Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Mike Mignola – John Byrne: Hellboy – A pusztítás magja

Hellboy 1.

2018. augusztus 17. - Mohácsi Zoltán

Hellboy. A pokolfiú pokolfajzat, aki jó, parafenomén Philip Marlowe Columbo, magányos, piros pasas, lefűrészelt szarvakkal, vagy fejébe nőtt motoros szemüveggel, valami zagyva identitással és minden bizonnyal frusztrált gyerekkorral. A képregény már többször a kezembe akadt a központi könyvtárban.…

Tovább

Somogyi György – Dobó István – Tebeli Szabolcs: Kittenberger – Fabriqué en Belgique

Az a helyzet, hogy én vagyok az a kőkori fazon, akinek a képregény, egy-két kivételtől eltekintve (például: Watchman , Kóbor lovag , Frank Miller cuccai, a Setét torony, 300) a Fülesben megjelent képkockákat, az Asterix és a Lucky Luke füzeteket jelenti. Ráadásul valahogy abban is konzervatív…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 27. Calamity Jane

Amikor megjelenik egy új Lucky Luke-füzet, mindig azonnal lecsapok rá. Nem vagyok képregény-fan, de van egy-kettő, amit nagyon szeretek: Zorád Ernő, Kocsmáros Pál dolgai, A Watchmen, nagyon tetszett a Setét torony-sorozat, a Mozaik és persze az Asterix- történetek. (A fiam most nyáron költözött el:…

Tovább

Jean Leturgie – Yann – Morris: Lucky Luke – Klondike

Lucky Luke 26.

No, túl sok okosságot nem nagyon lehet ezekhez a füzetekhez írni, legalábbis én nem nagyon tudok. De az meglepett, hogy miközben Morris csak rajzol rendületlenül, a történetek írói ebben az esetben annyira hozták az eredeti Luke-szellemiséget, hogy tulajdonképpen túl is szárnyalták azt. Nagyon…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 25. A zöldfülű

Újra egy Morris-Goscinny Lucky Luke. A javából. Nagyon jót szórakoztam rajta, szerintem az egyik legjobb füzetük. Eredetileg 1968-ban jelent meg. Terence Hill 1972-ben forgatta a Vigyázat, Vadnyugat-ot. Ebből talán egyértelmű, hogy az ötletet ki vette kitől. Mert a téma több, mint meglepően…

Tovább

Nemere István – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila: A Triton-gyilkosságok

Kamaszkorom delén túl nagyon szerettem Nemere könyveit, főleg a sci-fi-ket. Aztán egy szép napon az összes eltűnt a polcomról. Apu kölcsönadta egy munkatársának. A megkérdezésem nélkül. Aztán meghalt. Soha nem tudtam ki volt az a munkatárs, aki Apu alattomos halála révén megnyert magának egy polcnyi…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 24. A Daltonok szabadlábon

Próbálkozom, finomítom, csiszolgatom, ízlelgetem, de egyszerűen nem tudom megfogalmazni, miért jobb azonnal észrevehetőn az eredeti Goscinny-Morris páros képregénye, mint a hivatalos epigonoké. Nem tudom megfogalmazni. De azonnal észrevehető, ha ők készítették a füzetet.  Nem annyira a sztori, mert…

Tovább

Zórád Ernő: Könyves király

Szeretem, mert Zorád Ernő. Ezzel nagyjából mindent elmondtam. De nem ám: az kimaradt, hogy a történet, logikusan, a magyar történelemről szól. Egy rövidke szakaszáról. S voltaképpen nem is annyira Könyves Kálmán, a művelt, olvasott, értelmes, de testileg nyomorék (ez még polkorrekt szó) a…

Tovább

Karl May – Cs. Horváth Tibor – Zórád Ernő: Winnetou

Winnetou és Zorád Ernő, mi kell több?  A képregény életre keltette az első alkalmat, amikor tizenkevés évesen Abádszalókon, dédszülőknél nyaralva a tisztaszobában délig olvastam Old Shatterhand vadnyugativá válásának történetét. Az a medvés jelenet, azt a kutyafáját! Dédi meg már dühös volt, hogy…

Tovább

Mark Twain – Cs. Horváth Tibor – Dargay Attila: Huckleberry Finn kalandjai

A Tom Sawyer kalandjai-t kötelező szeretni, és nem is lehet nem ezt tenni: kiskamaszokról szól, humorosan, izgalmasan, szerelemmel, kincskereséssel, gyilkossággal, és feledhető-e a fejünk fölött kötélen forgatott döglött macska, mint munka-megváltó cserealap?  A Huckleberry Finn-t viszont már…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 23. Az éneklő drót

Ahogy a fülszöveg mondja, az utolsó olyan epizód, amit Goscinny és Morris együtt készített. Az utóbbi időben több olyan füzet jelent meg, amihez egyiküknek sincs köze. Nem voltak rosszak, értékeltem őket. De valami hiányzott belőlük, hogy hatalmas cöcenés legyen a végeredmény. Nem tudtam igazán…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 22. Szögesdrót a prérin

Biztosan velem van a baj: az előző kötetnél nyavalyogtam, hogy nem az eredeti szerzők, és jó-jó, de azért nem az igazi.  Erre kapok eredeti szerzőpárost, s mégis azt mondom, hogy jó-jó, de nem az igazi. Mintha azért született volna meg, mert kellett egy következő füzet. Olyan, mint a borítója,…

Tovább

Jules Verne – Korcsmáros Pál: Sándor Mátyás

 Az irodalom klasszikusai képregényben 9.   Már megint egy klasszikusból lett képregény adaptáció! (Adoptáció?) Biza', és milyen kis nagyon jó! A történetről: Utána néztem, mert kiváncsi lettem. Jules Verne 1885-ben írta a Sándor Mátyás-t. Ebben az esetben bizony az a nagy helyzet, hogy volt…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre – Ervin Cooper – Sajdik Ferenc: Eltűnt világ / Timothy és a robot

Nem tudom, miért nem igazán… Hm… Nem tudja valaki, véletlenül?  Mert Sebők Imre, az Sebők Imre, persze. Adva van az ő kicsit sötét, kicsit depresszív képi világa, ami mindig is hajlott valamiféle pesszimizmusra, miközben az összhatás mégis mindig tökéletesen aláfestette a szöveg mondanivalóját.…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 14. Asterix Hispániában

ELSŐ OLVASÁSAsterix-fanok, kövezzetek meg: a hispán kiscsákó figurája zseniális benne („Olé!”), akármennyire is akarna már egy marha nagy fülest adni neki az emberfia (s én dolgozom* gyermekvédelemben, nahát!), s drukkol neki, hogy egyszer felejtsen már el végleg levegőt venni, s azért hahahehe,…

Tovább
süti beállítások módosítása