Már a cím és a borító is: figyelemfelkeltő. A téma még érdekesebb: hihetünk-e az agyunknak, tudjuk-e, amit tudunk, látjuk-e, amit látunk?

És nem! Nem kell mátrix ahhoz, hogy bizonyos illúziókkal becsapjon a második legnemesebb szervünk. S a szerzők azt mondják, nincs kivétel: mindenki azt hiszi, hogy ő az, de téved. Mindenki az agya illúzióinak a foglya, kivétel nélkül.

Csak éppen nem árt tudni, hogy miféle illúziókba ringat minket a gondolkodásunk.

A fő poént elsütöm: videót nézettek tengernyi emberrel. A feladat az volt, hogy a videón látható kosárlabda meccsen számolják meg, az egyik csapat mennyit passzolt. Percekig kellett csak figyelni és számolni. A videó végén megkérdezték, mennyit számoltak? És láttak-e bármi érdekeset a számolás közben? Furcsát? Kb. a versenyzők fele mondta, hogy semmit. 

Miközben a videó közepén bejött egy gorilla a pályára, szembe fordult a kamerával, integetett, majd kiment. S ezt nem vette észre a nézők körülbelül fele! Amikor elmondták nekik, mit kellett volna látniuk, azt mondták, ilyen nem volt! Újra nézették velük a filmet, mire azt mondták: ez egy másik film. A gorilla ott integetett nekik.

S ez csak egy illúzió, a figyelemé. Van még a tudásé, az emlékezeté, és a magabiztosságé. Ha kihagytam valamit, nem figyeltem eléggé… :-)

5/5

Magnólia, Budapest, 2011, ISBN: 9786155049439 · Fordította: Hodász Eszter

(Megírás: 2012)