No, ez lesz aztán a félrevezető blogbejegyzés!
Nem elég, hogy magyarul a két főhősről a kutya életben nem jelent meg könyv, de még csak nem is egy történet értékelése következik.
Az ellentmondás feloldása egyszerű, volt már ilyen a blogom történetében: olyan könyv értékelése következik, ami nem is létezik. Tulajdonképpen nem is könyvről van szó. De ez nem jelenti azt, hogy nem nyomtatott, irodalmi anyagról.
Amiről beszélek az képregény. Nem önálló kötetben, kötetekben jelent meg, hanem a Füles című, egykori hetilapban, kétoldalas sorozatokban.
A Füles folyóirat a hetvenes években több esetben elkövetett olyat, hogy nyugati (!) kiadványokból vett át képregényeket. Ilyen volt a Bob Mallard–Pierre Puchon-sorozat is.
A dolgot valamelyest magyarázza ezeknek a képregényeknek a francia kiadója. Ugyanis a Vailant című lap a francia baloldali ifjúság kiadványa volt. A Vailant utódja a Pif volt. Elődje pedig egy Le Jeune Patriote (Az ifjú hazafi) című, illegálisan terjesztett lap volt. Stimmt?
Vagyis óvatosan kezelve veszélytelennek lehetett minősíteni a vasfüggönyön innen is. A képregény szerzője, Jean Seni (teljes nevén Senitas) pedig ellenálló volt a második világháború idején. Seni nem csak képregényeket írt, hanem regényeket is. Magyarul két könyve jelent meg, az egyik, meglepő fordulattal az francia ellenállásról szól (Egy nap és egy éjszaka), a másik egy bányaomlás története (Főteomlás).
Jean Sanitas a feleségével
A történetek rajzolója talán ismertebb. André Chéret-nek hívják. Talán elég, ha azt mondom, ő volt a Rahan című hős és a történeteinek a megalkotója. Van, aki nem ismeri? Rahan egy újkőkori ember, akinek a kalandjai kardfogú tigrisek, mammutok és hasonló nyalánkságok között zajlanak. (Néhány történet itt elolvasható, megnézegethető.)
André Chéret és legnépszerűbb, legalább száz történetet megélt szereplője, Rahan.
Ha a Rahan-ról a Pif című képregény-magazinra asszociálsz, jól teszed, arról van szó! A nyolcvanas években nyugati lapok még a könyvtárban sem fordultak elő, de Pif-ből volt dögivel. Ugyan egy szót sem értettünk belőle, de mindig nagyon szívesen nézegettük. Az egyik kedvenc, naná, hogy a Rahan volt (azonnali árukapcsolás: Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember). Engem már akkoriban is a felnőttesebb sztorik kötöttek le, Pif és Herkules történetei annyira nem. Okada, Dr. Justice, Rahan, na, ezek igen. (Itt van belőle némi ízelítő.)
A rajzolóról itt olvashatsz hosszabban, ha érdekel.
A PILÓTÁK ÉS A TÖRTÉNETEIK
Itt van ez a két cimbora, a szőke, csupaszarcú, nagydarab, bevállalósabb Bob Mallard (akire én magamban valamiért mindig Ballard-ként gondolok) és a bajuszos, fekete, bőrdzsekis Pierre Puchon, aki aggályosabb, aggódósabb, óvatosabb, de a bajban, az akciókban mindig ott van Bob mellett.
Bob Mallardhoz csak később csatlakozott Pierre Puchon. A sorozat 1946-ban indult. A kezdeti történetek természetesen az éppen befejeződött háborúhoz kötődtek. Amikhez akkor még sem Sani-nak, sem Chèret-nek nem volt semmi köze. Sőt, akkoriban még Pierre Puchonnak sem.
Az eredeti történet szerzői Henri Bourdens és Rémy Bourlès voltak. A rajzok akkoriban így festettek. Egy kicsit más, ugyebár... Mindjárt láthatod, mihez képest.
Sani és Chéret, ha jól saccolom, és tényleg csak saccolni tudtam, úgy harmincöt-negyven Bob Mallard-Pierre Puchon sztorit alkotott együtt. Akkor már így festett a főhős (jobbra).
A párosról sok más páros az eszembe jutott, de a legközelebb talán a Minden lében két kanál párosa Lord Brett Sinclair, (Roger Moore) és Danny Wilde (Tony Curtis) áll hozzájuk. De azért itt van mondjuk a Starsky és Huch (Paul Michael Glaser–David Soul) duó is.
Meg persze sokan mások. Érdekes, hogy a párosokban mindig a szőke fickó a megfontoltabb, a főnökebb, a fekete a tréfásabb, könnyedebb, akrobatikusabb. Nem tudom, ebből bármi tanulságot le lehet-e szűrni?
A Mallard-Puchon kettős mindkét fele pilóta. Bármit vezetnek, ami repül. Meg ami gurul. Meg ami vízen van. Vagyis bármit, amit vezetni kell, amivel közlekedni lehet. Megbízásaik úgy nagyjából bármiről szólnak, amihez repülni kell, legyen az gazemberek üldözése, tudományos expedíció utaztatása vagy bármi és akármi.
A fenti példaduókkal szemben ők elég látványos akciókban vesznek részt, tehát a kalandjaik nem érnek véget néhány súlyos pofon kiosztásával. Nincsenek gátlásaik, nem bánják, ha a tevékenységük nyomán repülők csapódnak a földbe, lőszertárak, fúrótornyok semmisülnek meg. Nézz csak pár, szinte random képet, amit kiszedtem a történetekből.
MIÉRT PONT ŐKET SZEMELTEM KI?
Hát mert gyerekként is kedveltem az izgalmas (mert elsősorban ez a fő jellemzőjük) történeteiket. Bár akkor csak hármat-négyet ismertem belőlük.
Aztán azért is, mert egy oldalon megleltem az összes, Fülesben megjelent történetüket, és akkora lett az örömöm, hogy úgy éreztem, meg kell osztanom veled.
Végül és elsősorban azért, mert ma már kuriózumnak számítanak a duó kalandjai. Arról nem beszélve, hogy a rajzok még mai szemmel is kiválóak. Reálisak, élnek, szinte mozognak, hallani lehet a repülőgépek motorzaját, a robbanások dörejét, az autók száguldásának bömbölését, de még az elefántcsorda dübörgését is. S egyszerűen szimpatikus a két figura.
Az ilyen ajánlókat olvasva szoktam arra gondolni, hogy rendben, apafej, de mit kezdjek azzal, amit mondasz, ha egyszer nincsen lehetőségem a „magam bőrén” tapasztalni, amit mondasz? Ezért arra gondoltam, adok neked esélyt!
EZT FIGYELD!
A tmagyar nyelvű Bob Mallard – Pierre Puchon-képregények letöltése
(jpeg formátum, 158MB)
Köszönet a papadi nevű felhasználónak a hihetetlen mennyiségű képregény feltöltéséért!
Köszönet pisces53-nak, hogy pótolta a hiányzó SOS! Kalózok! című részt!
A szerzőpáros Fülesben megjelent képregényei:
- SOS! Kalózok! (1969/35–38)
- Afrikai vadászat (1969/52-1970/3)
- Az altatók bandája (1970/20-24)
- A Gravitor-ügy (1970/29-36; másodközlés: 1992/12-21)
- A megtébolyult ég (1971/21-25)
- A megzavart vakáció (1971/21-25; másodközlés: 1974/31-35)
- Vakmerő vállalkozás (1971/21-25)
- Gyilkos vagy áldozat? (1972/23-30; másodközlés: 1992/44-53)
- Mentsétek meg Jimet! (1973/7-12)
- A Madárember-akció (1975/52-1976/05)
- Egy villámcsapás és következményei (1976/50-1977/2)
- A különleges rakomány (1977/44-49)
- Tüzes pokol a Tűzföldön (1979/24-29)
- Az álarcos pilóta bravúrja (1992/34-43)
- A bangalai rejtély (1993/1-10
A Fülesben megjelent képregények teljes bibilográfiája:
a Wiki Képregénydb-n,
a MEK oldalán (pdf-formátumban)
*
2022 novemberének legeleje. Azért elviselhető, hogy a hosszú hétvége után egy rövid munkahét kezdődött ma. Gondoltam már arra, hogy készítek egy beadványt a munkahelyem igazgatójának. Arról szólna, hogy pénteken ugyan már kinek van kedve és energiája dolgozni? A csütörtök kispéntek. Szerdán fel kell készülni a péntekre. Vagyis elég lenne a kétnapos munkahét. De mert így elég sok szabadidőnk lenne, ezért a bérünket meg kellene emelni a kétszeresére, két és félszeresére, mert a szabadidőhöz azért kell a pénz, különben mit kezdünk magunkkal.
Az ötletem egy cigiszünetben elmondtam néhány kollégámnak. Az egyikük blazírt arccal kommentálta:
– Nagyon jó ötlet, tetszik, add be a javaslatot! Van már új munkahelyed?
