Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Sebők Imre – Alekszej Tolsztoj – Cs. Horváth Tibor: Halálsugár

Őrült tudósos kalandregény a világ feletti uralomról, szovjetben és képben előadva

2022. április 10. - Mohácsi Zoltán

Azt, hogy miképpen találkoztam első ízben Sebők Imre képregényeinek az újra kiadásával, meg hogy egyáltalán kicsoda is ő, az előző Sebők-képregény, A repülő ember értékelésében leírtam. Ezáltal némileg elettem önmagam elől az ebédet. Kicsit bajban is vagyok, hogy miről fog szólni ez az…

Tovább

Dylan Dog – 2. Anna Never kísértete – Teliholdas éjszakák

Az első olyan „Dylan Dog”-képregény, amire azt mondom: pazar!

     TELIHOLDAS ÉJSZAKÁK  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Montanari & Grassini   ANNA NEVER KÍSÉRTETE  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Corrado Roi A Dylan Dog is a Sergio Bonelli Editore istállójának egyike. Eredetileg a könyvtárban futottam össze vele, és kalandvágytól űzötten magamhoz…

Tovább

Tex – 2. Patagónia

Mit nem mondtak még el indiántörténetben? Mit szólnál a dél-amerikai indiánok tragédiájához?

Szöveg: Mauro BoselliRajz: Pasquale Frisenda Amikor Giovanni a Frike Comics-tól megkérdezte, melyik képregényük volt már a kezemben, mi van meg itthon, akkor elmondtam neki, hogy például a Tex-hez semmilyen formában nem volt még szerencsém. A könyvtárban sem találkoztam még vele. (Van belőle, de…

Tovább

Sebők Imre – Alekszandr Beljajev – Cs. Horváth Tibor: A repülő ember

A történet nagy csalódás volt gyerekkoromban is, ellenben a rajzok mára zseniálissá értek számomra

Van már vagy nem tudom, hány éve, hogy volt egy képregény-fesztivál a WestEnd tetején. Szeremetesfeleségtársam elment úszni vagy lovagolni, én nem, én képregény-fesztiválra mentem a WestEnd tetejére.  Annyi, de annyi minden volt, hogy csak káprázott a szemem. Viszont olyan, ami igazán érdekelt,…

Tovább

Dragonreo 10. – A sötétség kapuja

Nem szeretem a fantasyt, egykaptafa. Ez is. Mégis: KELL!

Utazások Erondáron átÍrta: Stefano ViettiRajzolta: Giuseppe De Luca, Marcellp Mangiantini, Gianluca Gugliotta A sötétség kapujaÍrta: Stefano ViettiRajzolta: Manolo Morrone, Gianluca Pagliarani  Az úgy volt, ahogy máshogyan nem lehetett, és ahogyan már nem egyszer elmondtam. Bizony! A könyvtárban…

Tovább

Pilcz Roland: YKX (Yorn Kayrah Xemovrah) 1. – A csapda

A kalandosnak induló képregény, amit mintha ketten készítettek volna

Nem emlékszem, hol találkoztam első ízben az YKX-képregények létezésének a tényével. Ami biztos, hogy Pilcz Rolandot, az YKX alkotóját simán összekevertem Cserkúti Dáviddal. Akivel viszont tudom, hogy Lezsák Levente Emerson & tsa. című kötetében találkoztam, és rögtön és azonnal levett a…

Tovább

Koska Zoltán: A nagy Csé (Fejezetek egy képregényíró történetéből)

Rajzokban a magyar képregény nagy dojenjének története

Tagadhatatlan, Cs. Horváth Tibor (a továbbiakban CsHT) a magyar képregény történet egyik legnagyobb alakja. Azt, hogy nem csupán híres, hanem hírhedt is, csak pár éve tudtam meg. Tagadni is hiábavaló lenne (bár manapság mindent és az ellenkezőjét is szabad és lehet tagadni, sőt, van, aminek a…

Tovább

Alfred Komarek: Polt felügyelő nyugdíjban (Bűntények a pincesoron 5.)

A sógorék krimije: nem a gyilkosság a lényeg, és nagggyon jó!

Ez a könyvecske is olyan könyvecske, ami valószínűleg nem kerül a kezembe, ha nincs a folyamatos együttműködésem a Napkút Kiadóval. Az oldalukon böngészgetve találtam, aztán kértem és kaptam. A sorozat előző köteteiből már nem állt a rendelkezésükre, de úgy döntöttem, sebaj, hátha nem szükséges az…

Tovább

Dampyr 3.: A csontvázak partja (+ Tiltott terület)

Emeljük a téteket: legyen hát két alvilági úr, akikkel a dampyréknak küzdeniük kell!

Mauro Boselli – Maurizio Dotti Marhaság a köbön! Blődli! De komolyan! Ezerszer mondtam: nem szeretem a horrort. Azt is elmondtam, miért: alantas ösztönökre épít, a félelemre, a borzalom kívánására (mármint ha mást ér), a rettegésre, a babonára és a legendákra. Sosem szerettem a trancsírt, a…

Tovább

Lo Hartog Van Banda – Morris: Nitroglicerin (Lucky Luke 44.)

Egy fergeteges ipari balhé a Vadnyugatról, jól sikerült burleszkben előadva

Szerelmetesfeleségtársam családjában a mindenkori ételekhez kapcsolódón van egy egyébként nem teljesen odaillő mondás. – A minőség szavatolt! Ez azt jelenti, hogy az adott ételben nem lehet csalódni, mert az főzte, aki. Ezt megboldogult apósom kezdte mondogatni, majd átvette az egész család, és…

Tovább

Kertész Sándor: Keretek közt rajzolók

Hevenyészett mozaikok a képregény magyar történetéből, nagyon élvezhetőn

A képregényekhez fűződő viszonyomról már nem egy alkalommal szóltam (írtam). Elmondtam, hogy az apai nagypapám, néhai id. Mohácsi József, utolsó munkahelye szerint rendész a Hungexpo területén, amatőr eszperantista, elvetélt író, egy budapesti zsidó család sarja, aki cigány származású nőt vett…

Tovább

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa

Önmagában is diktatúra, aztán azon túl is lehet még küzdeni...

Egy Philip K. Dick kötet megjelenése mindig esemény. Akkor is, ha PKD tulajdonképpen mindig ugyanazt a regényt írja, ugyanarról a témáról, inkább többé mint kevésbé ugyanúgy. A regényeit jobbára az elborultság mértéke választja el egymástól. Ami elborultság nem feltétlenül szerek általi. De az is.…

Tovább

Kiss Ferenc – Németh Győző – Podmaniczky Ferenc: Jégvirág a Pokolban

Rejtő Jenő életrajzi képregénye. Csak kérdés, mi is az, hogy életrajz?

Szeretem Rejtő könyveit. Felettébb szórakoztatóak, mulatságosak. Vajon ki nem kedveli őket? Minden bizonnyal csak az nem, aki nem olvasta őket. Szeretem a képregény műfaját is. Meg nem tudom magyarázni, miért nem volt bennem elementáris érdeklődés ez iránt a kötet iránt. Ahogy például a magyar…

Tovább

Varga Bálint Bánk – Tuli Krisztián: Az utolsó előtti huszár – Hamm bekaplak! (Rendezői változat)

Alternatív mesetörténelmi hungarofantasy

Rákaptam a képregényekre. Mindig szerettem őket, bár nem garmadával, hanem jócskán válogatva, de mostanában többet olvasok mint valaha. Néha vígasztalom magamat, hogy nem pusztán azért olvasok mostanában több képregényt, mert egyre felületesebb vagyok, nehezebben összpontosítok, hanem valami más,…

Tovább

J. Goldenlane: Isteni balhé

Egy mosolygósan jókedvű, a főszereplő páros elementáris ellentétére épülő, sárkányos sztori

Hol is kezdjem, mondd csak? Annyira nem szeretem a fantasyt. Ezt már mondtam máshol. Azért nem, mert viszonylag unalmas. Nem cselekménytelen, hanem a visszatérő alakok, lovagok, varázslók, trollok, törpék, egyebek és mindenek, viszonylag kiszámítható sémacselekmény, és így tovább. A műfaj imádói…

Tovább
süti beállítások módosítása