Szubjektív olvasónapló a XXI. század elejéről

Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Mauro Boselli – Stefano Andreucci: Zagor 1. – A mélység istene

Túl a valóságon, az időn, a realitáson és az érdekességen

2021. július 21. - Mohácsi Zoltán

Ismét könyvtár, ismét random választás. És ismét kétszer visszatettem a polcra. Azt mondják, a legtöbbször az első megérzés az igazi. Nagyon úgy fest, van benne valami. S nem csupán azért, mert valami olyan képregényre vágytam, ami nem öldöklős, vérfröcsögős, világmegmentős. Na, ez meg az. De még ez…

Tovább

Victor Hugo – Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: A nyomorultak

Azon kívül, hogy igen-igen lelkes lettem, mit érdemes elmondani egy lerágott csont klasszikusról?

  Az irodalom klasszikusai képregényben 7.   Azzal együtt, hogy mindig azt mondom, szerencsém volt a kötelező olvasmányokkal, mert átlagosan egy évvel korábban olvastam őket, mielőtt kötelezők lettek, jó pár dologgal könyvvel, szerzővel mégsem volt szerencsém. Éppen azért, mert megbecsültek…

Tovább

Kürti András: A magányos villa titka

Egy méltatlanul a semmibe vesző pót-Rejtő–szerző két kisregénye

  Olvastam már Kürti Andrást.   Mármint általa írt könyvet. Akkor is , az is tetszett. De most sokkal jobban. Kürti András író, újságíró, ifjúsági szerző volt, mondja a Wikipedia, és fontosnak tartja kiemelni, hogy az ötvenes évek elején agitációs-politikai tevékenységet végzett és írt egy…

Tovább

Nemes László: Mélyhűtött szerelem

Ifjúsági propaganda sci-fi a hetvenes évek elejéről

CSAK A SZOKÁSOS: infarktus után eggyel, mintegy szíverősítőként elmentem bringázni egy kicsit, és hogy célom is legyen, gondoltam, megnézem a régi-új Könyvmegállót Csillaghegyen, és akkor már persze, hogy naná, a Pók utcait is. Az első a Mátyás király útjának felújítása miatt tűnt el hónapokra, a…

Tovább

Alfredo Castelli – Giancarlo Alessandrini: Martin Mystére 1. – Titokzatos fekete ruhások

A lehetetlenségek nyomozójának legnagyobb rejtélyei – továbbra is titkok maradnak

Tudom, marha nagy közhely, de minél többet olvasok, annál inkább rájövök, hogy nem ismerek és nem tudok semmit sem. Az már csak hab a tortán, hogy minél több mindent tudok, annál több mindent felejtek el, és annál kevésbé vagyok meggyőződve arról, hogy megy-e előrébb a könyvek által a világ. S…

Tovább

Réti László: Európa falak mögött

A migráció tragédiája egy kalandregény köntösében

Réti az író Réti László rendőr volt. Most nem tudom mi, csak azt, hogy író. Olvastam már több könyvét. A kedvencem még mindig A hasonmás, de egy könyvén kívül (Szex és Szekszárd) mindegyik határozottan olvasható, olvasmányos és izgalmas. Van közöttük különbség, van amelyik közelebb került hozzám,…

Tovább

Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a nagyszerű

Tarzan 21.

Vallomást kell tennem: egyre megbízhatóbban vacak a memóriám. Oly annyira, hogy ha megtizedelném a könyvtáramat, beleértve az e-book-at is, lehet többet könyvet nem is kellene behozni a lakásba, a maradék életemre elég lenne az is, úgy is elfelejtem, amit olvastam. Mert, hogy az történt, hogy én ezt…

Tovább

Edgar Ken Rhodes: Mélyűr

John Scalzi könyveiről az első pillanattól, vagyis a Vének háborújá-nak elolvasásától fogva az volt a véleményem, hogy nagyon klasszul megírt, voltaképpen semmi különöset mondani nem akaró, de roppant szórakoztató és pörgős regényt olvastam. Amivel az égvilágon semmi baj nincsen, hiszen ott vannak…

Tovább

Edgar Rice Burroughs: Tarzan a csodálatos

(Az értékelés javított, kétszer bővített változata)  Burroughs könyvei megbízhatók: ha egyet olvastál, akkor olvastad mindet. Az alakok vagy feketék vagy fehérek, bőrszín alapján is, jellemük alapján is, a főhősért pedig minden könyvön keresztül izgulhatunk, miközben felesleges izgulnunk, mert akár…

Tovább
süti beállítások módosítása