A Harmadik Szem ez esetben nem valakinek a valós szemét, látását jelenti, a szemgolyójával, hanem az az indiai poris pötty a homlok közepin, amivel, ugyebár, a transzcendenst láthatjuk, ha van nekünk olyan. A könyv címe szerint a szerzőnek van. Aztán,nézd csak, milyen érdekes az alcím: Koppány evangéluima. Tökéletes példája a csizma az asztalon dolognak. Koppány nem volt keresztény, nem volt zsidó, hogyan lehet evangéliuma? Ráadásul pogány evangélium lenne? De ha pogány, akkor nincsen benne Jézus... No, ki kell nyitni a könyvet, a csudát akar ez a Bakos!
S lám, ismét egy könyv, ami állít egy csomó mindent, megdöbbentőt, érdekeset, meg érdektelent is, lehet utánanézni a tenger adatnak (mert ő maga annyira nem adatol). Lehet vele vitatkozni is, vastagon. Valószínűleg nagyon sokaknál kivágná a biztosítékot, ha olvasnák (kicsit nálam is), de a kérdések és az érvek, amiket felsorakoztat, azért fajsúlyosak. Csak éppen a zsidó-keresztény kultúrkörben, hogyan is mondjam, hm, szokatlanok.
Amikor Badiny Jós Ferenc Pártus hercegé-ben , talán 1993-ban először találkoztam Jézus nem zsidó voltával, az egészet úgy tartottam hülyeségnek, ahogy van. Igaz, akkor ezerrel egy keresztény közösség berkein belülről olvastam, működött bennem a „belső elhárítás”. Azóta több könyvben találkoztam a gondolattal, ráadásul némely ószövetségi történések szöget is ütöttek a fejembe, és nem találtam meg a megfelelő feloldásukat. S az eddigi standard keresztény válaszok, hogy is mondjam, súlytalanok lettek. Az érvek meg súlyosabbak. S ezeket az érveket Bakos Attila részletesebben, de legalábbis szenvedélymentesebben fejti ki, mint Badiny-Jós.
A mai zsidóság nem sémi, hanem kazár szárazásáról szóló fejezet pedig nagyon ütős! Erről Arthur Koestlernek is volt mondanivalója, A tizenharmadik törzs című könyvében.
Bakos könyvében, ahogy mondtam, volt,amit csak simán átlapoztam. Ilyen volt, amikor a jézusi tanítások indiai gyökereiről magyarázott.. Én meg egyszerűen nem értettem,most miről beszél?. Bár ha visszagondolok, a kereszténység komplexitása kezdetben hasonló falakat emelt bennem: túl sok mindent, egy teljes rendszert kellett befogadnom.
Amikor arról olvastam a könyvben, hogy voltaképpen az ÓSz-i ilyen-olyan történések, pl. az özönvíz sztorija jóval az ÓSz megírása előtt előtt létezett sumér iratokban, a Gilgames eposzban, le kellett tennem egy kicsit a könyvet, s csak néztem magam elé. Pedig ezzel sincsen semmi baj, ha átgondolom, nem dehonesztáló a Bibliára nézve.
S némi fényt kapott a könyv által az is, miért az a sorsa Magyarországnak, ami, anélkül, hogy turbó-magyarkodni akarnék. Mintha bizonyos mozaikok a helyükre kerülnének.
Bakos Attila a Narada Védikus Akadémia alapítója. Az akadémia oldala ezt írja róla: író, filozófus, a jóga tudomány és vedánta mestere, a védikus kultúra magyarországi megalapozója. A könyveit ennek szellemében vegyük a kezünkbe.
3,5/5
(2012)
