Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA

Stephen King: Bilincsben

2018. augusztus 28. - Mohácsi Zoltán

stephen_king_bilincsben.jpgMára már unalomig ismert urban-legenda, hogy mohapapa nem szereti Stephen King-et. Az is közismert, hogy valami pszichés vagy genetikus hibája miatt mégis, unos-untalan próbálkozik vele, inkább több mint kevesebb sikerrel, mert jobbára az derül ki, hogy SK mindent összevetve, annak ellenére, hogy tuti pszichiátriai eset, mégis csak jó író. Mohapapa erre azzal szokott önmagával szemben védekezni, hogy persze, SK írni tud, a hangulatteremtése zsírpöpec, de valahogy mindig elszúrja a sztorikat: logikai hibái vannak, vagy túlzásokba esik, vagy pusztán gusztustalan. Nos, Mohapapa boldog lehet: ez a könyv vacak.

Vacak, mert vérbeli SK: van ötlet, van hangulat, de az ötlethez képest marha hosszú, erőltetett és érdektelen. Viszont kellőn beteg, belátom.

Az ncore-on olvastam, hogy filmet csinálnak belőle. Volt egy trailer-e* is, amit a pc-n néztem meg, némafilmként, mert így költözés után sehol nem találom az 5.1-es hangrendszer nyüves kábelét, a laptopot meg nem volt kedvem emiatt bekapcsolni. Nos a trailer piszok jól sikerült! Kb. két-három percben elmondja a filmet. A film meg a könyvet. A baj az, hogy tényleg elmondja. Mert sokkal több a könyvben sincs. A trailer megnézése viszont akkora kíváncsiságot ébresztett bennem, hogy azonnal az ágy mögötti könyvespolc elé kuporodtam. Az alsó polcra tettem a SK könyveket, s tudtam, hogy a Bilincsben** ott van valahol. Ott volt.

Nos, az érdeklődésem úgy az egyszázötvenedik oldalig tartott. Addigra kiteljesedik mindaz, amit a fülszöveg és a trailer elmond. Illetve a trailer már sokkal előbb. Gondolta is Mohapapa, hogy mi a franc lesz akkor a maradék sok-sok oldalon? Hát az lett, amit Mohapapa valami marhára nem szeret: 1.) annak részletes taglalása, mit kezd az adott helyzettel a főhősnéni, hogyan küzd a tárgyakkal 2.) annak ugyanilyen aprólékos részletezésével, hogy mit kezd skizó agya szellemeivel, látomásival, álmaival 3.) annak ugyanilyen aprólékos fejtegetésével, mit kezd a múltjával, elfojtott történésekkel. 
Az 1. pont mindig fárasztott, egyedül Az öreg halász és a tenger esetében tudtam ezt elviselni. untatott mindig az ilyen egyszemélyes, legyőzöm a tárgyakat, környezetet történet. Nem volt az én könyvem sem a Robinson, sem A marsi, de nem szerettem Tom Hanks A számkivetett-jét sem. 
A 2. pontot mindig utáltam. Ez a Hugó, a víziló álombetétjénél tudatosult bennem: tök simán ötlet nélküli időhúzásnak éreztem. Nem volt semmi, ami előre vigye a történetet, hát utazzunk egy kis szürreálisat. Azóta nem tudom elviselni az ilyesmit. Nos, itt is simán ennek éreztem az egokkal való társalgást. S valahogy az ((SPOILER: apucival való marha beteg kapcsolat igen részletes taglalása is)) is ugyanebbe a kategóriába esett. 
A 3. pontból van egy tökéletes történet. A Hullámok hercege. Elég annyi.

Bár az utóbbinál egy vörös lámpa kezdett villódzni bennem: metafora, metafora. 
S akár. Mert van bilincs vasból, van bilincs szavakból, van bilincs közös titkokból, van bilincs rohadtságokból, a rohadtságokból eredő elfojtásokból, az ilyen-olyan pozíciókkal való visszaélésekből, meg bármiből. 
S akár. Mert bár látjuk, Jessie-vel együtt szenvedjük az F-17-es, férfi-rendőrbilincs viselésének minden kínját, fájdalmát, azért ott a kétség, hogy ki tudja, melyik a rosszabb, a fizikai vagy a lelki bilincs? Az a rosszabb, ami testileg torzít, ami a testi halált hozza, vagy az ami a lelket torzítja, öli meg?*** 
S akár, mert bár a könyv elsősorban Jessie háromszáz oldalas küzdelme a vasbilinccsel, közben azért húsz éves küzdelme a múltjával, ((SPOILER: apucival beteg viszonyulása által a túl korán megismert merev falosszal és a ruhát összekenő gecivel (amúgy SK módra)).

De van több baj. Egyfelől, ugye, hogy „bár a könyv elsősorban Jessie háromszáz oldalas küzdelme a vasbilinccsel”, van ((SPOILER: még több, mint nyolcvan a bilincs lekerülése után)), és ez nagyon nagy baj. Azért, mert egyfelől még az előzményen is unatkoztam, oly annyira, hogy volt, egyfajta gyorsolvasást gyakoroltam, anélkül, hogy tudnék villámolvasni. Másfelől azért baj, mert nyúlik a történet, mint a rétestészta, aztán ((SPOILER: SK kitalál egy dermesztően gusztustalan, tökéletesen aberrált, buzeráns, nekrofil, hullagyalázó, fazont, aztán megfelelteti Jessie szörnyű élményének, hogy csavarhasson egyet a történeten.)) Vagy több oldalra volt szerződése, és terjeszkedni kellett a sztorival, különben nincs lóvé. Vagy csak a szokásos: nem tud megállni, aztán persze, hogy megint túlzásba esik.

Szóval ez egy vacak könyv volt, jól megírva. Irány a Rukkola, kapja el, akinek kell, semmi keresni valója a polcomon! Elolvasni is kár volt.

SK nyilvánvalóvá tette: nem akar az írásaival semmi különöset elmondani, csak történeteket akar mesélni, kicsit borzongatni akar. Írni akar, hogy olvassák.

P.S.: A borító is xar. Én hasonfekvős, alvós csajost olvastam. Jessie soha nem aludt a hasán a könyvben. Pláne nem békésen. Mondjuk a másik két kiadás is brutál vacak. Mondom, hagyjuk!

P. S. 2.: Szerelmetesfeleségtársam megnézte, mit akarok olvasni. Végigfutatta a szemét a fülszövegen,és tömören ennyit mondott. 
– Ilyen zs-kategóriás szart fogsz olvasni? 
– Ez Stephen King! – védtem a könyvet. 
Pedig Szerelemetesfeleségtársamnak volt igaza.

* https://www.youtube.com/watch… 
** Azért azt soha nem fogom megérteni, hogy kiadók, forgalmazók milyen jogon változtatják meg művek, könyvek, filmek címeit? A Bilincsben eredeti címe: Gerald játéka. S EZ mennyivel okosabb, kifejezőbb, mint az átírt, barom cím! Különös tekintettel ara, hogy valamikor az ötvenes évek végén született egy A megbilincseltek című film, és a két cím nagyon összecseng, csak éppen semmi közük egymáshoz. Vö.: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-megbilincseltek-the-d… 
*** A bibliai válasz: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.” (Máté 10:28)

Magyar Könyvklub, Budapest, 1995, ISBN: 9635481314 · Fordította: Szántó Judit
2/5
(2017)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr2114208433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása