Nem kapok érte semmit, de mert nagyon korrekt a Pestikönyv, elmondom:
ha rendelsz valamit tőlük, csak írni kell nekik egy e-mailt, ők pedig ingyen és bérmentve elküldik neked postán, amit rendeltél.
(https://www.luckyluke.hu ; lucky.luke.hu@gmail.com)

Szerencsére, hála neki a Pestiköny kiadó töretlenül, rendre megjelenteti a Lucky Luke-füzeteket. Ugyan az eredeti megjelenéshez képest esetleges sorrendben. De mert a történeteket mindössze a főszereplő, a Dalton-tesók és a ostoba kutya, Rantanplan személye köti össze (mármint a földrajztól és a történelmi kortól eltekintve), így voltaképpen semmi jelentősége nincsen a dolognak.

A megjelenés eredeti sorrendje voltaképpen csak az alkotók változását rejti magában, a történetetek kronológiája szempontjából az olvasó szempontjából teljesen mindegy, éppen melyik füzetet olvassa. Különös tekintettel arra, hogy egy-egy lapszámban egy-egy teljes történetet kapunk kézbe. 

A mostani történetet az eredeti rajzoló, Morris mellet Xavier Fauché és Jean Léturgie jegyzi. A  grafikussal kiegészült trió összesen hat Lucky Luke sztorin dolgozott együtt. Hangsúlyos az együtt, mert mindkettejükkel volt külön-külön is Lucky Luke füzet, igaz, csak egy-egy darab. (Lucky Luke-központú bibliográfia a bejegyzés végén!)

XAVIER FAUCHÉ 1946-ban született, és amikor éppen nem Lucky Luke képregényt írt, akkor író, televíziós forgatókönyvíró, rádiós szerkesztő. JEAN LÉTURGIÉ majdnem ugyanaz mint fent, csak ő 1947-ben született, a rádió nála kimaradt, viszont sokkal több mindent publikált.

A Lucky Luke-füzetekre, legalábbis jó néhányra jellemző, hogy a történet így-úgy a valóságban gyökerezik. Bár a főszereplő személye nem, de például a Dalton-tesók valóban léteztek. Mint ahogyan még sok füzet főszereplője vagy eseménye. Csak azért sem sorolom most fel, melyek! A Pony Express története is a valóságra épített. (Ahogyan egy másik francia képregény, az apacs fiúról szóló Okada magyarul elsőként a színes Pajtás újság hátlapján megjelent története is. Én akkor hallottam a Pony Express-ről első ízben.)

A Pony Express Amerika keleti és nyugati partja közötti lovasfutár-szolgálat volt. Ez a Lucky Luke-történet a szolgálat indulásáról szól. Az Express megszületése nem mindenkinek volt ínyére, több ellenlábasai is volt, de szokatlan módon ebben a történetben ezek nem a Dalton fivérek, hanem marcona vasutasok. 

Jelen esetben természetesen Luke a futár, s mint tudjuk, Luke megállíthatatlan és legyőzhetetlen. Elsősorban nekiáll megszervezni a Pony Express rendszerét: keresi és kiképzi a megfelelő embereket, akik kitartók, jó lovasok, magukénak tekintik a feladatot. Másodsorban ő maga is kiveszi a részét a feladatból. Olyannyira, hogy az első próbaúton ő maga is hadrendbe áll. Hogy mennyire, azt még nem tudja...

A kormány ötvenezer dollár jutalmat ajánl fel annak, aki a kaliforniai Sacramentból tíz nap alatt eljuttatja a küldeményeket a missouri állambeli Saint Josephbe. Az újságban megjelent hirdetés azzal zárul, hogy amennyiben nem akad jelentkező, az összeg a Pacific Railway vasúttársaságot illeti. Érthető, miért a vasutasok az ellenlábasok?

S hogy miért van szükség minderre? Ezért:

Mondjuk ez a tréfás képsor az, ami miatt nem értek semmit: a Pony Express aztán nem tojásokat és egyéb küldeményeket, hanem kizárólag leveleket kézbesített. Nem csomagszolgálat volt tehát, hanem levélküldeményes.

Minderről hall egy nagyon amerikai mosolyú üzletember, W. H. Russel, aki 1960. júnus 3-ára tűzi ki a Pony Express indulását.

S akkor ebben a szellemben veselkedik neki a maga feladatának, Russel és Luke a szervezésnek, a Pacific a megakadályozásnak.

Ezen a képsoron csuda jót mosolyogtam. Luke nem csupán az árnyékánál gyorsabb, hanem a coltja lőszereinél is.

S akkor persze ebben a szellemben mindvégig. S mire a végére jutunk, kiderül, hogy a technika sokkal fontosabb mint a logisztika, mert az előbbi teljesen ki tudja váltani az utóbbit.

Csuda jól szórakoztam mindvégig. Csak akkor ért egy kis csalódás, amikor a történet végére értem. El lettem kapatva, ugyanis. Megszoktam, hogy a valós hátterű Luke-történetek esetében legalább a kiadó legalább egy oldalt szentel annak, hogy ezt a valós hátteret bemutassa az olvasóknak. Hát, jelen esetben vagy úgy vélték, hogy a történet mindent elmond, semmit hozzáfűzni való nem lehet. Mert a Pony Express valós történetének a bemutatása ennyiből áll:

Szűrje le ki-ki a mindent elmondó tanulságot! Úgy biz' a! Jó, belátom, elfogadom, nem tartozik e képregény lényegéhez ezügyi nyávogásom, de volt bennem vaskos hökkenet e kép láttán.

*

A 42. magyar Lucky Luke füzet (42, érted, olyan ez mint a legeslegnagyobb számítógép válasza a kérdésre, hogy az élet, a világmindenség meg minden?) nem váltja meg a világot (azon kétezer éve túl vagyunk), nem újítja meg a képregény műfaját, nem ruházza fel vadonat új színekkel a sorozatot sem, nem tesz hozzá semmit az eddigiekhez, de el sem vesz belőle. Mindössze nagyon stabilan tartja a színvonalat. Ismerve a sorozatok rákfenéit, nem nehéz belátnunk, hogy voltaképpen ez nagyon nem kevés. 

Pesti Könyv, Budapest, 2021, 48 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155699467 · Fordította: Szenes Renáta

7/10

2021 július közepe: már csak négyet kell aludni és nyaralás, irány Tapolca!