Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,Mint egymástól itt a földi szivek!A Sziriusz van tőlem távolabbVagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig!Küldözzük a szem csüggedt sugarát,S köztünk a roppant, jeges űr…

ÁLLJ! Mielőtt bármit csinálnál, olvasd el újra a szerző nevét, és ha nem vagy azerbajdzsáni, akkor próbáld meg gyorsan kimondani!  A sikerrel járók között még kér azerbajdzsáni irodalmár nevét sorsoljuk ki. Mit szólnál mondjuk Mirza Feteli Ahundzadze, de főleg Celil Memmedquluzade nevéhez? S merd…

A Napkút Kiadóval való együttműködésem (ami szerintem nekem előnyösebb mint nekik) azzal is jár, hogy bizonyos értelemben orosz rulettet játszom a kiadványaikkal. Bár szavam nem lehet: amikor választok a kínálatukból, van arra lehetőségem a weboldalon, hogy beleolvassak a kötetekbe. Ezzel együtt a…

  Az irodalom klasszikusai képregényben 7.   Azzal együtt, hogy mindig azt mondom, szerencsém volt a kötelező olvasmányokkal, mert átlagosan egy évvel korábban olvastam őket, mielőtt kötelezők lettek, jó pár dologgal könyvvel, szerzővel mégsem volt szerencsém. Éppen azért, mert megbecsültek…

  Kezdjük az alapokkal!     Gion Nándor jó író, érdekesen, izgalmasan, szépen ír   Jó pár hónapja Göbölyös N. László azt írta nekem a pompás Yes-monográfiát író Vasváry-Tóth Tiborról, hogy amit ő nem tud a Yes együttesről, az nem is történt meg. Egy alkotóról tudni valamit, pláne sokat tudni,…

Čapek semmiképpen sem a kedvenc íróm. Ezt máshol már kifejtettem. Mindig nagy elánnal fogok bele a könyvibe, de olyan ötvenszázalékos hatékonysággal nyűgöznek le, vagy hagynak teljesen hidegen. Mar a legelső találkozásom is ilyen vegyes volt vele. Ami, mintegy természetesen képregény volt, a Zorád…

  Az irodalom klasszikusai képregényben 5.   – Kedvesem, te tudod, mi volt Stendhal keresztneve? – zavartam meg az imént Szerelmetesfeleségtársamat virtuális asszisztensi munkájában. Kicsit révetegen nézett fel rám az ablak melletti fotelből. – Fogalmam nincsen. Pedig még kötelező is volt. De én…

  Az irodalom klasszikusai képregényben 8.   Ha hősös, kardozós, lovaglós, kibabrálós, barátságról szóló, akkor A három testőr. Már fogalmam sincsen, melyik filmváltozatot láttam először... No, megnéztem, tulajdonképpen hány filmváltozata is volt a regénynek. Nem számoltam meg, de volt egy…

Most is egy visszatérő refrén következik: ez az értékelés soha, vagy legalábbis nagyon kis eséllyel születik meg, ha nincs a véletlen játéka, egy elsőkönyves szerző, aki elküldte nekem a könyvet, lennék-e olyan merész, hogy írok róla, itt a blogon, ha én nem küldöm el az írásom linkjét a könyvét…

Hű, barátom, mondhatom, itt most nagyon sok minden van! Kezdjük hát azzal, amiről én úgy döntöttem, hogy az eleje!  Tizenhét évig adventista voltam. A családom nem volt hívő család, templomba sem járt senki a tagjai közül. Többször meséltem már, a Gőz dédimama oktatott a hitre, Isten szeretetére,…

TUDOD, MI AZ A SPIROGRÁF? Gyerekkoromban nagyon szerettem, bár nekem nem volt soha, csak a napköziben a közös polcon volt belőle egy némileg hiányos csomag. Nem egy hasznos szerkezet, legalábbis én nem ismerem semmi különösebb hasznát, de az esztétika nem mindig pragmatikus. A spirográffal rajzolni…

Persze, hogy Zorád Ernő rajzolta azt a képregényt! A rajzokat szerettem, a történetet soha: ilyen képtelenséget, hogy a szalamandrák ellen kelljen küzdeniük az embereknek, azok meg okosak, meg beszélnek, meg hasonló marhaságok... De ahogy a rajzok bennem maradtak, úgy valahogy bennem maradt az…

Jómúltkor, van már vagy négy-öt éve, a hárommal ezelőtti munkahelyem kollégáival a nógrádi Pusztaberkin töltöttünk egy hosszú hétvégét. Fefi becenevű cimborával és Szerelmetesfeleségtársammal elugrottunk a Balassagyarmati Tesco-ba. Fefinek az jutott eszébe, ha már itt vagyunk, guruljunk már át egy…

Persze, megint a Könyvmegállók, ezúttal a Pethe téren. Ilyesmik máshonnan nem jönnének hozzám. De ez nagyon jönni akart, hiába tettem vissza kétszer. Sőt, mi több, olvastatni is akarta magát, holott ennek azért nem sűrűn engedek, nem hagyom, hogy a könyvek erőszakosak legyenek, inkább a…

Még néha nem bírok magammal, és rá-rákattanok egy számomra érdekesebb téma, hír kommentjeire, de mindig súlyosan megbánom. Több indok között ezért iparkodom a Facebook-ot is csak nagyon csínján használni. Egyszerűen fel nem foghatom azt az elképesztő agressziót, kőbiztos öntudásból fakadó lenézést,…