Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Le Storie 12.: Paola Barbato – Giovanni Freghieri: A végzet türelme

Igazán ütős, nagyon csavaros, jól vezetett és remekül rajzolt krimi-képregényt láthatsz

2022. augusztus 22. - Mohácsi Zoltán

Eszembe sincsen azt állítani, de még gondolni sem, hogy engem már nem lehet meglepni. Sőt, egy permanens meglepődés vagyok.  Napról napra arra ébredek rá, hogy minél öregebb vagyok, annál kevesebbet tudok. És nem azért, mintha kezdenék elbutulni. (Az kéne még, ebből a kevésből is veszteni!) S minél…

Tovább

Cullen Bunn – Miguel Valderrama: Cyberpunk ​2077: Trauma Team

Egy olyan sci-fi történet, amely minden porcikájában MAJDNEM

Megint egy könyvtáras „találmány”: ott leltem a polcon. Semmit nem mondott a címe, a játékról, amely alapján készült, még sohasem hallottam. Nem szeretem a számítógépes játékokat. Semennyire sem kötnek le. Gergő fiam sokat játszott, hol ezzel, hol azzal. Ő piszok lelkes tudott lenni, mutogatta…

Tovább

Michael Green – Mike Johnson – Andres Guinaldo: Blade Runner 2019 (1.)

Az a kérdés, hogy bőrlehúzás vagy hangulathozó sztoribővítés?

Blade Runner. Szárnyas fejvadász. Akinek nincsen szárnya, és nagyjából soha nem repül... (Már '82-ben, Ridley Scott klasszikus filmjét a moziban nézve sem értettem a címet.) A regény eredetijének a címe sokkal találóbb: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Persze, a könyv…

Tovább

Claudio Chiaverotti – Christiano Spadavecchia: Morgan Lost – 6. A Rabbit-házaspár

Gyilkos nyulak, avagy amikor a rajongó azonos lesz a rajongás tárgyával

A Morgan Lost volt az első szerelem a Sergio Bonelli Editore-ral. Már az megkapott, hogy nem fekete-fehérek a rajzok, de nem is színesek. A fekete-fehéren kívül vörös szín van még bennük. Rajtuk. Morgan Lost, a tetovált szemű magánnyomozó (nem önként, dalolva lett az) valahol a jövő városában…

Tovább

Rényi Ádám: A ​bezzeggyerek és más felnőttmesék

A gyorsan megjelent második kötet kérdőjelei és erényei

Rényi Ádám az előző könyvét, az Osztálytalálkozót tizenegy évig írta. Tavaly jelent meg. Két hete, Gyulán, a nyaralásunkon olvastam. Írtam is róla. Nem lettem tőle eszementen lelkes, de úgy gondoltam, több az erénye mint az erénytelensége.  A héten a könyvtárban szemben állt velem az újdonságok…

Tovább

Vittorio Giardino: Magyar rapszódia

Hát nem, nem Liszt Ferenc, és nincsen magyar főszereplő sem, de kémek tömkelege igen!

  Tisztázzuk: a képregény magyar vonatkozása, bármennyire is hízelgő ránk nézve a cím, nagyjából kimerül a helyszín megemlítésében, az utcaképek megrajzolásában és magyar feliratok, cégtáblák megrajzolásában.  Semmi köze sem Liszt Ferenchez, sem az azonos című zeneművéhez.  Fogjuk fel…

Tovább

Julia – Egy kriminológus a bűn nyomában 2.: A ​Nap szeme

Ötletesen, ízlésesen, izgalmasan megírt, tragikus szektatörténet

Szerzők:Giancarlo Berardi – Maurizio Mantero – Enio Valerio Piccioni A Julia továbbra sem női romantikus regény/képregény, ahogy azt a borító sugallja, hanem egy érdekes, izgalmas olasz krimisorozat. A főszereplőjének a rajzoló gyerekkori, természetesen plátói szerelme, Audrey Hepburn adott…

Tovább

Hendrik Groen: Lesz ez még így se (Hendrik Groen 1.)

Ahogy megszülettünk, máris haldoklunk, avagy visszafogott kalandok egy idősotthonban

Hendrik Groen a könyv írója közzé tette a 83 és 1/4 éves korában írt naplóját. Majd megtette ezt 85 és 90 éves korában is. A 90 évesen írt könyv 2022 júliusában magyarul még nem olvasható. Hendrik Groen nyílt, bár a napló szerint nem kicsit cinikus ember. Az irodalmi teljesítménye tiszteletre…

Tovább

Dylan Dog – 1. különszám: A lélek sötétsége

Pár gondolat egy minden szempontból kuriózum horror-füzetről

Írta: Claudio ChiaverottiRajzolta: Patrizio Evangelisti Bár nem a Dylan Dog a legkedvencebb Sergio Bonelli-s fumetttim (olasz képregényem), ha valahol szembe jön velem, nem állok félre, hogy elmenjem melletem.  Ezzel a füzettel egy weboldalon találkoztam. Először az ára hökkentett meg: manapság…

Tovább

P. G. Wodehouse: Pupák Csodaországban

P. G. Wodehouse-t olvasni bármikor jó, és bár minden könyve ugyanaz, mégis más

Ezerszer írtam már: vannak serzők, akik így vagy úgy mindig ugyanazt a könyvet írják, bármiről írjanak is. Klasszikus példám erre Márquez, Vonnegut és a Tarzan-könyvek szerzője, E. R. Burroughs. Meg a rendkívül termékeny P. G. Wodehouse. Utóbbi kettő minden kétséget kizárón a szórakoztató…

Tovább

Rényi Ádám: Osztálytalálkozó

Barkács-könyv a javából: harminc történet, s mindegyik csavaros

A középiskolai ostályomnak, '85-ben érettségiztünk, egyetlen találkozója volt csak, az is már vagy húsz éve. Vagy csak én nem tudtam róla, hogy volt több. Bár fent voltam az iwiwen is, és nagyjából kezdettől fogva a Facebookon is. Nem vagyok megtalálhatatlan.  Arról az egyetlen találkozóról…

Tovább

Kockás 105. – A „Valerian”, a „Thorgal” és a „Kid Lucky” bemutatása

Mert majdnem mindig van a magazinban olyan történet is, ami méltó a figyelmemre

A Kockás magazinról nem szoktam rendszeresen írni, holott egy ideje viszonylag rendszeresen megvásárolom. Vagyis úgy igazabb, hogy nagyon rendszertelenül nem teszek ilyet. Legalább egy olyan történet mindig van benne, amire kíváncsi vagyok.  Tény, ami tény, néha frusztrál, hogy megéri-e nekem,…

Tovább

Alejandro Jodorowsky – Juan Gimenez: Metabárók ​1. – Othon és Honorata (Metabárók 1-2.)

Amikor a robotok lelkesek az emberi történelem iránt

Persze, könyvtár, hogyan máshogyan? Nem tudom, honnan a vonzalom, de látatlanban, zéró előismerettel nagy volt bennem az érdeklődés a Metabárók iránt.  Nem ismertem a történetből semmit, csak sejtettem, hogy valami sci-fi, fantasy lehet, nem figyeltem a szerzőt sem (ha figyelem, óvatosságra…

Tovább

Nicholas Christopher: Bestiárium

Egy minden ízében (izében) megtévesztő könyv egy könyv utáni kutatásról

AZ ÉVEK HOSSZÚ SORÁN többször összekoccantunk itt-ott ezzel a könyvvel. Soha nem jött velem. Most egy könyvcserélő polcon találkoztam vele, levettem, nem ellenkezett.  Elsősorban a kiadó, a Metropolis Media miatt hoztam el. A kiadó elsősorban sci-fi- és fantasy-kiadványok megjelentetésével…

Tovább

Neil Gaiman: Death (A teljes Halál-gyűjtemény)

Metafizikai káosz esztétikai szempontból többszörösen is hibátlan megfogalmazásban

Soha nem voltam pariban Neil Gaiman dolgaival. Még nem találkoztam semmivel, ami a nevéhez kötődik és igazán, mélyen megérintett volna. Nem a témaválasztásai zavarnak, a távolságtartásom nem dogmatikus, nem teológiai. Pratchett-nek például teljesen simán elnézek rengeteg mindent, ami világnézetileg…

Tovább
süti beállítások módosítása