Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA

Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – 2. Hófehér nemzet

Egy roppantul polkorrekt képregény

2019. május 19. - Mohácsi Zoltán

blacksad_02_hofeher_nemzet.jpgAmi kétségtelen, és minden Blacksad-képregény értékelésénél refrén: a Blacksad nehezen felülmúlható képi világgal rendelkezik. A rajzok egyszerűen gyönyörűek, részletgazdagok, a nézőpontok frenetikusak. Ha a Blacksad szóba kerül, nincsen ember, aki ezt ne említené meg. A szerzőpáros, illetve a rajzoló, Guardino nagyjából orrhosszal ver minden mást. 

Ami a Blacksad-del kapcsolatban még óhatatlanul szóba kerül, az a történeteinek a kidolgozatlansága. A sztorik kicsit laposak, semmitmondók, felületesek. Annak ellenére, hogy az alakok viszont jól kitaláltak.

Nos, ez az második Blacksad-sztori az egyik legjobban felépített történet. Csak az a baj, hogy a felépítéssel mindenestül baj van. De annyira, hogy a hátamon égnek áll tőle a szőr.
Kezdem ott, hogy minden egyes esetben, amikor bármelyik sztoriba bekerült a valós történelem, a magam részéről meg azonnal kiestem. Mert a Blacksad egy noir krimi, állatszereplőkkel. Amikor az állatszereplők kimondják, hogy hdiegháború vagy holokauszt, az egész, de mindenestül azonnal valamiféle didakcióvá válik. Például amikor a harmadik részben előkerül a holokauszt kérdése, a magam részéről majdnem örökre félretettem a Blacksad-et. Arról nem is beszélek, hogy azért az állatokkal való ideológiai operáció akár visszakézből gyomorszájazhat, mert ebben a harmadik részben a holokauszt-túlélő: egy majom. Gondoljon ki-ki, amit akar. S persze az egész holokauszt-kérdésnek fittyfene köze nem a történet lényegéhez, csak belerángatták, mert miért ne?

blacksad_02_hofeher_nemzet_horogkereszt.jpg

blacksad_02_hofeher_nemzet_kkk.jpg

Az ideológia ebben a második részben teljesen kidolgozott. Bár bajok itt is vannak, mégpedig nagyon komolyak. Blacksad valahol Délen van, egy olyan társadalomban, ahol tombol a fasiszta rasszizmus. A várost a fasiszta rasszisták vezetik, erőszakkal, vérrel kormányozva. Van krimiszál is, egy eltűnt fekete kislány után kajtat Blacksad. Ami eltűnés természetesen szoros kapcsolatban van a fehér rasszizmussal, de csitt, ennél többet nem mondok, mert mégiscsak egy krimit nézegetünk.

Hogy félreértés ne legyen, hogy a miről van szó, lám csak, a rasszisták jelképei egyértelműen a náci jelképekre hajaznak, és titkos összejövetelük pedig félreérthetetlen egyértelműséggel a Klu-Klux-Klan-t idézi meg. A fasiszta rasszisták a fehér szőrű állatok, tudod, az az északi fajta. Jegesmedve, sarki róka, farkas, ilyesmik. Hogy félreértés nehogy legyen. Vagyis a rasszisták a történetben elsősorban a „fehér állatok”. Érted, ugye, szájba rágom: a fehér állatok! Ami, ha pusztán történelmi átiratot lapozgatnánk, akkor azt kellene mondanom, hogy majdnem igaz. Azonban a Blacksad még csak nem is a Maus, hanem teljes mértékben fikció. S mivel a könyv egyértelműen a rasszizmus ellen íródott, a fehér állatok-koncepció egy eget verő hazugság. Mármint abban az értelemben, hogy a fehér állatok az egyértelműen domináns felelősei a rasszizmus meglétének, fenntartásának. A fekete állatok (lásd például Ruanda), a barna állatok (dzsihád és minden egyéb) és a sárga állatok (Tiananmen-tér, Kultúrális forradalom, Észak-Korea, stb.) állatok ugyanúgy rasszisták, csak adott esetben rosszabbul szerveznek és talán a hajlam sincsen meg bennük a saját fajuk tetteivel való szembenézésre. Ami a fehér állatokra azért jellemző. Szóval nem jobbak az egyéb színű állatok, csak rosszabbul szervezettek. Állatok ezek mind, kérem szépen! S itt azért bődületes a könyv csúsztatása. Ha nem hiszel nekem, nézd csak meg a könyv címét: Hófehér nemzet. Érted, ugye, hiába van fekete bivaly, ló, párduc, egyedül az a gyalázatos cél, hogy hófehér legyen a nemzet. Minden más csak reakció. A francnak provokálta az a gizda kecske a monstrumokat?

A náci, egyértelműen második világháborús díszletek között munkálkodó fehér állatok rasszizmusa és mocskos politikája meghatározza a város hangulatát, az élhetőség kereteit. A bármilyen más színű állatok: áldozatok. Akkor is áldozatok, ha annyi legalább kiderül, például a fekete állatoknak is van szerveztük, a Fekete Karom. Az már más kérdés, hogy a Fekete KAROM képen ábrázolt képviselői a fekete párduc mellett egy bivaly és egy ló. Karom? Spongyát rá. De a szerzők még az ő esetükben is azonnal magyarázatot adnak az általuk gyakorolt erőszakra (míg természetesen a fehér állatok rasszizmusára magyarázat kísérlet sincsen): amikor belépnek a kocsmába, a fehér kecske kocsmáros így süvölt rájuk: „– Hé, bokszosok, tűnés a boltból!”


blacksad_02_hofeher_nemzet_fekak.jpg

A fehér állatok, kivéve itt  kecskét, mindnyájan ragadozók. A fekete állatoknak csak egyharmada az, a többi erős állat ugyan, de normál esetben békés növényevő. Kezd felsejleni a képregény politikailag überkorrekt alapkoncepciójának a problémája? (A más részekbe beleerőszakolt holokauszt-kérdés már felvetette, hogy  szerzők minden áron meg akarnak felelni a divatosan kötelező áramlatnak, vagy rájuk kényszerítették a kérdést, nem tudom. Ebben a részben az egész koncepció egy prekoncepcióra alapozódott, és ez már sok volt. Prekoncepcióra, mert a valóságban a fehér állatok semmiben nem különböznek az egyéb színű állatoktól. De semmiben. Állatok azok kérem, szőrszíntől függetlenül, nincs különbség! Na, most jön a lényeg: az, hogy a képregény egyoldalúan kiemeli a fehér állatok állatságát, na, az kérem, rasszizmus! Nem is kicsi! 

S csak egy mondat erejéig: mi csudát keresett a könyv elején az a negédes, közhelyes előszó Dragomán György tollából? Tény, hogy bennem kapásból előítéletet keltett: Figyelmeztetés volt, hogy ha nem tudnám, hát tudjam, hogyan kell értelmeznem eme Blacksad-részt.

A krimiszállal nincsen baj. Simán ez a legjobban kitalált és kidolgozott történet az eddig megjelent Blacksad-ek között. A politika és az egyéni sors összefonódása, az emberi korrumpálódás, az emberi szenvedélyek politikai eszközök segítségével való kiélése, mind-mind hálás téma. Ezt a részt nagyon jól, ötletesen és csavarosan oldották meg a szerzők.

S mert továbbra is szemet gyönyörködtetőek a rajzok, csak azért sem húzom el annyira a számat, hogy többet Blacksadi-et nem veszek a kezembe! Nézd csak például ezt a rajzot!blacksad_02_hofeher_nemzet_teli_varos.jpg

Pesti Könyv, Budapest, 2018, ISBN: 9786155699030 · Fordította: Nagy Krisztián
3,5/5
(2019)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr3614834842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása