Újra és újra ismétlem magamat. Most éppen azt, hogy nehéz egy könyvről írni, ha ismerem a szerzőjét. Hát még akkor, ha nem csupán ismerem, hanem tisztelem és kedvelem is. Illetve még ebben az esetben sem lenne nehéz írni, ha az írás csupa hurráoptimista vonásokat emel ki a könyvből, vagy éppen…

Új sorozatot indítok a blogomon. Mert, ugye, alapvetőn ez egy olvasónaplós blog. Amiről most és eztán ebben a sorozatban írok, az nem szorosan véve olvasmányélmény, csak közvetve.  Ám a két napja, 2020 július 22-én színházban voltunk. Gyulán nyaralunk. Szerelmetesfeleségtársam mint családi…

Gőz Etelka Erzsébet nem ismert író. Talán azért nem ismert, mert el kell mondanom:Gőz Etelka Erzsébet NEM író. Annak ellenére nem, hogy írt egy könyvet. Na, jó, füzetet. A füzetben idézetek vannak, amik Gőz Etelka Erzsébetnek valamikor, úgy tizennyolc éves kora környékén fontosak voltak. Vagyis az…

Maupassant novelláival katonakoromban találkoztam először. A Helikon Kiadó gondozásában napvilágot látott Maupassant-sorozat egyik, az elbeszéléseit tartalmazó kötete került a kezembe. Kis kötet, bibliofil papíron. Semmit nem tudtam a szerzőről, csak annyit, hogy klasszikus, meg néhány könyvcím,…

Az újrahasznosított szellemi termékek korában élünk Csak nem ilyen csúnyán hívják, hanem remake-nek. Újracsinálásnak. Ezen a bejegyzésen egy kicsit tűnődtem. Mármint, azon, hogyan írjam meg. Ugyanis Bulgakov könyvéről, a Kutyaszív-ről már írtam értékelést. Akkoriban a kisregényből készült remek…

Ugyan elég régen olvasom a Dűne-sorozat harmadik részét, A Dűne gyermekei-t, és amíg nem végeztem vele, nem akartam másról írni, de néhány képregény közbe szólt. Ezek is olyan képregények, amelyek könyvként, önálló kiadványként nem léteznek, csak egykor a Füles című rejtvényújságban jelentek meg.…

Mire jó, többek között a moly.hu: amikor A négylábú tyúk című novella-válogatást elolvastam, akkor nézegettem utána, hogy a könyvecske szerzői közül kitől jelent meg magyarul még valami, s akkor bukkantam rá, az orosz könyv adatlapja alatti „hasonló könyvek” között Vincent Šikula nevére és először…

Most mondd, lehet egy ilyen fülszövegű könyvnek ellenállni? Még ha a borítóról ugyanez nem is mondható el, ugyebár? A cseh Josef Škvorecký híres-hírhedt regénye, a Gyávák ma már éppoly kultikus műnek számít a közép-kelet-európai irodalomban, mint Milan Kundera nem kevésbé híres Tréfá-ja. A…

Amint Mohácsi nagypapám által felfedeztem, hogy léteznek antikváriumok, van lehetőségem arra, hogy használt, régen kiadott könyveket vásároljak, szembesültem az Olcsó Könyvtár régi köteteivel, amelyek éppen a születési évemben váltottak magasságot, sorozat-megjelenést, és veszítették el a belső…

Vámos Miklós Legközelebb majd sikerül című könyvénél már írtam, utálom, ha eleszik a kenyeremet. Azt is írtam, hogy van egy elkezdett, de még (?) be nem fejezett (kis?)regény-kezdeményem a 2013-ban meghalt barátomról, Pipiről. Regény, mondom, mert nem teljesen valósághű, Pipi csak mintaalak benne.…

SZERELEM. Minden benne van a szóban: az élet teljes értelme és minden értelmetlensége. Felemel, megvált, változtat, célt ad és mélybe lök, eltipor, megaláz és kisemmiz. Van-e okos és bölcs szerelem, van-e, amelyik egy életen át tart? Tapasztalata válogatja. Gárdonyi nem optimista. De nem is…

TISZTELT GION ÚR, KEDVES NÁNDOR! Manapság valamiért divatos levelet írni olyan művészeknek, akik már nincsen az élők sorában. Többen, többfelé élnek ezzel az eszközzel. Például Sal Endre, a Facebook-os Újságmúzeum szerzője is megtette nem egy alkalommal. Akkor is, amikor nem ismerte személyesen a…

Mert kötelességtudó vagyok, még ez a legényke regénykét is a Napkút Kiadótól/nak/által bevállalt olvasás/írás feladat/élvezet részeként vettem kézbe. Optimalizálom a mondanivalómat: Novics János művei is része volt azon hasra ütéssel választott könyvek pakkjának, amit a hét elején a kiadótól kaptam,…

Borcsa Imola elsőkönyves író. A könyvét a Napkút Kiadó adta ki, és azok közé a  kötetek közé került, amiket találomra választottam (egy kivételével) a kiadó újdonságai közül, hogy írjak róluk. Sem a szerzőről, sem a kötetéről nem tudtam semmit, mondhatnók abszolút szűz voltam belőle. Van az úgy,…

Az úgy kezdődött, hogy Kása úr, az elsőkönyves szerző megkeresett, írnék-e a vadonatúj sci-fijéről egy blogbejegyzést? Ha igen, a kiadó küldi a könyvet. Igent mondtam, küldte. Én meg a kiadónak a linket, mintegy köszönetképpen. Pár nap múlva jött egy levél tőlük, hogy ha lenne kedvem írni az…