Oriana Fallaci haragszik az iszlámra. Nem zsigerből, de nagyon mélyen, felháborodva és érvekkel, indokokkal alaposan, súlyosan megtámogatva. Ezért három könyvet is írt arról, hogy az iszlám módszeresen, következetesen birtokba fogja venni Európát. Európát, amelynek egyszerűen nem működnek az önvédelmi reflexei, amely önként tartja oda a nyakát a marcangolásra, és borítja a pénztárcáját a NEM politikai, NEM háborús, hanem gazdasági menekültek millióinak az ölébe. Fallaci első könyve hihetetlenül ütős, logikus, érdekes, informatív. A második és ez, a harmadik már nem annyira. Mintegy amolyan maradék. Nem tesznek hozzá különösebben semmit az első kötethez, bár kétségtelen, hogy így is nagy érdeklődéssel olvastam.
Azaz, mégis. A könyv első fele egy öninterjú. Nagyjából az olasz politikai helyzetről. Annyira nem csigázott fel. Különösen, hogy azért a kétezres évek elejének Olaszországára kaphatunk rálátást. Ami a gyorsan pörgő világpolitikai eseményekben már félmúlt, és bizonyos értelemben érdektelen. Legalábbis innen, Magyarországról, a szobánkból. Idáig: pont, ennyi. Ámde Fallaci folytatja. A folytatás címe: Apokalipszis. És ebben az apokalipszis-vázlatban* említi meg a nagy diktatúrák kialakulásának pszichológiáját, törvényszerűségeit. Elsősorban azt, hogy nem pusztán a diktatórikus eszmék kiagyalói, alkalmazói felelősek az erőszak mindent elsöprő elterjedéséért, hanem azok a tétova, bizonytalan, döntésképtelen erők is, amelyeknek a hatalma meg lenne az eszmék, szervezetek megfékezésére, de félreértett politikai értelmezésből, kifacsart filozófiai, etikai álláspontjuk, félreértett rugalmasságuk, rossz helyzetelemző képességük miatt nem tesznek semmit. Fallaci azt mondja, bizonyos történelmi időben igenis, lett volna lehetőség mind a fasizmus, mind a kommunizmus megállítására. De vagy akarat nem volt rá, vagy háttérérdekekből nem tették vagy csak egyszerűen elszalasztották azt a lehetőséget, ami több százmillió ember halálát akadályozhatta volna meg. S Fallaci azt mondja, Európa most (értsd: a kétezres évek elején) ismét döntés előtt áll, de szemmel láthatón, a hírekben nap, mint nap olvashatón megbukott. És ennek hihetetlenül súlyos következményei lesznek.
Ákos szavai jutottak eszembe: Aki megöl, azt is ölelnéd.
S vajon mit mondana ma Fallaci, ha látná, mi zajlik Európában? S érdekelne-e bárkit, hogy mit mond Fallaci? Hogy mit mond a józan ész?
* Ateistaként is hivatkozik a bibliai János apostol apokalipszisére, a Jelenések könyvére. Aminek sokféle magyarázata létezik (pl. egy nagyon érthető, okos a kínálatból: Jézus Krisztus apokalipszise), de azért mindegyik az evangéliumra, a jó hírre, a megváltásra , az üdvösségre fut ki; nos Fallaci megáll a világégésnél.
