Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA

Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv

2018. augusztus 19. - Mohácsi Zoltán

bacsofilmkonyv.jpgAkkor most úgy kellene értékelnem ezt a könyvet, hogy nem Bacsó Péter filmjeit, rendezői tevékenységét tartom szem előtt, ugye? Nem fog menni. De azért megpróbálom.

Ez a Bacsó Péterről írott könyv voltaképpen mutáns. Mutáns mindenféle értelemben. Már a külalakja is az: egy leporellós gyerekkönyvre hajadzik ugyanis, sokkal szélesebb, mint amilyen magas. Szokatlan forma. Asztalra való. Pedig nem album. Nem mondom, hogy ellenemre volt, de mert nem album nagyságú, vittem magammal a villamosra is. Ott állva lehetetlen volt olvasni is meg kapaszkodni is. Ráadásul ez a leporello-feeling ott sem igazán jött be, amikor is a törzsszövegbe be-bevágták pálya- és színésztásak véleményét; néha elvesztem, hogy akkor most mit is olvasok…? Ez egy nagyobb, szabályosab alakú kiadványban jó ötlet, itt valahogy nem annyira gyere be. De nem dühöngtem ezek miatt, csak csendesen megállapítottam. 
Viszont nagyon gazdag, ízléses a képanyag. Kende Tamás pazar filmfotóit láthatjuk, Udvaros Dorottya formás, meztelen fenekétől a halálos beteg Őze Lajosról készített utolsó fotóig, rengeteg mindent. Akár képeskönyvként is élvezetes nézegetni a leporello-utánzatot; s így meglepően kellemes a formátuma. 
A függelék tartalma pedig nagyon sok pluszt hozzátesz az olvasottakhoz. Részemről nagyon díjaztam.

Mutáns a könyv tartalma végett is. Az első, nagyobb rész egy interjú Bacsóval. Az interjút Andor Tamás készítette, aki évekig Bacsó operatőre volt. A pasasról az egyik fotón Medgyessy Péter, majd rögtön utána John Cleese jutott eszembe, de a képfelirat helyre tett: ő a riporter. Ő a jó riporter. Él az interjú. S annak ellenére, hogy hosszú-hosszú évekig együtt dolgoztak, nem intimpistáskodik (Bacsó magánéletéről nagyon kevés szó esik, s ez nekem nagyon szimpatikus volt), nem viselkedik a bennfentes gőgösségével, tisztelettel, érdeklődéssel beszél Bacsóval, kérdez Bacsótól. Végig járjak a beszélgetésben Bacsó egész pályafutását, nem szépítenek semmit, őszintén beszélgetnek még arról, hogy Bacsó írta a Sződd a selymet, elvtárs szövegét, meg azt, hogy: elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd (s erről meg, természetesen Hofi jutott eszembe: elvtárs, a csákányt,ellopta valaki ). 
A könyv második nagy falatja Bacsó pályafutásának áttekintése egy kritikus, Szabó B. István tollából, Bacsó Péter tanúságai címmel. Gyakorlatilag ugyanazt mondja el, mint Bacsó az interjúban. Csak kívülről. Bacsó filmjeit veszi ő is sorra, rövid, korrekt értékeléseket ad róluk, megspékelve a Mafilm által begyűjtött nézőszám-adatokkal.

Bacsó Péter kiváló rendező. Ha mást nem készített volna, mint A tanú -t, akkor is kiváló rendező lenne. Már ez az egy film halhatatlanná és legendássá teszi, de ne feledkezzünk meg a Te rongyos élet! -ről, a Banánhéjkeringő -ről, a Ki beszél itt szerelemről? -ről, az Ereszd el a szakállamat! -ról, a Zongora a levegőben -ről, a Sztálin menyasszonyáról és meg sok-sok mindenről.

(Személyes közbevetés: A tanú-t tizenévesen láttam először. Egyedül voltam otthon, Anyu már meghalt, Apu éppen dolgozott, én meg iskolásként otthon néztem a tévét. Természetesen nem értettem minden utalást (hol volt még akkor a Rajk-per nyilvános megbeszélése?), de nagyon jókat kacagtam rajta. A második szerelem a Ki beszél itt szerelemről? volt, ezt Pipi barátommal többször megnéztük a moziban. A harmadik kapcsolat a Te rongyos élet! ; szintén többször nézett, mindannyiszor élvezett filmélmény.)

Részemről azt kedvelem Bacsóban, hogy szereti a hőseit. Gyengéden és finoman. Kisemberek, sodorja őket a történelem, de nevetünk rajtuk és velük, és mindvégig szeretjük őket. Még a negatív alakjaiban is van valami szerethető: utálja valaki Virág elvtársat? Tegye fel a kezét! Na, ugye? S Bacsó az ő sorsukon keresztül mesél, néha csodálatosan, néha gyengébben, de a mesére mindig figyelünk.

Nem beszélve az általa írt forgatókönyvekről (Édes Anna , Két félidő a pokolban , Egy erkölcsös éjszaka ), a dramaturgiai munkáiról ( Liliomfi, Fel a fejjel! , Gábor diák , Elveszett paradicsom , Pál utcai fiúk , Isten hozta, őrnagy úr! , Szerelem , Sortűz egy fekete bivalyért) és a produceri munkáinak soráról (Ők ketten , Kihajolni veszélyes , Allegro barbaro , Égig érő fű , Philemon és Baucis , Ballagás , A szeleburdi család , Egymásra nézve , A dögkeselyű , Eszkimó asszony fázik , Gyerekrablás a Palánk utcában , A nagy generáció , Egészséges erotika , Queen , Moziklip , Szerelem első vérig) Impozáns felsorolás, nemde?* Az emberben felmerül a kérdés, volt-e olyan film, amihez Bacsónak Magyarországon nem volt köze? (Jó, túlzás, tudom, de azért az Eszkimó asszony meg a Queen mindenképpen kakukktojások, belátjuk?)

Szóval Bacsó (hogy egy újabb Moly-os, unos-untig ismételt kifejezést használjak [a másik a beszippantott]) megkerülhetetlen** alakja, művésze a magyar filmgyártásnak. 

Ez a könyv pedig méltó bemutatása Bacsó Péter művészetének.

Bacsó Péter 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen. Ez az adat természetesen nem került be a 2007-ben megjelent könyvbe. Bacsó Péter sajnos nem csinál már több filmet.

A könyv hatására Szerelmetesfeleségtársammal Bacsó-napokat tartottunk itthon. Felfedezésünk a Banénhéjkeringő és az Ereszd el a szakállamat! lett. Már ezért megérte.***

* Pedig a felsorolásaim korántsem teljesek, csak aláhúzott szubjektivitással a legismertebb filmeket választottam ki. 
** Ezen mindig rötyögök: a csudáért volna bárki megkerülhetetlen? Tök simán el- és ki- és meg lehet kerülni bármit és bárkit, különösen, ha az ismerkedés az adott művészeti ággal vagy stílusirányzattal nem szervezett keretek között zajlik. Oké, mondjuk tudom, hogy Fritz Lang halhatatlant alkotott a Metropolis -szal, de utálom a fekete-fehér némafilmeket, és utálom a sci-fi-ket is (egyik sincs így, de tegyük fel). Ez meg mindkettő. Nem nézem meg. Tök simán elkimegkerültem a filmet, s ezzel Lang-ot is. Az ismeret, hogy van, nem azonos a befogadással. 
*** De nem a teljes életművet tűztük ki célul, hanem csak amiket megkívánunk.

5/5

(2017)

Napvilág, Budapest, 2007, ISBN: 9789639697140

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr1114190539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása