Tétova vagyok… 

A hetedik fiú második részében valójában nem Alvin története folytatódik, hanem a valós történelmi személy Tecumseh és testvére, a szintén valóban létező indián próféta, Tenskwatawa történetéről szól. (Tecumseh nevéről nekem óhatatlanul és kikerülhetetlenül Gojko Mitič ugrik be, amint a film utolsó, kimerevített képkockáján a tábornoki egyenruhába öltözött [nem antagonisztikus a tábornok-indián, több ábrázoláson is így festik le Tecumseh-et) indián vezért a csata hevében lelövik. Csak ott nem támad föl, ahogyan itt, a regényben, mert pechére, a valóságban nem volt ott Alvin.

Megy ez a regény, kérem szépen, de többször olyan érzésem volt, hogy több benne a mese-elem, mint a fantasy, pedig, ugye, alapvetően az utóbbit és nem az előbbit olvassuk. Általában a mese-elemek dominanciájánál kalandoztam el. Nem mondom, szép voltpéldául a Nyolcdomb allegóriája (fehér és indián csak együtt tudják megmászni, és csak együtt tudnak lejönni óla), nem volt rossz a hurrikán jelenet sem, de valahogy a hasonló momentumok miatt (pl. a szövőszékes) mondom, el-elkalandoztam..

Ráadásul a bevezető kb. hetven oldalon Alvin meg sem jelenik, csupán két sóni tesó előéletével ismerkedhetünk, meg persze Harrisonnal és gonosz cimbora cimborájával, akit OSC is hamar megun. Untam, na. S egész végig maradt bennem valami távolságtartás, s maradt az udvarias, de nem tettetett figyelem. Mert persze, van mondanivalója a fehér-indián ellentétnek, jelent valamit, hogy végre nem csupán a szegény indián-másságot köll sajnálni (Tecumseh nem hallgat a bölcs, vértelen megoldást javasoló tesóra, lila a feje a legyilkolt sok ezer miatt, s ezért ő is vágóhídra visz ugyanennyit, azt a dicsőséget nyerve, hogy egyszer az életben összehozta a széthúzó törzseket. Ha sokra nem is ment vele, maximum a tudatra, hogy a nagyon akarják, lám képesek rá, csak éppen nagypolitikai értelme nincsen. Fájdalmas pech. 

És lehet utálni a vérgőzös fehér embert is, de annyira nem ott van, ugyebár, az idősebb Alvin is, akit pedig alapból komálunk. 

Szóval ember itt mindenki, jellemek is vannak, cselekmény is, fordulatok is, s marad a jól megálmodott világ. Csak mondom, voltaképpen mindegy, hogy olvastam-e ezt a könyvet, vagy sem.

Ja, és emlékeim szerint a keresztény vallás képviselői az első részben bebigottoltak, és összefogtak a mágiások ellen, nem? Itt meg…

Az érdekes az, hogy OSC mégsem sikerült kiábrándítani a sorozatból, azért is, még mindig kíváncsi vagyok Alvin istenné válására (mert ha ez így megy tovább…)!

3/5

(2015)