Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 29. Rantanplan öröksége

2018. augusztus 28. - Mohácsi Zoltán

Szóval nagyon hülye ez a kutya, ez Rantanplan! Ezt tudtuk eddig is, tehát nem okozott meglepetést, és vártuk is, hogy hülye lesz egy teljes róla szóló részben. Mondjuk az alapfelvetés úgy marhaság, ahogyan van: egy kutya örököl egy marha nagy vagyont, ugyan már, de még éppen belefér, ha egy kicsit…

Tovább

Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Teljesen véletlen volt a találkozás: persze, megint a FSZEK, s megint csak keresgélés valami után. Az van, hogy a hivatalos ünnepektől egy idő után csömört kap az ember. Olyan kis kötelező lesz, a kötelező pedig nem lehet érdekes és izgalmas. A rendszerváltás óta 1956 kötelező. Lózungokkal,…

Tovább

Risto Isomäki – Petri Tolppanen – Jussi Kaakinen: Elsodort világok

Merthogy minden könyvet, ami érdekel, megvenni lehetetlen, és főleg felesleges, mert kétszer ritkán olvasom el ugyanazt, ismét a FSZEK-ben kutakodtam a képregények között. Ezt találtam. Semmit nem tudtam róla, csak megtetszett. Nem lehengerlőn, csak jobb híján. Öko-thriller. Nem hangzik jól.…

Tovább

Terry Pratchett: Az Igazság

Korongvilág 25.

Megfigyeltem: egy Pratchett-könyv után kell pár hónap regenerálódási idő számomra, amíg a következőt kézbe tudom venni, és amikor kézbe vettem, kell minimum ötven oldal, hogy visszaszokjak a néha kicsit komplikált asszociációs elbeszélés technikájához. Ez utóbbit iparkodtam érthetőn fogalmazni, de…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 22. Irgum-Burgum nagy órája

Az Irgum-burgum sorozat befejező darabja, a következő kötetben a Digedagok már a Vadnyugaton kalandoznak majd. S ez, mármint, hogy ez az utolsó része Bendegúz lovag szerencsétlenkedéseinek valahogy túlságosan érződik is a könyvön. A kalandok nekem nagyon izzadtságszagúak voltak, olyan kis…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 21. Digedag megkerül

Ez még mindig az eddig Magyarországon nagyjából ismeretlen Irgum-burgum Bendegúz lovag története. Persze, még mindig a könyvtárból kiragadott rengeteg Mozaik-kötet egyike, de már a sor végéről. Digedag megkerül, mert évekre elszakadt a barátaitól. A kán udvarában lett főember, illetve ő manó (mi a…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 18. Pordoszelené szigetén

A FSZEK nem konzekvensen szerezte vagy kapta meg a magyarul reprintben megjelent Mozaikokat. Amikor megtaláltam, hoztam, amit találtam, de messze nem hiánytalan a sor. A harmadik kötet után a tizennyolcadik következett az olvasási sorrendben, ismét egy olyan történet-sorral, amiről még nem is…

Tovább

Hannes Hegen: Mozaik – Digedag – 3. A szép Fatima

Ez a Digedag-füzet már olyan történet, ami, tudomásom szerint, nem jelent meg eddig magyarul, csak ebben a változatban. A baj az, hogy sem az előzményei, sem az utózmányai nem állnak a rendelkezésemre, tehát ez az egész függ a levegőben. De mert Mozaik, csak azért is élveztem! S továbbra is az a…

Tovább

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál - Cs. Horváth Tibor: Piszkos Fred közbelép

A képregénynek abból a korszakából van ez a darab, amikor még a regény-en hangsúly volt. Cs. Horváth Tibor nem takarékoskodott a szavakkal. A Rejtő-Korcsmáros-Cs. Horváth hármas klasszikusokat alkotott. Illetve a Korcsmáros-Cs.Horváth duó klasszikusokból csinált újabb klasszikusokat. Ez esetben…

Tovább

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Az úgy volt, hogy Szerelmetesfeleségtársam barátnője (s ez által az enyém is, de nem úgy), Kata ott ült a még be nem lakott lakásunk szobájában a már belakott, új heverőnk sarkában, és nagyon lelkesen mesélte, hogy tizenhárom éves lányával gyakorlatilag egy-két nap alatt befaltak egy sorozatot, ami…

Tovább

Tóth Csaba: A sci-fi politológiája

Mert, ugye, mindenben annyi van, amennyit a szemünk belelát, amennyit a fülünk meghall, és amire agyunk asszociációkért felelős része képes. Ofi barátomtól tanultam, hogy nyugodtan szabadjára lehet engedni következtető-képességünket, és akkor még egy Tom és Jerry rajzfilm is filozófiai alkotás. (S…

Tovább

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

Ambrózy báró esetei I.

Böszörményi Gyula egyet jelent számomra a Gergő és álomfogók-kal. Előtte nem olvastam semmit tőle, utána a Gergő-könyveket, meg egy-két Gergő-következményt (de azokért már nem lelkesedtem). Aztán volt némi, igaz, csak internetes, írásbeli kapcsolatom Böszörményi Gyulával. Kedves, segítőkész…

Tovább

Philip K. Dick: Visszafelé világ

A Moly megértette velem, hogy átlagember vagyok. Az esetek többségében a véleményem megegyezik a nagy átlagéval.  Amikor ma hajnalban felébredtem, és a visszaalvás előtt végig olvastam PKD jelen történetét, az utolsó mondat után csak lestem ki a fejemből, hallgattam a hajnali Holt-Kőrös hangjait,…

Tovább

Erle Stanley Gardner: A meseszép csaló esete

Perry Mason 80.

Ahogy megtudtam a Moly-ról, ez E. S. Gardner nyolcvanadik Perry Mason története, s ahogy megtudtam a moly-hu-n, kitől mástól, pwz-től, ez volt az egyik utolsó története. Nyolcvan könyv, a mindenit neki, nem is tudtam…! Gardner volt azon kevés krimiírók egyike, akitől, mint tudjuk egy előző…

Tovább

Kolozs Pál: Utazás Detektíviába

Jó tudom, ismétlem önmagamat! Mert nem egyszer írtam már, hogy bajban vagyok egy adott könyv értékelésével. De most is bajban vagyok. Kolozs Pál könyvét nem tudtam ugyanis letenni, de voltak oldalak, amiket simán és minden lelkiismeret-furdalás nélkül átlapoztam, s miután elolvastam, mégis az volt…

Tovább
süti beállítások módosítása