Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Szabó Magda: Az őz

2018. augusztus 15. - Mohácsi Zoltán

Szerelmetesfeleségtársam Szabó Magda-fan. Nem elvakültan, begőzölten, ezt az erről a könyvről írott értékelése is bizonyítja, de kedveli az írónő könyveit, stílusát. Bevallom, én annyira nem. De mert szerelmetesfeleségtársam ajánlotta (mondd, Te elolvasad már a Száz év magányt, hm?), hát elolvastam.…

Tovább

Arto Paasilinna: A nyúl éve

Pompás volt! Ezek a skandiávok tudnak valamit, és rohadtul elegük van a saját civilizációjukból. Mert a nyuszi-történet alapja egy az egyben visszaköszön Erlend Loe Doppler-éből Illetve egészen pontosan a Doppler ugyanaz a téma, mint ez, hiszen a nyuszi húsz évvel korábbi. Szóval a téma ugyanaz:…

Tovább

Forró Pál: Játék a havason

Központi Környvtár, díjelmeradás, berohanás, könyvkiárúsítás, 200 forint/db. Háromszor tettem vissza a kötetet. Nem az ára miatt, naná, hanem mert már nem férünk el otthon a könyvektől, és egyre erősebb bennem a zsigereimnek ellene mondó elhatározás, hogy csak olyan könyvet kellene megtartani, amit…

Tovább

Gárdonyi Géza: Ida regénye

Nem tudom, pontosan, hogyan és miért került a kezembe, pontosabban az e-könyv olvasómra Gárdonyinak ez a műve. Ha Gárdonyi, akkor Egri csillagok. Egy-két könyvét még meg tudtam volna említeni (ha belegondolok, ezzel együtt kettőt), de azokról (ezekről) sem tudtam semmit. Szóval egyfelől az Ida…

Tovább

Anna Gavalda: 35 kiló remény

Anna Gavalda tömör. Aki több könyvét olvasta, ezt megszokhatta. A tömörség, az eddigi tapasztalataim szerint, Gavalda javára szolgált.  Ez a könyve ifjúsági kisregény. Az ember belefog, és már be is fejezte. Vagyis a tömörség itt dupla célt szolgálhat. Na. SzolgálhatNA.  De nem szolgál. Az elején…

Tovább

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Ove egy kiállhatatlan, morgós, agresszív, erőszakos, empátiamentes megkeseredett, besavanyodott idősödő ember, akit jobb elkerülni, jobb nem a szeme elé kerülni, jobb nem vitába bocsátkozni vele. Jobb, ha nem egy helyen él vele az ember. Ove egy baromi idegesítő pasi, szinte autista mód rend- és…

Tovább

Aszlányi Károly: Hét pofon

Az a helyzet, hogy elfogult vagyok ezzel a történettel kapcsolatban. Főleg azért, mert apai nagypapámra emlékeztet, aki régi Fülesekből vágta ki nekem a képregényeket, és ragasztotta őket több spirálfüzetbe, hogy folyamatosan olvashatók legyenek. Ő szoktatott rá Zorád Ernőre is, együtt rötyögtünk a…

Tovább

Ondrej Štefánik: Ujjatlan város

Ondrej Štefanik, a tökéletes Vona Gábor alteregó* (vagy éppen Vona Gábor maga, csak nem akarta saját nevén kiadni?) írt egy könyvet. Laza, szabad szájú regényt Pozsony (és nem Bratislava) mai képéről. Nem mondom, hogy mindennapjairól, mert a regény minden, csak nem mindennapi. Aztán az egész mégis…

Tovább

Kurt Vonnegut: Mi szép, ha nem ez?

Hát, szóval, no, bizony, és akkor… Ez a könyv valami, valamiért, de annyira nem egyértelmű, hacsak az nem, hogy Vonnegut az Vonnegut, a neve pedig üzlet, így a halála után pedig még inkább.  Hogy hogyan és miért került bele az életműsorozatba, hacsak nem rókabőr végett, azt nem értem. Mert maga a…

Tovább

Martin Kukučín: Majd ha a bácsi meghal

A történetem ott kezdődött ezzel a pompás, eddig teljesen ismeretlen könyvvel és szerzővel, hogy Szerelmetesfeleségtársammal elmentünk bringázni, és szokásunk szerint útba ejtettünk néhány könyvmegállós szekrényt. A Pók utcaiban nyomta a kezembe ezt a párom.  – Nézd csak, ez olyan, amit te…

Tovább

Vaszary Gábor: A szőkékkel mindig baj van

Vaszary Gábor jó író. A harmincas-negyvenes években a könyveit vagy harminc nyelvre fordították le. A Monpti című regényéből Romy Schneider főszereplésével készült filmváltozat. Könnyed stílusa, humora, szerethető, jobbára bohém alakjai hamar elnyerik az olvasó kegyeit. Vaszary szórakoztató író,…

Tovább

Fekete István: Derengő hajnal

Fekete Istvánban nem csalódtam eddig. Nem vagyok elfogult rajongója, de ahogy ír, azzal számomra magyar íróknak abba a csoportjába tartozik, ahol Wass Albert, Nyírő József, Sütő András, Karácsony Benő vagy éppen Tersánszky Józsi Jenő is tartózkodik: a nyelvünk szépségeinek hódoló, azt regényeikben…

Tovább

Daniel Pennac: Nemkötelező olvasmány

Erre a könyvre rá nem akadtam volna, ha a nagyon hasonló párjánál a Moly-os csauperjel nem ajánlja; köszönet neki! A Nagyon Hasonló Párja humorosra veszi a figurát, pompásan indul, majd hihetetlenül ellaposodik. A jelen könyv lírikus: esszét olvasunk az olvasásról, annak tanításáról, az olvasás…

Tovább

Pierre Bayard: Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?

Az úgy volt, hogy amikor volt valahogy, akkor Óbudán cserepedtem* fel, s volt nekem egy barátom, akinek a becsületes neve, amit a lakótelepi keresztségben nyert Prof volt. Prof nem volt olvasott ember. Prof nem volt agyon művelt ember. Én tizennégy-tizenöt felé jártam, ő meg három évvel volt…

Tovább

Vámos Miklós: Utazások ​Erotikában (Ki a franc az a Goethe?)

Hm… Réges régen, egy messzi messzi időpontban vettem azt a könyvet szerelmetesfeleségtársamnak. A bejegyzés szerint, amit beleírtam, azért, mert egy könyvesboltban, valamikor 2008 táján, végigröhögtük az első két oldalt. Nos, a könyvet azóta sem nyitottuk ki, annak ellenére sem, hogy engem Vámos…

Tovább
süti beállítások módosítása