Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 15. – Újrakezdés

The Walking Dead 15.

2019. október 30. - Mohácsi Zoltán

Ezerszer leírtam már: nem szeretem a sorozatokat. Legalábbis azokat nem, amelyeknek a sikerre építve soha nincsen vége, és amelyek nem kerek, egész történetet mesélnek el. S még mindig nem tudom, van-e kerek koncepciója, végső kifutása a The Walking Dead-nek. Ofi barátom, aki az egész…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 14. – Nincs kiút

Belecsapnak a lecsóba, csak úgy fröcskölnek a zombik, mi meg eshetünk kétségbe

Az előző rész, ahogy írtam, szerencsétlen tizenharmadik volt. Fogjuk rá a számmisztikára, rendben, hogy ez a tizenharmadik rész olyan kis csendesebb, semmitmondóbb és bicegősebb volt. Úgy fest, a szerzők is unni kezdték a csepegtetve adagolt akciót, s úgy gondolták, a még élők lelki nyavalygása…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 13. – Töréspont

Lazázás, műbalhé, de azért Walking Dead

Ha babonás lennénk, azt mondanám, ajjaj, hajajaj, a tizenharmadik kötetéhez érkezett nálam az Élőhalottak képregényformája. Mármint ajjaj, hogy a tizenharmadikhoz. Nem vagyok babonás, de kétségtelenül valóban ez a tizenharmadik rész. S hosszú bevezetés nélkül: valóban nem lett túl…

Tovább

Rainbow Rowell: Eleanor és Park

Kamaszszerelem az internet és a mobilok előttről

APU KEZÉBEN MEGVILLAN A KONYHAKÉS Apu nem állt biztosan a lábán, de még állt, s ha bizonytalanul is, de menni is tudott. Zsuzsa a szobában állt, onnan üvöltött valami szokásos hülyeséget neki. Apu szájában már nagyon gömbölyűek voltak a szavak, és így ha darabosan is, de gömbölyűen ömlött belőle a…

Tovább

Réti László: Panda

Cameron Larkin harmadszor is újra röhögtet és nem mellesleg ismét nyomoz is

MARCUS RÉTI AVAGY LÁSZLÓ MEADOW Réti László nevével, akkor még mint Macus Meadow-al a nagykőrösi Coop kis forgatható könyvespolcán találkoztam először, a bal oldalt látható könyv borítóján. Természetesen nem a Marcus Meadow név keltette fel a figyelmemet, hanem a rajta levő hölgy arca és elsősorban…

Tovább

Timothy Snyder: A szabadság felszámolása

Putyin, az örökkévalóság politikája és a világ ma

TIMOTHY SNYDER a Yale egyetem 1969-ben született történészprofesszora, több nagy sikerű könyv szerzője. Amerikaiként különösen foglalkoztatja Európa és abban is Kelet-Európa sorsa, történelme. Roppant olvasmányos stílusban ír, a nagyközönség számára is érthetően, nem csoda, hogy a könyvei…

Tovább

Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – 2. Hófehér nemzet

Egy roppantul polkorrekt képregény

Ami kétségtelen, és minden Blacksad-képregény értékelésénél refrén: a Blacksad nehezen felülmúlható képi világgal rendelkezik. A rajzok egyszerűen gyönyörűek, részletgazdagok, a nézőpontok frenetikusak. Ha a Blacksad szóba kerül, nincsen ember, aki ezt ne említené meg. A szerzőpáros, illetve a…

Tovább

Morris: A kéklábúak támadása

Lucky Luke 35.

Lucky Luke-ot nem kell bemutatnom senkinek, úgy gondolom. Lucky Luke alakja: a magányos cowboy, szájában az állandóan ott lógó cigarettával, később, gyermek- és egészségvédelmi okokból fűszállal, aki gyorsabb a saját árnyékánál is, ha pisztolyozni kell, akinek csuda értelmes lova van, viszont néha…

Tovább

James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Lehet, hogy kétszer csenget, de kérem, hol van itt a postás?

Ide a rozsdás bökőt, ha tíz emberből kilencnek nem az jut eszébe A postás mindig kétszer csenget-ről, hogy rövid küzdelem után milyen klasszul felpakolta Jack Nicholson Jessica Lange-t az asztalra, egyéb tevékenység céljából! (Hogy ne kelljen keresgélni, úgy a film tizenötödik percénél kezdődik a…

Tovább

Jul – Achdé: Lucky Luke 34. – Egy cowboy Párizsban

A legnagyobb dicséret: van olyan jó a történet mintha az eredeti szerzők írták volna

A 34. magyarul megjelent Lucky Luke-füzet. Ismét nem az eredeti szerzőpáros, Morris és Goscinny követte el, hanem a titokzatos nevű Achdé & Jul páros, akik több Lucky Luke füzetet is jegyeznek. Achdé eredeti neve Hervé Darmenton. 1961-ben született, francia és 2003 óta rajzolja az új Lucky Luke…

Tovább

David Van Reybrouck: A választások ellen

Szerelmetesfeleségársam alátámasztható véleménye szerint a népmesék terápiás jelleggel is bírnak. Ugyan én most nem népmesét mondok (írok), de abból kettőt is. Mindkettő pompásan példázza ennek a könyvnek a tartalmát.  1. mese Ez a mese Paul White keresztény indíttatású, de minden transzcendens…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak - 3. Menedék

The Walking Dead 3.

A bevezetés újrahasznosított refrén, de közvetlenül utána ott lesz a harmadik rész vesézése. Kezdjük a legalapoknál: nem szeretem a horrort. Egyfelől, mert nem látom találtam még (?) meg az értelmét, hogy miért jó félni és ezáltal lelkileg fosni, másrészt talán mert nem láttam, olvastam igazi,…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix 22. – A nagy átkelés

Nohát, rádöbbentem, hogy ezt a füzetet még egyáltalán nem olvastam! Pedig gyakorlatilag végigrötyögtem az egészet, már az első oldaltól, a viking nevek miatt: Følsissen, Økørsen (ő a kutya, aki így ugat: våøu), Vedøsen, Tüssen, Røntgensen. A vikingek nem látszanak, ködben hajóznak, ezért fehér…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 30. Irány Oklahoma!

Ennek a jelenleg frissen megjelent Lucky Luke képregénynek minden dolgában megelőzött Molnár László 2 molytárs. Vélem, ő vitte fel a füzet adatlapját is (pedig a Lucky Luke-okat jobbára én szoktam), és írt egy olyan értékelést, amellyel (némi képzavarral), elette előlem az értékelés Moly-os…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 29. Rantanplan öröksége

Szóval nagyon hülye ez a kutya, ez Rantanplan! Ezt tudtuk eddig is, tehát nem okozott meglepetést, és vártuk is, hogy hülye lesz egy teljes róla szóló részben. Mondjuk az alapfelvetés úgy marhaság, ahogyan van: egy kutya örököl egy marha nagy vagyont, ugyan már, de még éppen belefér, ha egy kicsit…

Tovább
süti beállítások módosítása