A szerző saját szövege ötven oldal. Konkrétan. A könyvecske fele.
Azzal nyugtatatom magamat, hogy persze, 1920-as szövegről van szó, biztosan az az oka. Meg az, hogy ez három előadás volt, vagyis a könyvecske az élőszöveg írásba ültetése. Így aki meghallgatta, annak volt valami előismerete Schmittről és a témáról.
Nekem nem volt, A moly.hu-n egy Morpheus nevű felhasználó ajánlott egy weboldalt. Scmittről szólt. Kíváncsivá tett. Amit ott olvastam róla, az arra biztat: bármennyire is hidegen hagyott, meg nem érintett, és egyszerűen nem értettem ezt a könyvét, próbálkozzam még vele. Mert az a helyzet, hogy voltaképpen fogalmam sincsen miről írt, beszélt Schmitt ebben a három előadásban… S még nem tudom, szégyelljem-e magamat?
Bár szégyellnem kellene, mert Schmitt nemzetközileg ismert filozófus volt a maga korában.
2/5
(2013)