Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe

2018. július 29. - Mohácsi Zoltán

A második általam olvasott Lukjanyenko-könyv. (Nem számítva a többször elkezdett, de félbehagyott Őrség-et.) Az elejét faltam: nagyon tetszett a történet megszakítatlan vezetése, a stílusával meg elsőre megbarátkoztam. Aztán a Pjotr átalakulásakor nekem leengedett a történet. Egyértelmű volt, hogy…

Tovább

Sam J. Lundwall: Visszatérés a Földre / Alice világa

Nos, alapvetően a képregényváltozaton szocializálódtam. Hogyne imádtam volna: gólem, Monte Christo, Nemo kapitány, cowboy, indiánok, szfinx, robotok, római aréna, űrhajó… S persze Zorád Ernő felejthetetlen rajzai! Aztán kamaszkoromban megleltem könyv formájában is. Csalódás volt. Nem volt benne a…

Tovább

Orson Scott Card: Ender árnyéka

Árnyék 1.

Mi a csudának megírni egy regényt, amit egyszer már megírtak? S mi a csudának írja meg ugyanaz a szerző ugyanazt? S a cselekmény ráadásul ugyanakkor és ugyanott játszódik, ahol az eredeti. Rendben van, egy másik szereplő szempontjából, íródik, de azért mégis… Szegény róka, hány bőre van még? És OSC…

Tovább

Philip K. Dick: A kozmosz bábjai

PKD. Nem annyira nyilvánvalóan. Nem is olyan érdekesen. Dupla világ, de a duplasága istenségek, illetve voltaképen kimondva is Isten és Sátán harcának a színtere. Nagyjából úgy, ahogyan az pl. Ellen G. White A nagy küzdelem című könyvében olvasható. Csak míg amaz teológia, a Biblia mondanivalójának…

Tovább

Margaret Atwood: A ​szolgálólány meséje

Az úgy volt, hogy Szerelmetesfeleségtársam barátnője (s ez által az enyém is, de nem úgy), Kata ott ült a még be nem lakott lakásunk szobájában a már belakott, új heverőnk sarkában, és nagyon lelkesen mesélte, hogy tizenhárom éves lányával gyakorlatilag egy-két nap alatt befaltak egy sorozatot, ami…

Tovább

Orson Scott Card: Végjáték

Végjáték 1.

Kicsit fenntartásos voltam a Végjátékkal, mint minden hatalmas könyvsikerrel szemben. Ez mondom, hogy teljesen egészséges, de ez van. Úgy fest, túlságosan hatott rám az egyél szart, hetvenmilliárd (vagy mennyi) légy nem tévedhet”érve. A moly.hu olvasói értékelései viszont kedvet csináltak…

Tovább

Brandon Hackett: Az ember könyve

Nos, megint megyek a széllel szembe… Nem tetszett a könyv. Kicsit döcögősen, hiteltelen párbeszédekkel kezd, de aztán beindul kétségtelenül, a történet visz magával. Izgalmas. Fantasztikus ötletei vannak a szerzőnek (az ilyen-olyan utánérzéseket hamar feledtem,; hommage pl. Süskind). Csak nekem…

Tovább

Szergej Lukjanyenko: Világok őre

Világok őre 1.

Volt bennem előítélet Lukjanyenko-val szemben. Volt már a kezemben az Őrség-könyvek első darabja, de első blikkre nem győzött meg. Ezt a könyvet a fülszöveg alapján vettem ki a könyvtárból. Nem csalódtam. Egyfelől a humora miatt. Másfelől a cselekményesség miatt. Harmadfelől a mondanivaló miatt.…

Tovább

Philip K. Dick: A Frolix-8 küldötte

Amikor az első könyvei megjelentek rávetődtem PKD-re. Aztán egy kicsit leszoktam róla. Az első könyvek felfalni valók, az ötletek, a megvalósítás, minden. Aztán nekem kicsit elfáradtak a sztorik, elvontak lettek a gondolatmenetek, érdektelenné vált a mester. Hosszú idő óta ez az első PKD-könyv,…

Tovább

Izing Róbert: Támadás az űrből!

A nagy budapesti ufóinvázió

Sokan leírták már, én megerősítem: a könyv felhőtlen szórakozás, izgalmas is, jó a humora, jöhet a következő! Eltaláltak a figurák, Buga egyenesen telibe, jók az arányok, ügyes a történetvezetés, a helyén van minden. Egyetlen problémám volt csak vele, hátha a szerző nyomon követi a Moly-os…

Tovább

Alan Moore – Dave Gibbons: Teljes Watchmen – Az Őrzők

              Ennek a képregénynek története van a saját történetemben. Vannak könyvek, amikre részletesen emlékszem, olvasás után évekkel is. Nagyon-nagyon kevés, de van ilyen. Vannak könyvek, amiknek a hangulata marad meg bennem nagyon erőteljesen, bár a cselekményre nem emlékszem. Vannak…

Tovább

Joan Slonczewski: Ajtó ​az óceánba (Elízium 1.)

A közepéig nagyjából a Génszomfónia írója miatti tiszteletből olvastam. Aztán valami nagyon beindult benne. Vagy bennem.  Nem éreztem benne azt a fene nagy feminizmust, bár érzékeny vagyok rá, amit a Molyon sokan emlegettek, bár kétségtelen, hogy egy csupa nőkkel megrakott bolygó… Az is való, hogy…

Tovább

Joan Slonczewski: Génszimfónia (Elízium 3.)

Nagyon régóta az egyik legjobb sci-fi, amit olvastam. Nem szájbarágós, nincs benne főgonosz (na, jó, egy van, és világuralomra tör, de nem az ő legyőzése a fő mondanivaló, és nem ördögi figura, csak egy pénzéhes multigazdász), és a megoldás sem old fel teljesen mindent, mégis van katarzis. Izgalmas…

Tovább

Robert Silverberg: Majipoor – 1. Lord ​Valentine kastélya

Nem tudom igazán, valójában mi fogott meg benne, de nagyon megfogott! Nem steril, csilivili techno-sci-fi. A színteréül szolgáló bolygón békés egymásmellettiségben élnek a legkülönbözőbb értelmes lények, de nincsenek száguldó űrhajók, csillagcsaták, bolygó-robbanások, inkább csak egy királyos,…

Tovább

Philip K. Dick: Istenek ​inváziója

Valis-trilógia 2.

ELSŐ OLVASÁS  Másodszor kezdtem hozzá. Mégis dogmatikus vagyok: a teológiai képtelensége miatt megint legyőzött: zavarosnak, lilának látom. Pedig elfogult vagyok Dick-el. :-( MÁSODIK OLVASÁS Most is azt mondom, hogy ööö… Valahogy olyan katyvasz az egész. PKD összeszedte a zsidó-keresztény…

Tovább
süti beállítások módosítása
Mobil