>
Mondhatnám, hogy friss meleg az első két kötetről szóló beszámolóm is, olvasd azt el, és mindent tudni fogsz, de azért az csalás lenne.
Viszont mert friss meleg az első két kötetről szóló véleményem/élménybeszámolóm, azt mondom, ha eddig nem tetted, olvasd el a 2 in1 értékelésemet.
Már csak azért is, mert amit abban írtam, és GARCIA-szerte általános, márpedig sok minden az, ebben a cikkben nem fogom megismételni. Tehát hajrá!
Viszont emiatt ez az értékelés nem is lesz nagyon hosszú. Azt hiszem.
A GARCIA első két része, mondom, egyazon történet, és csak a hossza indokolta a két kötetességet. azt leírtam, hogy a képregény megértését jócskán könnyíti a huszadik századi spanyol történelem akármilyen felületes ismerete is. Ezt a magyar kiadó is belátta, íratott is egy pár oldalas összefoglalást.
Akkor jöttem rá, hogy a spanyolokról (sem) tudok jóformán semmit. Franco neve meg volt ugyan, de az, hogy egészen '75-ig diktátorkodott, no, az már nem. Ahogyan az sem, hogy Franco sikeresen kívül tartotta az országát az össznépi konfliktusból, a második világháborúból.
Más kérdés, hogy ez a háborút közvetlenül megelőző, négy éves polgárháborúnak volt köszönhető, mintsem bármilyen ideológiai megfontolásnak. Ahogy az sem kérdéses, ha Spanyolország mégis hadat viselt volna, akkor azt a tengelyhatalmak és nem a Szövetségesek oldalán teszi.
Ebben a GARCIA-kötetben a spanyol történelem másik nagy kérdése, a kisebbségek helyzete a kulminációs pont. Az én generációm, amely a hatvanas évek közepén, végén született, anélkül, hogy a részletekkel tisztában lett volna, sokat hallott a baszk szeparatista szervezetekről.
Pedig a baszkok az összspanyol lakosság mintegy két százalékát jelentik. A katalánok tizenhetet. A katalánok, meglepő információ következik, Katalóniában élnek, spanyol hon dél-keleti részén.
A katalán autonómia is megér egy misét!
Még a nagyon közeli múltban, 2017-ben is komoly politikai csatározások folytak, több katalán politikust börtönbüntetéssel sújtott a spanyol közigazgatás, mert népszavazást kezdeményeztek, hová tartozzon Katalónia (62%: ne a spanyolokhoz!). Tehát nem csupán a katalán autonómiáról volt szó, hiszen Spanyolország alapvetően tizenhét autonóm közösség alkotja, hanem Katalónia független országgá nyilvánításáról. Barcelona is Katalóniában van. Csoda, hogy a spanyolok megsértődtek az elszakadásos balhé miatt?
Mindez azért lényeges, mert a GARCIA harmadik részének az alcíme, ami a borítóra nem került rá, csak a belső címlapra: Garcia Katalóniában.
*
Adva van egy őskatalán családból származó, ambiciózus, kigyúrt, sportember fickó, túl az ötvenen. Ő trónt akar magának. Mármint külön katalán királyit.
Adva van egy Katalónia függetlenségéért randalírozó, fiatalokból álló szervezet, akik utálják a balosokat.
Adva van, hogy az előző részből megismert Antonia (tudod, az újságírónak álló fiatal csajszi, aki ápgrédeli, hogy csakugyan akar-e újságíró lenni, ha az úgy működik, ahogyan megtapasztalta), aki a pasija után megy, aki csatlakozott valami kommunához.
Adva van, hogy ennek a kommunának az egyik férfi tagja, aki nagyon rámozdul Antoniara, annyira, hogy még az egyik merev péniszű szobrát ingyen nekiajándékozza, szóval a szobrászról kiderül, hogy ő a fia a... Na, de ezt már mégsem mondom el!
Adva van még egy írónéni, aki egyfajta példaképe Antonianak. A néninek fontos szerep jut, nem csupán példaképkedik.
Adva van az előző történetben (tudod, a kétkötetesben, amiről már írtam) már szereplő háttérben meghúzódó, de a szálakat igen aktívan a kezében tartó, az eseményeket mozgató, általam Szacsvay Lászlóhoz hasonlított figura. Akiről ebben a részben kiderül, hogy sokkal inkább hasonlít a Mézga-rajzfilmek Máris szomszédjához mint Szacsvayhoz.
S persze adott, hogy GARCIA-nál van a megoldás, naná! Ennyi adottsággal rendelkezik a GARCIA! harmadik kötete.
*
Meg rajzokkal. Persze, hogy!
Amikről jól elmondtam a véleményemet az első két rész összevont értékelésében. Változás mindössze annyi van, hogy bár az indokát megfejteni nem tudtam, de akad egy-két színezett kép, meg egy színes, dupla oldal is. Hiába próbáltam dramaturgiailag helyrekattintani a színeket, kudarcot vallottam. Igaz, nem izzadtam meg a kattintásra fordított erőlködésben.
De minden igaz, amit a rajzokról amott mondtam: hol realisták, hol humorosak, hol groteszkek, hol kedvesek, és a végén mégsem a stíluskatyvasz ami megmarad az olvasóban. Ez már valami! S egyébként ez az, ami miatt egyre jobban és jobban kedvelem ezt a sorozatot.
*
A képregényből kiderül, hogy a szerzők mit gondolnak a politikáról általában és a katalán függetlenségről. Aki az utóbbit akarja, mind gazember a képregényben. Aki meg az előbbit műveli nagyjából az is, csak az legalább nem gyilkos,mint a katalánok. Még mindig csakis, csakis a képregényről beszélek.
Gondolom, a negyedik kötet a baszkokkal foglalkozik majd. De nem tudom, hová, meddig lehet fokozni az unalom megjelenése nélkül GARCIA kalandjait. Jól figyelj a megfogalmazásomra: „az unalom megjelenése NÉLKÜL”. Ezt írtam.
Különösen, hogy ez a rész átláthatóbb, világosabb, tömörebb mint a kétkötetes előző történet volt. Szóval: ez igen!
Vad Virágok Könyvműhely, Újhartyán, 2022, 216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635950324 · Fordította: Kutasy Mercédesz
9/10
2024 májusában, két nappal a fizetés előtt. Ismét szorgos-dolgos a hét, annyira, hogy várom a hétvégét. Tualjdonképpen nem is történt semmi, csak a munka volt, meg a blogolás. Meg holnap kerékcsere, nem tudom, hány év után Füstinek, a kis Yarisunknak. Kap egy négyévszakos garnitúrát. A múlt héten rendeltem meg a Szentmihályi úti Abroncsban. Sikerült kiválasztanom azt a napot, amikorra lett egy csomó késői és távoli lakóm. S rája adásul háromra lőttem a cserét... Tegnap nem győztem időpont módosítani. A vége az lett, hogy reggel odaviszem Füstit, délután valamikor megyek érte. Tök rugalmasak voltak. Reménylem, rendben is lesz minden!
Eddig három értékelésem NEM került ki a Blogcímlapra. Szokatlan.
