Az úgy volt, hogy a múlt héten szabadságon voltam, és mert Szerelmetesfeleségtársam pedig nem engedte magát szabadságra, hiába, sanyarú a vállalkozói lét, hát gondoskodnom kellett magamnak programról. Az egyik az volt, hogy bebicikliztem Óbuda összes, felnőtt Könyvmegállóját. Még olyat is találtam,…

Ez is amolyan szembe-jött-a-könyvtárban-darab. Bár már nem tökéletesen ismeretlenül: két éve az első, magyarul megjelent része, a Trauma Team már a kezemben volt. Ott ezt-azt leírtam, többek között a képregény címéről, a cím értelmezéséről. Azt most nem ismétlem meg, hiszen csak egy kattintásra…

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Vagy a szemem lett élesebb, vagy feltűnőbb a változás, de ahogy kinyitottam az Asterix és a griff-et, kábé egy órája, azonnal feltűnt, hogy már nem az eredeti szerzők alkotásával van dolgom. Örömöm. Közös röhögésem.  A ténnyel, hogy megjelent az új Asterix-füzet ismét szinte véletlenül futottam…