A Digedag-sorozatról. Abszolút retró-feelinget hozott ez a kötet, de most komolyan! Ebből a könyvből minden füzet a birtokomban van, alaposan ismertem az összes kockáját, Coffins elmúlását, a kincs megszerzését, a kínai negyed kalandjait, Doc és Jack aljas bénázását. Valamit nagyon tudott ez a…

A Digedag-sorozatról. Erről a kötetről Ez valahogy nagyon élvezetes volt! Egyfelől a döntő része ismeretlen volt számomra, másfelől nagyon szórakoztatott, harmadfelől azért volt benne ismerős füzet is, de a környezetét, előzményét eleddig nem ismertem. Viszont az a böhöm tolték szobor már…

A Digedag-sorozatról. Ebben a könyvben volt az a füzet, Az Ég Királynője, ami gyerekkoromban erős marokkal ragadta meg a fantáziámat. Azok a régi, gyerekkori érzések, hű-k, meg ha-k a képeket látva, nézve azonnal visszatértek. S itt volt még A nagy üveggyöngy üzlet, ami hasonló hatással volt rám…

Digedagékról. Ebben a könyvben van az a két füzet, amit először kaptam papától. Vszont mivel ismert képekről van szó, itt nagyon feltűnő volt, hogy vagy az eredeti képek feldolgozása, vagy a nyomdai kivitelezés, de valamelyik nem sikerült. A könyv egészét nézve és a digitalizálásra gyanakszom, mert…

A Digedag sorozat egészéről itt olvashatsz. Ebből a kötetből semmi nem volt/nincs meg eredeti kiadásában, vagyis az egész újdonság volt számomra. Nem tudom, hogy a fordító vagy a szerző, Hannes Hagen hibája, a rengeteg grafikai poén mellett itt tűnt csak fel nyelvi lelemény is, amitől szakadtam*.…

Mivel azért, be kell látnunk, itt egy gyermekeknek szóló képregény-szappanoperáról van szó, nehéz minden részhez külön értékelést írni. Így ezentúl belinkelem majd az egészről szóló értékelésemet. Meg ha van külön véleményem, azt persze leírom. A Digedag-sorozatról itt olvashatsz. Erről a…

A sorozatról magáról ezt írtam, így most csak egyből bele a közepébe nekije! Ebben a kötetben csupa olyan füzettel találkoztam, amivel a saját mátrixomban még soha, ezért nagy élmény volt. Mondjuk a címét nem értem, mert egy fia kalóz elő nem fordult benne… Nem tudom, a német eredetiben is ez…

Akkor még a nyóckerben laktunk, a Szerdahelyi utcában, a Mátyás tér mellett. Nem ház volt az, csak egy udvar, ahol kis kulipintyókat húztak fel a lakóknak. Az egyenetlen, durván összedobált macskakövek az udvaron csuda izgalmasan vezették ki a lejtős udvar vizét az utcára, bár csöppnyi kis kertünk…

Facebook-os képregény-oldalon olvastam, hogy megjelent végre ez a képregény. Mármint nem nekem végre, hanem annak, aki a hírt írta. Mert ő ismerte eredetiben, ahogy én még csak nem is hallottam róla. De a beharangozása csábítóvá tette. Annak ellenére, hogy nem annyira bírom az emberként beszélő,…

Ezzel a Klasszikusok képregényben -sorozattal általában az a bajom, mint például Fazekas Attila rajzaival: többségében nagyon jók a rajzok, pazar a színezés. de általában van valami esetlegesség a mozdulatokban, gesztusokban, arcmimikákban. Nos, ebben a füzetben is ez a helyzet. Viszont szerencsére…

Na jó, egyre jobban bírom ezt a pokolcsávót. Bár a háromból ez volt a legkevésbé tetsző rész. Novellák, képben. Néha nem értettem, mitől megy a villamos.* A grafika a megszokott, sok sötéttel, élénk tónusokkal. A vicc az, hogy nagyon sok véleményem már nincsen erről. Valahogy itt felerősödött bennem…

No, két dolgot azonnal világossá kell tennem! Egy: Se világnézetileg, se esztétikailag nem tudok azonosulni ezzel a képregénnyel, se képi világában, se mondanivalójában. A pokol szülötte lesz a jó képviselője ezen a Földön, továbbra is indokok és okok nélkül. Ezúttal egy vámpírt győz le, aki a még…

Ókori panelsztori, a 'la Asterix, avagy hogyan nem sikerül asszimiláció kísérletével bevenni az utolsó kis gall falut a rómaiaknak? Mint alcím. Avagy toljuk be az összvilági, domináns kultúrát a kis, elszigetelt, nemzeti kultúrába, és a plebsz úgy zabálja majd, mint a cukrot. Különösen, ha…

Asterix az Asterix. A minőség szavatolt, garantált, biztos. De vannak füzetek, amik egyenlőbbek az egyenlők között. Ez az ó-svájci sztori is ilyen. Szüntelenül vigyorogva olvastam, hiszen már az alapfelvetés (a drudia gyógyító-kötelessége olyan mértékű, hogy egy rómait sem hagy elpusztulni), is…

Szeretem a képregényeket. A magyar képregényeket különösen. Teljesen azonosulni tudtam a Bán Mór előszavában megfogalmazottakkal: gyerek koromban remegve vártam a Füles újság heti megjelenését. A Bajcsi-Zsilinszky körút elején volt egy kis bolt, ahol egy nappal előbb meg lehetett venni az újságot,…