Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA

Futaki Attila – Tallai Gábor: 10 – A Puskás

Futball-képregény a legismertebb magyarról

2021. szeptember 05. - Mohácsi Zoltán

10_a_puskas.jpg

Valahol, valamikor írtam már, talán A verhetetlen tizenegy képregény-változatának értékelésben, mi több, egy réges-régi családi videóval igazoltam is: abszolút balfék vagyok a focihoz. De zsigerből. Soha nem is érdekelt, játszani sem tudtam. Felettem, mellettem úgy múlik el egy foci-vébé, hogy azt sem tudom, kik játszanak, kik ellen. Ha most mondanom kellene egy mai neves magyar focistát, simán a sarokba szoríthatnál a felszólítással. 

Tán azt is leírtam, hogy Pipi barátom viszont megszállott volt. Sokkal ügyesebb volt mint én, zongorázhatatlan a különbségünk, de egyáltalán nem volt ő sem klasszis. Ennek ellenére több évtizedig nagyjából egyben tartott egy kispályás bajnokságokra szakosodott csapatot. Soha nem nyertek kupát. Pipi és a csapata csupán egy fairplay-díjat birtokosai lettek több évtized után. Nagyon büszke volt rá. Tényleg. És örült, hogy ott voltam, amikor kapta. Kapták. Kapta. De röhögve mondta:
– Ba'meg, Moki, ezért már megérte húsz évig szarakodni, nem?
Aki a kicsit nem becsüli...

Az Aranycsapatról, ha jól emlékszem, Pipi mesélt nekem először. Az viszont bizonyos, hogy egy gombfoci-csapata volt a csapat tagjainak a fotójával és a neveivel. 

Puskás Öcsiről is az ő polcán láttam első ízben könyvet. A Hámori Tibor-félét. Bele is lapoztam, de nem olvastam el. Viszont Pipi Honvédos volt. Mint Öcsi. Tudod, a Puskás. 

Úgy mondják, Puskás Öcsi a mai napig a leghíresebb magyar. Többen ismerik a nevét, többen tudják ki volt, mint bármelyik magyar politikusét, királyét, fejedelemét, feltalálóét, tudósét. Pedig nem szűkölködünk. De valószínűleg a legtöbben nem tudják, hogy a golyóstollat, a szódavizet, a hologramot, a dinamót, a C-vitamint, a számítógépet, a színes tévét és még mennyi mindent  a magyaroknak köszönhet a világ. De Puskás Öcsiről tudják ki volt. 

Ezt a képregényt megint a FSZEK-nek (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) köszönhetem. Nem is tudtam róla, abszolút meglepetés volt, amikor megleltem a képregényes polcon. Amikor belelapoztam, nem győzött meg igazán: valahogy túl soknak találtam az üres tereket. (Előre szólok, rossz volt az első blikk.)

Aztán hazajöttem, és mutogattam Szerelmetesfeleségtársamnak, miket hoztam magammal. Ezt a kezébe is nyomtam. A könyv semmilyen szinten nem fogta meg, ellenben Puskás-délutánt tartottunk, aminek SzFT volt a motorja, az ötletgazdája és a kivitelezője. Én meg közben jól elolvastam, megnézegettem a könyvet. 

A szerzőkről

Tallai Gábor írta a forgatókönyvet. Tallai Gábor magyar-töri szakon végzett, újságírást tanult, jelent meg novelláskötete. 2017-ben jelent meg a szintén Futaki Attilával készült Budapest angyala című képregényük. Jelenleg a Terror Háza Múzeum programigazgatója. Ebből fakadón érthető, hogy az Utószót író Schmidt Mária hogyan kerül a képbe. 

Csak mellékesen jegyzem meg a fanyalgók számára: a nyaralásunk alatt olvastam a Mandinerben egy interjút vele. Kertész Imréről szólt. S a számomra meglepő fordulat az volt, hogy Schmidt Mária a Kertész Intézet alapítója igen korrekten, pozitívan nyilatkozott az íróról, és védelmébe vette őt mind a jobbról, mind a balról érkező támadások ellen. 

Futaki Attila a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult, de a firenzei nemzetközi képregényiskolában is. Több francia és amerikai kiadó munkatársa. Dolgozott a Disney-nek, illusztrál a New York Times-ba. Vagyis nemzetközileg ismert. Magyarul ez a harmadik albuma. Az első a Spirál volt, a második a Budapest angyala.

Azt, hogy ők a szerzői a 10 – Puskásnak igazából csak itthon tudatosult. Lehet, a FSZEK-ben, ha látom, sem ugrik be, hogy a Budapest angyalát is ők készítették. Ígéretes darab volt. A történet annyira nem, azzal voltak komoly fenntartások, de maga az ötlet illetve a kivitelezés remeknek tűnt a számomra. Az a történet 1956-ról szólt. 

10_a_puskas_10.jpg

A rajzolt Puskás-történet

Igazából nem szeretem az életrajzokat. főleg azokat nem, amelyek tény- és dokumentumszerűek. Azért nem jobbára kényszerűen felszínesek, nagyvonalúak. S így érdektelenek, mert a bemutatott figura papírmasé lesz, a saját hírességének a kliséibe szorulva. S többnyire ezek a klisék viszik el a könyvet vagy a filmet. Mert mi, olvasók, nézők azt hisszük, hogy beavatottak vagyunk, mert Stephen Hawkings-ról már az első pillanatban tudjuk, hogyan végzi: a legnagyobb és legcsúnyább fizikussá válik a világon. Az elsőt a saját jogán, a másodikat a sajnálatos és utálatos betegségének köszönhetőn. Ha Puskás, akkor az ötvenes évek, a pimaszság, a zsenialitás, a 6:3 és a Real Madrid. S mert minden lényegeset tudunk, úgy gondoljuk, amennyire kell, ismerjük Puskást az embert. Vagy bárkit és mindenkit. 

S most akkor miből állhat egy életrajz-képregény (képregény-életrajz)? 

10_a_puskas_05.jpgKépekből. Életből. Ismert és ismeretlen történetekből. Amiben, ha jól szerkesztik a képek összefüggéseit, akár ki is kerekedhet a végére egy élet és egy azt meghatározó kor. 

Tallai Gábor ezúttal jó forgatókönyvet írt. A képregény százhatvanhét oldal. Van hiányérzet a vége után, mert kurtán-furcsán, igen elnagyoltan ér véget, azzal, hogy Öcsi elhagyta az országot és a Real Madrid focistája lett. Miközben az élete nagyon nem itt ért véget. És a képregény témája nem az Aranycsapat, hanem Puskás Öcsi. Tehát ezt a lecsapom a kígyó farkát-befejezést nagyon nem értettem. 

De el kell ismernem, hogy ami előtte van, az remekül szerkesztett, pompásan összefogott és kiegyensúlyozott történetté áll össze. Nagyon leköt, olvastatja, nézegetteti magát. és nagyon profin mutatja be mind Puskást, mind a kort, amelyben tevékenykedett. Mert mindkettő lényeges. 

Puskás az ötvenes évek Magyarországán vált a világ legismertebb magyarjává és egyik legelismertebb futballistájává. Az ötvenes évek Magyarországa a gyalázatos kommunizmus legsötétebb korszaka volt, a Rákosi-éra. Az erőszak, a vér és a halál időszaka. 

10–Puskás jó érzékkel találja meg az egyensúlyt, hogy se Puskás ne legyen elhanyagolva, se a korszak hatása az életére, a csapat sorsa ne sikkadjon el. 

A Puskás-képregény mint rajz

Elsősorban és mindenek előtt lenyűgöző. A városrészletek, utcaképek valami csudálatosak. Figyeld csak!

Ugyan minden képen van valami, hm, minek is nevezzem, valami sterilitás, túl sok tiszta üres tér. Ez volt, ami a könyvtárban a belelapozásnál feltűnt. Ám az összhatást ez mégsem rontja, mert vannak olyan részletek, amelyek betöltik és kiemelik a rajzok és a színezés üzenetet. Ha megnézed a második képen az ablakokon át kiszűrődő lámpák fényfoltjait, megérted, mire gondolok. 

Az alakok megformázásánál kicsit meghökkentem. Erre nem csupán egyetlen okom volt. 

1. A HASONLÓSÁG KÉRDÉSE
Mármint hogy a rajz hasonít-e az eredeti személyre. Nos, sajnos nem egyértelmű a végeredmény. Nem azt mondom, hogy nincsen hasonlóság, hanem azt, hogy nem egyértelmű. 
10_a_puskas_14.jpg
Ha a falon levő Rákosi-festményt megnézed, nem arról van szó, hogy az alkotónak ne menne az élethűség. Hanem nem tudom, miről. Egyébként ezen a rajzon a „valóságos” Rákosi hasonultabb arcát és alakját láthatod. Volt olyan kocka, ha nem tudom, ki van a képen, nem tudom, ki van a képen. 

Még nagyobb baj Puskás figurája. Többnyire ő sem hasonlít önmagára. Pedig már a jellegzetesen hátra fésült hajával elég könnyű lett volna a hasonlóságot elérni.

2. A HASONLÓSÁG KÖVETKEZETLENSÉGE
Azonban a nem hasonlítás sem ugyanolyan. Mert van, ahol csak nyomokban tartalmaz a rajz és a valóság hasonlatosságot. Van, ahol egyértelmű. Van, ahol semekkora. Arról nincsen ugyan szó, hogy Puskásnak annyi arca van, ahány képkockán megjelenik, de az egyes ábrázolások következetessége eléggé következetlen. Vagy következetes a következetlensége. 

3. A KORCSMÁROS-FÍLING
Mert az van, dögivel. Korcsmáros Pál rajzait, stílusát elsősorban a Rejtő-adaptációk tették népszerűvé és keresetté. Bár számtalan egyéb történetet is megrajzolt. Az ő rajzaival való hasonlóságnak nem lehet a véletlen az oka. Vélhetőn az alkotók egyéb kapcsolódási pontot is szerettek volna kialakítani az olvasókban. Nem bíztak abban, hogy Puskás és az Aranycsapat elég lesz. 

Meg kell hagyni, Korcsmáros rajzainak jó dublőr-készítője Futaki Attila. A rajzhasonlóság egyébként nem zavart. Mindössze értetlen voltam. Vagyok. A szükségességének a feleslegessége miatt. Arról nem beszélve, hogy az emberi alakok korcsmárossága nem következetes. 

Ezzel együtt még ez sem vette el a kedvemet, továbbra is jónak tartom az alkotást. 

A Puskás-képregény, mint életrajz

Színes. Nem csupán azért, mert színek vannak benne. Hozza azt a figurát, azt az alakot, amelyet az egyszeri póóógár megismerhetett a maga eseménytelen élete során. S talán éppen a napi politikához való viszonya a legérdekesebb, legárnyaltabb. 

Szerencsés volt, hogy nem kissrác korától fogtak az életrajzba, és nem tekintették kötelességnek, hogy a haláláig kövessék az életútját. (Ahogy mondtam, ahol abbahagyták, nekem az hiányérzetet okozott.)  Legalább a még hosszú évekig tartó edzősködésének a tényét megemlíthették volna. Meg azokat a sikereit is, amit ezzel a munkával ért el. 

Vagyis messze nem hibátlan a képregény, de messze nem érdektelen és unalmas. Ellenben ha nem is forradalmi a stílusa, szemgyönyörködtetők a rajzok, jók a perspektívái, ha nem is ennyire jók az alakábrázolásai. A forgatókönyv viszont arányos, érdekes és izgalmas, már amennyi izgalmat magában rejthet egy ennyire ismert életút. 

Azt kérdezed, mi az a 10-es szám a címben? Puskás tízparancsolata, ami vezette az életét. Nem ő alkotta a pontokat, iránymutatóul, örökül kapta. Azt nem tudom, hogy a tíz pont milyen kapcsolatban volt a mezének az állandó számával, ami szintén 10-es volt. 

1. Ha tízből tízszer eltalálod a kapufát, bármikor berúgod.

2. Aki fáradt, nem tud gondolkodni, aki nem tud gondolkodni, veszít.

3. Az okos csapatmozgás szétzilálja az ellenfelet.

4. A tökéletes csel szemfényvesztés: sem a labda, sem a játékos nem ott van, ahol várnád.

5. Ha győzni akarsz, őrizd meg a hidegvéred és játssz nyugodtan!

6. Néha veszíteni kell, hogy nyerhess!

7. Tornákon győzz kicsit, hogy győzhess nagyot!

8. A csúcsra akkor juthatsz csak fel újra, ha előtte padlót fogtál. De rendesen.

9. Ha veszítesz, tanulhatsz. Aki a vereségből tanul, győzni fog.

10. Ne önmagadat ünnepeld a gól után, hanem a csapatot! Azt, hogy boldoggá tetted a szurkolókat!

 

KKETTK Közalapítvány, Budapest, 2021, 172 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156200204

8/10

A tanítás első napja* , véget ért a nyár. Olyan rövid volt! S van, ami nem változik, országosan sem, lokálisan sem. Meg van, ami igen. Kívülem és bennem. 

* A posztolások ideje nem mindig egyezik meg a megírás időpontjával

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr7516677180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.09.06. 14:12:10

Köszönöm az ajánlót!

Mohácsi Zoltán · https://mohabacsi-olvas.blog.hu 2021.09.06. 14:42:16

@gigabursch:
Hát nagyon szívesen! :-)
Köszönöm, hogy szántál rál időt!
süti beállítások módosítása