Moha olvasónaplója

Risto Isomäki – Petri Tolppanen – Jussi Kaakinen: Elsodort világok

2018. augusztus 27. - Mohácsi Zoltán

elsodort_vilagok.jpgMerthogy minden könyvet, ami érdekel, megvenni lehetetlen, és főleg felesleges, mert kétszer ritkán olvasom el ugyanazt, ismét a FSZEK-ben kutakodtam a képregények között. Ezt találtam. Semmit nem tudtam róla, csak megtetszett. Nem lehengerlőn, csak jobb híján.

Öko thriller. Nem hangzik jól. Számomra kicsit szájbarágós. De azért sem hagytam magam elijeszteni.

A történet úgy indul, hogy múltat fejtünk. Mi történt mikor az elsüllyedt városokkal, miért süllyedtek el, hogyan süllyedtek el, mikor süllyedtek el. Az a gáz, hogy voltaképpen nem tudom, kapunk-e erre választ, és hogy mi jelentősége van a kérdésnek. Egy darabig azt hittem, arról fog szólni a történet, hogy az emberiség eszmélése sokkal korábban bekövetkezett, mint ahogy azt ma a tudomány tartja, és sokkal magasabb rendű volt az elsüllyedt civilizáció, mint ahogy ma gondolunk az egykori civilizációkra.

De aztán a történet egyszerre más vágányra vált, és máris a főhösök majdani sorsáért, no meg az egész világéért aggódhatunk. Aztán már aggódni sem kell, mert a szar, amit az emberiség alkatott, a fekükre dől, és máris itt vanak az új elsüllyedt világok a globális felmelegedés következtében, hiába indul be a hidegcsinálás a sarkokon, hiába állnak le az atomerőművek, késő bánat, ebgondolat.

S hogy azért a történet vége összekötődjön az elejével, a két főhős(orosz és indiai tudós házaspáros) rájön, hogy ők ugyanazt a szerepet töltik be, mint a bizonyos mitológiai alakok: meg kell őrizniük a civilizáció morzsáit.

A történet lehetne jó. De az eleje másról szól, mást ígér, mint ami a vége lesz. A szerzők (vagy szerző, hiszen megjelent könyv az alap) nem döntötte, mit kar írni: múltfejtést, katasztrófa-könyvet vagy mitikus disztópiát. S emiatt valahogy nem kerül hozzánk közel sem a történés, sem a szereplők. Akkor sem, ha vannak nagyon jó pillanatai a képregénynek.

A rajzok először semmilyeken. De amikor elkezdtem jobban figyelni, rájöttem, hogy jók. (Így jártam valahogy a Watchmen-nel is.) Néhol kimondottan pompásak. Például a befejező képsorokban, az elsüllyedő könyv, no az zseniális!

A történet tudományos háttere bizonyára megalapozott. Nem tudom, így van-e? Az mondjuk szöget ütött a fejembe, hogy, jelenleg mi baszkuráljuk el a dolgokat, pontosabban ők, mert rajzunk vajon mi múlik? Nem hiszem, hogy a szelektív szemétgyűjtés, amiben tisztára kell mosnom a műanyagokat, ahogy a plakát mondja a kapualjban (vagyis a trutyi nem a műanyag szemétbe megy, hanem a szervetlen mosogatószerrel a lefolyóba, a szemét mosogatására felhasznált ivóvízzel együtt) megmenteni az emberiséget. Ezzel együtt, persze, szelektívezek. Meg nem szemetelek, meg nem villanyfelhasználok feleslegesen. De nem hiszem, hogy ez túlságosan sokat számítana. Legalábbis, ha hihetek a képregénynek. 
Volt, hogy az ok-okozatok között fonalat veszítettem, ezáltal egy kicsit érdeklődést is, de azért az adott szint feszültsége megmaradt. Ezzel együtt kicsit váratlan és mégis előkészítetlen volt a végső katasztrófa, és a disztópiába fordulás.

S a kérdés, hogy ha a mi világunk a mi ökológiai felelőtlenségünk miatt süllyed a tenger alá, akkor a tizenötezer évvel ezelőtti vajon mi okból tette ugyanezt? (Ökológiai szempontból a bibliai vízözön felejtős, mert ott etikai, morális szempontok játszottak, és bár az ok szintén az ember felelőtlensége volt, mégis egészen más tészta az egész.) 
Aztán még fontos kérdés: ők, a nagyok, elolvassák-e a képregényt, és rögvest változtatnak-e bármin is? (Ez, ugye, nem komoly kérdés…)

Szóval ez a képregény olyan valami van, majdnem j történettel,jó rajzokkal, de nagyon nem az igazi,

Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010, ISBN: 9789633100394 · Fordította: Lerch Bella
3/5
(2017)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr5814206191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.