Jó pár hónapja, egy este nálunk járt a már felnőtt fiam, hosszú hajú, rasztás, tetkós, szakállas, alkarvédős farkasfogú nyakláncos, békés, nálam fejjel magasabb, asztalos-viking.
Elég régen nem láttuk egymást, pedig Óbuda és Szigetszentmiklós annyira nincsen messze egymástól. Nagyon örültem, hogy jött.
Amikor ment, pár pohár whisky és néhány sör is legurult persze, meg Szerelmetesfeleségtársam hegynyi bundáskenyeréből is jelentős mennyiség, alkoholt felszívandó, mentünk vele, lekísértük a HÉV-ig. S ugye, útba esett a Pethe Ferenc tér. Aminek a közepén ott áll a Könyvmegálló szekrénye. Késő is volt, a bevitt alkohol miatt kicsit törtem is a magyart, de visszafelé meg kellett állnom, hogy körülnézzek. A nőim (jelen esetben SzFT és a lízingelt lányom) türelmesen leültek addig, amíg nézelődtem. Nem vártam csodát, mégis kaptam. Ott volt ez a könyv!
Farkas Henrik könyvét az ősidőkben, valamikor a megjelenése környékén olvastam először, tehát tizenhat évesen. (Most olvasom Az elm3 trü4kje1 című könyvet. Szó van benne arról, hogy az agyunk képes a saját emlékeik történeteinek a megalkotására is: olyan részleteire emlékezhetünk dolgoknak, amely események meg sem történtek, avagy nem úgy. Én például biztos voltam abban, hogy vagy egy SZOT-, vagy egy úttörőtáborban olvastam ezt a könyvet. Tizenhat évesen pedig már egyik sem valószínű, sokkal inkább a balatonfüredi, vendéglátóiparis, nyári gyakorlat lesz a ludas.)
Arra emlékszem, hogy nem haladtam vele gyorsan, de nagyon tetszett amit olvastam. Egyedül az maradt meg bennem mélyebben, hogy nem csupán szén-alapú élet lehetséges, hanem szilícium-alapú is. Meg az, hogy csuda érdekes dolgokat tárgyalt a szerző.
Nevesebb Farkas Henrikből kettő is volt, egy biológus és fizikus. A mi szerzőnk a biológus. Az utóbbinak is voltak publikáció, de ő könyvet nem írt. A biológusunk ellenben többet is. A Wikipedia ezt írja róla.
Farkas Henrik (Temesvár, 1928. február 1. – Budapest, 2000. június 16.) biológus, muzeológus, ismeretterjesztő író, a biológiai tudományok kandidátusa.
Aktív éveinek a végén a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese[1][2] volt. Az Élet és Tudomány című lap szerkesztőbizottságának tagja volt.[3] Számos népszerű természetismerettel, főleg állatokkal és paleontológiával (őslénytan) foglalkozó könyvet írt, szerkesztett, illetve fordított le magyarra, amik több kiadást is megéltek.
Egyszóval a szakmája determinálja, legalábbis a természetrajz felé. A Fantasztikus természetrajz nagyon népszerű könyv volt a maga korában. Sorozatának az Univerzum Könyvtárnak talán legnépszerűbbje. Az Univerzum Könyvek a Kossuth Kiadó sorozata volt, negyvenhét kötet jelent meg a sorozatba válogatva. A könyvek tudománnyal foglalkoztak, de igen széles spalettán értelmezve a fogalmat: volt itt például csillagászattal, űrkutatással, geológiával, anatómiával, földrajzzal, genetikával, fizikával, biológiával, régészettel foglalkozó kötet.
*
Farkas Henrik könyve mintegy előfutára volt Michio Kaku A lehetetlen fizikája című könyvének. Kakuhoz minden bizonnyal eljutott annak a híre, milyen jó ötlete volt ennek a magyar természettudósnak, úgy kb. huszonöt évvel az ő könyve után. Vagy csak nagy szellemek, ha találkoznak...
A világhírű fizikus sorra veszi a leghíresebb sci-fi témákat, és három kategóriába sorolja őket:
- a hamarosan megvalósíthatók,
- a majd egyszer megvalósíthatók
- és a soha meg nem valósíthatók közé.
Meglepő, miket sorol az első két kategóriába! Ám ebbe most nem megyek bele, erre ott van a könyvről írt értékelésem. Érdemes elolvasni! Mindkettőt, a könyvet is, az értékelésemet is. :-)
Farkas Henrik nagyon hasonló módszerrel él. Vagyis inkább Kaku él nagyon hasonlóval mint Farkas Henrik. Bár az utóbbi nem kategorizál, csak ugyanúgy sci-fiket vesz alapul és megvizsgálja, mi minden lehetséges a témáik közül, minek van tudományos alapja, és minek nincsen. Csak ő nem elsősorban a fizika, hanem a természetrajz felől közelíti meg a témákat. Legalábbis ha az utolsó fejezetektől eltekintünk. A természetrajzi megközelítése természetesen evolucionista. A könyv megjelenésének idején máshogyan nem is jelenhetett volna meg. Illetve mai napság sem lehetne komolyan vehető, hiszen a kétes ámde aljas példamondat szerint: „manapság már nincsen olyan értelmes, tájékozott, művelt ember aki kételkedne az evolúció mára kétségtelenül bebizonyosodott és bebizonyított igazságában”. A könyv azonban még így, ennek ellenér is nagyon izgalmas és érdekes.
A alapul vett fantasztikus regények előhozása ötletszerű. Nem is a könyvek határozták meg Farkas Henrik kötetének a témáját, hanem többnyire a témái, hogy melyik könyvet említette meg. (Alant olvashatsz erről egy listát.) A megemlített szépirodalmi művek csak mintegy illusztrációi az általa felvetett témáknak. Milyen témáknak?
Az alábbiaknak. (A tartalomjegyzék címei nem ezek, csak így tudni fogod, miről van szó):
- Hogyan kezdődött az élet?
- Mennyire értelmesek az állatok, avagy átvehetik-e egy napon a hatalmat? Animutok, delfinek, majmok, patkányok, hangyák, polipok és ősállatok.
- A méretek bűvölete, avagy törpék és óriások, vagyis játsszunk ki mekkora lehet-et!
- Az ember és a víz: sellők, tritónok, a kétéltű ember és a víz alatti város.
- Supersapiens lesz-e az ember vagy kihalásra ítéltetett?
- Megrendelt nemek, az örök élet és a klónozás.
- A tudomány mint olyan.
- A lélekről: hipnózis, a testtől függetlenül.
- Robotok és androidok.
- Ami lehetetlennek tűnik (mármint 1983-ban): láthatatlanság, faljárás, emberi másolatok, időutazás, párhuzamos világok.
- Idegen bolygók emberei, avagy az idegenek és az ember hasonlósága. Lehet-e más alapja is az életnek mit a szén? Lehetséges az űrodüsszeia? A Nap halála.
Vagyis a földi élet keletkezésétől annak elmúlásáig, s ami közte van. A lista alapján egyértelmű, hogy Farkas Henrik nem marad a cipője kaptafájánál, gondolati kirándulásokat tesz a technika területére is, illetve a természet értelmezését nem aprózza el.
A mondanivalója könnyen követhető, érthető, a felvetései érdekesek, izgalmasak és racionálisak. Van ugyan néhány olyan megállapítása, elsősorban a fizika területét illetőn, amely felett elhaladt az idő, de ne felejtsük el, hogy egy a nyolcvanas években megjelent könyvet olvasunk, s némi iróniával azt mondhatjuk, semmi sem változik olyan gyorsan, mint a tudomány cáfolhatatlan tényei és törvényei. A könyv érdekességéből ez semmit sem von le.
Nagyon hosszúkássá válna ez a bejegyzés, ha részleteiben utalnék, mi mindenről van szó a könyvben. Nem is teszem. Talán elég, ha annyit mondok, hogy oldalról oldalra, témáról témára fogva tart, elgondolkodtat, informatív. Érdkes és leköt, anélkül, hogy a tudatlan olvasónak nagyon mélyen szembe kellene néznie önnön mélységes tájékozatlanságával. Nem véletlen, hogy a könyvsorozat alapvetően ifjúsági sorozat volt.
A KÖTETBEN HIVATKOZOTT SZÉPIRODALMI MŰVEK
(Oldalszám, ahol a Farkas Henrik hivatkozik rájuk):
| Szerző | Cím | Oldalszám |
| Aldani, Lino | Álomfilm | 108 |
| Ammon, F. H. | Lélekrablók | 159 |
| Aymé, Marcel | A faljáró | 173 |
| Beljajev | A kétéltű ember | 92 |
| Boulle, Pierre | A majmok bolygója | 42 |
| Bradbury, Ray | A ködkürt | 54 |
| Clarke, Arthur C. | 2001 űrodisszeia | 18 |
| Clarke, Arthur C. | A jövő körvonalai | 78,175 |
| Clarke, Arthur C. | A Maracot-árok | 89 |
| Clarke, Arthur C. | A város és a csillagok | 157 |
| Clarke, Arthur C. | 2001 űrodisszeia | 166 |
| Conan Doyle, Arthur | Mérgező övezet | 61 |
| Conan Doyle, Arthur | Challenger professzor kalandjai | 80 |
| Crichton, Michael | Androméda-törzs | 136 |
| Cummings, Ray | Lány az atommagban | 78 |
| Dnyeperov | Rákok a szigeten | 163 |
| Fast, Howard | Az óriáshangya | 38 |
| Golding, William | A Legyek Ura | 210 |
| Homérosz | Odüsszeia | 110 |
| Hoyle,Fred | A fekete felhő | 81 |
| Huxley, Aldous | Szép új világ | 127 |
| Jefremov | A kígyó szíve | 189 |
| Knight, Eric | Sam Small csodálatos élete | 26,175, 176 |
| Krizsanovszkaja | Varázsló | 182 |
| Lem, Stanislav | Summa techologiae | 47,138, 175, 176 |
| Lem, Stanislav | Decantor látogatása | 158 |
| Lem, Stanislav | Lymphater utolsó képlete | 167 |
| Lem, Stanislav | Csillagnapló | 176 |
| Madách Imre | Az ember tragédiája | 177 |
| Malabaila, Damieno | Mimete néhány felhasználási módja | 176 |
| Maupassant | A bal kéz | 122 |
| Merle, Robert | Állati elmék | 31 |
| Merle, Robert | Védett férfiak | 128 |
| Merle, Robert | Malevil | 186 |
| Nemes László | Mélyhűtött szerelem | 23 |
| Obrucsev | Utazás Plutóniába | 34 |
| Pangborn, Edgar | Angyaltojás | 112 |
| Porges, Arthur | A gömb | 193 |
| Sheara, Michael | Grenville bolygója | 41 |
| Simak, Clifford | A város | 50 |
| Stapledon, Olaf | Utolsó és első emberek | 46 |
| Swift, Jonathan | Gulliver utazásai | 65,143 |
| Szepes Mária | Tükörajtó a tengerben | 180 |
| Verne, Jules | Az örök Ádám | 100 |
| Vojszkunkszkij – Lukogyjanov | A fekete oszlop | 80 |
| Wells, H. G. | Az istenek eledele | 71 |
| Wells, H. G. | Az időgép | 100, 177 |
| Wells, H. G. | Első ember a holdon | 39, 204 |
| Wells, H. G. | Dr. Moreau szigete | 119 |
| Wells, H. G. | Elcserélt élet | 159 |
| Wells, H. G. | Világok harca | 206 |
| Zsoldos Péter | A feladat | 156 |
Kossuth, Budapest, 1983, 220 oldal · ISBN: 9630921405 · Illusztrálta: Závodszky Ferenc
9/10
2021 májusának vége felé, oldódnak az ésszerűtlen korlátozások, bár még van belőlük jócskán, tán még munkahelyek is veszélyben lesznek miattuk.
