.) Nagyjából mindenki tudja róla, hogy rendőr volt (azt talán kevesebben, hogy magas rangú, kerületi főkapitány), otthagyta a…

Tovább